A legjobb esetben 3, a legrosszabb forgatókönyv szerint 4,5 százalékos lehet idén a magyar infláció – így számol a Magyar Nemzeti Bank a most kiadott Inflációs jelentésében.

A legfontosabb előrejelzéseik a következők:

• az idén 3-4,5 százalék közötti infláció 2025-ben csökkenhet 2,5-3,5 százalék közé,
• a külső és egyszeri hatásoktól megszűrt maginfláció idén 4,1-5,3 százalékos lehet,
• a GDP 2 és 3 százalék között nőhet,
• a háztartások fogyasztásai a tavalyi csökkenés után újra nőni kezdenek, 3,3-3,7 százalékkal,
• az államháztartási hiány valahol a GDP 4,5 és 5 százaléka között lesz,
• a reáljövedelem 3,4-4 százalékkal nőhet,
• a foglalkoztatottság pedig egy kicsit tovább nő a mostani rekordszintről is, de idén már csak 0,1-0,3 százalékkal.

A sok szám közül elsőre persze az tűnhet fel, hogy a kormány módosított hiánycélját is csak a legeslegjobb esetben lehetne elérni a jegybank szerint, a GDP-növekedésre adott 2,5 százalékos kormányzati tippet pedig reálisnak tartják. De van még egy dolog, amire érdemes lehet odafigyelni, mert ezeknél is fontosabb lehet: a maginflációt nemcsak egyszerűen magasabbra várják az inflációnál, hanem még a legoptimistább becslés szerint is a 4 százalékos inflációs cél fölé. Vagyis a magyar gazdaság belső szerkezetével vannak olyan bajok, amelyek miatt nagyobb az áremelkedés üteme – ezt fogják valamennyire vissza a külső és az egyszeri hatások.

Mi lehet az árakkal?

Persze amikor az ember vásárol, akkor nem az érdekli leginkább, hogy kinek köszönheti az adott árszintet. Úgyhogy az még jó hír is, hogy az inflációs előrejelzés alsó és felső sávja egyaránt 0,5 százalékkal lejjebb került a legutóbbi, márciusi jelentés óta. Ezt viszont nagyrészt annak tudja be az MNB, hogy a világpiaci olajárak jelentősen csökkentek tavasszal, és nem nagyon várható az sem, hogy ez komolyan változzon idén, illetve alacsonyabbak lettek Európa-szerte a gáz- és áramárak is.

Az infláció igazán durva időszakában az élelmiszerek árai szálltak el nagyon fájóan, mostanra viszont ennek már vége, beálltak egy stabil szintre, az MNB szerint a feldolgozatlan élelmiszereknél egész évben 0,3 százalék körüli lehet az áremelkedés. A jegybank itt megemlíti a kormányzati intézkedéseket is, mint a siker oka, de azt is hozzáteszi, hogy az alapanyagok árai világszerte csökkennek.

Annál nagyobb bajt okoz a szolgáltatások drágulása. A szolgáltatásinfláció az egész nyugati világban magasabb az átlagos inflációnál, azonban az EU összes tagja közül a mi 9,7 százalékos mutatónk a legnagyobb. Ezt az MNB azzal magyarázza, hogy megnőtt a kereslet, és eközben ugyanakkora kibocsátás eléréséhez kétszer annyi munkaerőre van szükség, mint a feldolgozóiparban. Márpedig ha ez tartósan így marad, akkor csak úgy lehetséges elérni az inflációs célt, ha az összes többi tétel áremelkedése kisebb lesz, mint a 2010-es évek második felének 0-3 százalékos inflációs időszakában.

Lassan nem lehet már magyarokat felvenni dolgozni, annyira nincs új munkaerő

Mivel az árak annyira durván már nem nőnek, a fizetések jóval az infláció fölött fognak nőni. Ez pedig azt is jelenti, hogy az emberek újra bátrabban mernek majd vásárolni, ami pedig segíthet a gazdasági növekedést felpörgetni. Pontosan ugyanezt várja a kormány is, és jelei tényleg látszanak annak, hogy most már legalább 2023-hoz viszonyítva nő a fogyasztás.

A munkanélküliségtől továbbra sem igazán kell félni, sőt, a foglalkoztatottság a mostani magas szintről egy kicsit még tovább nőhet. A recessziót a legtöbb cég ki tudta húzni úgy, hogy nem küldtek el sok dolgozót, hanem inkább a munkaidő csökkentésével spóroltak. Ezért most, hogy javul a helyzet, nem annyira új embereket vesznek fel, hanem a már meglévők munkaidejét emelik vissza heti 40 órára. A foglalkoztatottság így lassan emelkedhet csak, ráadásul az is egyre nagyobb problémát jelenthet, hogy most már sokkal többen mennek nyugdíjba, mint ahány fiatal elkezd dolgozni – vagy ahogy az MNB ezt sokkal kacifántosabban megfogalmazta:

A demográfiai folyamatok egyre effektívebb korlátot jelentenek a foglalkoztatás további érdemi bővülésének.

Mikor borulhat a terv?

Persze sok kockázat van – az MNB részletesen bemutatta azt is, mi minden boríthatja az előrejelzését. A legfontosabb külföldi partnereinknél „lassú, törékeny a javulás”, az pedig rossz hír a magyar gazdaság számára, hogy idén eddig csökkent az új autók között az elektromosok aránya az EU-ban, és egyébként is sok tényező hátráltatja azt, hogy az elektromos autókra tovább nőjön a kereslet.

De lassulhat a növekedés, és nőhet az infláció akkor is, ha az amerikai monetáris politika tovább lesz szigorú, mint az európai. Ebben az esetben kockázatosabb piacnak számítana nemcsak az eurózóna, hanem Európa kisebb gazdaságai is, szóval kevésbé szívesen hoznák ide a befektetők a pénzüket. És természetesen a geopolitikai feszültségek is csak növelik a bizonytalanságot.

Amint pénzhez jutunk, elkezdjük szórni

Azt is elemezte az MNB: miután a durva infláció idején sokan felélték a megtakarításaikat, most már újra több az új lakossági megtakarítás. De azért lehetnek itt még bajok – 2024-ben nagyon sokan kapnak pénzt az állampapírjaik utáni kamatfizetésből, ezeknek pedig nagyjából 30 százalékát ahelyett, hogy befektették volna, rögtön el is költik rendszeres vagy egyszeri nagyobb kiadásokra. Az persze segíti a növekedést, ha mernek az emberek pénzt kiadni, viszont „a jelenlegi megtakarítási szerkezetnél tudatosabb lakossági megtakarítási döntésekre van szükség” – figyelmeztet a jegybank.