Csökken az energia, az orvosi ellátás, a használt autók és a repülés ára az Egyesült Államokban, ezért a most közölt, november végi adatok kedvezőbbek lettek a vártnál: 7,1%-os éves inflációt jelentett a Munkaügyi Minisztérium Washingtonban. Október végén ez még 7,7% volt.

Ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy enyhülne az árnyomás. A BBC tudósítója New York polgárainak körében érdeklődött az infláció hétköznapi hatásáról, egy színész például arról beszélt, hogy Yorkban lakni eddig sem volt olcsó, de most kifejezetten drága lett. 2100 dollárért bérelt eddig egy kis lakást a barátnőjével, de kénytelenek voltak kiköltözni, mert a tulaj 3000 dollárra emelte a lakbért. Az ingatlanpiacnál is nagyobb gond az élelmiszer a családok szegényebb részének, mert egy év alatt itt 12%-os volt az árnövekedés az USA-ban.

Olcsóbb lett viszont a benzin: már azon a szinten van az ár, ahol az ukrajnai háború előtt volt.

Az infláció tehát csökken, de még mindig magas – mindenképpen magasabb, mint az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve Board célja, vagyis az évi 2%-os átlagos áremelkedés.

Mit tesz a Federal Reserve Board?

A FED vezérkara most kétnapos tanácskozáson értékeli a legfrissebb inflációs adatokat. Ryan Sweet, az Oxford Economics vezető Amerika-szakértője szerint a pénzintézet mérsékeltebb politikát folytat majd a jövőben: ”nem veszik le a lábukat a fékről, továbbra is szigorítják a pénzügyi politikát, de most már a jó irányba megyünk, hiszen ötödik hónapban csökken az infláció mértéke” – hangsúlyozta.

Sok még azonban a bizonytalansági tényező: az elhúzódó háború Ukrajnában, a zéró-Covid-tolerancia utáni korszak Kínában. Az USA-ban pedig a munkaerőpiac helyzete fokozhatja az inflációt, hiszen sok helyen csak béremelésekkel tudják megoldani a munkaerőhiányt.

A szakértők arra számítanak, hogy a Federal Reserve Board ötven bázisponttal emeli a kamatlábat az Egyesült Államokban.