Az inflációval korrigálva annyit érnek most a fizetések, mint 2020 végén. A teljes állásban dolgozó magyarok fele visz csak haza 285 ezer forintnál többet havonta.
504 100 forint volt szeptemberben a bruttó átlagkereset, a nettó átlag pedig 347 500 forint – számolt a Központi Statisztikai Hivatal. Ez a bruttónál 17,8, a nettónál pedig 18,4 százalékos növekedés volt egy év alatt, amivel a legnagyobb baj az, hogy az infláció eközben 20,1 százalékos volt,
azaz a reálkereset 1,9 százalékkal csökkent.
A KSH ábráján ezúttal a zöld vonalat érdemes figyelni: a reálkereset március óta csökken havi alapon, mostanra pedig már visszaesett a 2020. őszi szintre.
A nettó kereset mediánértéke – azaz a szám, amelynél az emberek fele többet visz haza, másik fele kevesebbet – 284 900 forint volt, 19,2 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor. Vagyis ennek az emelkedését is elvitte az infláció.
Fontos azt is hozzátenni, hogy a statisztikában a legalább 5 főt foglalkoztató cégek, valamint az állam és az önkormányzatok teljes állású dolgozóinak bérei látszanak, márpedig a legkisebb cégeknél kis fizetések a jellemzőek.
A nemek közötti szakadék tovább nőtt: a férfiak bruttó átlagkeresete 18,1, a nőké 16,5 százalékkal nőtt az év első kilenc hónapjában átlagosan.
A legjobban a pénzügyi-biztosítási munkák fizetnek, ott 839 ezer forint a havi bruttó átlagkereset, a legkevesebb pénzt pedig a vendéglátásból lehet szerezni, bruttó 315 ezer az ottani teljes munkaidősök átlagkeresete.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.