Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az árstopról is beszélgethetett Orbán Viktor és az üzbég elnök a mostani találkozójukon: az üzbég politikában évek óta fontos kérdés, hogy legyen elég krumpli elég olcsón, ezért is hozták létre tavaly az Üzbég–Magyar Burgonyakutató Központot. Azóta pedig már folyik is a munka.
„Elhibázott szankciók helyett gazdasági együttműködés. Üzbegisztán elnökével fontos megállapodásokat kötöttünk, így a magyar cégek előtt nagy lehetőségek nyíltak az üzbég piacon.”
Ezt írta ki Orbán Viktor a Facebookra csütörtök reggel, Szijjártó Péter pedig arról számolt be az üzbég–magyar üzleti fórum megnyitóján: „Az üzbég piac kiváló lehetőségeket kínál a fejlett technológiát alkalmazó magyar vállalatok számára, a két ország kormánya megteremtette a kölcsönösen előnyös együttműködés feltételeit, nincsenek vitás politikai kérdések”.
Eközben Magyarországon épp arról szólnak a hírek, hogy az árstopot kiterjesztik a tojásra és a krumplira, hátha attól 0,1–0,2 százalékponttal lejjebb megy az infláció. A krumpli, a magyar kormány, az infláció és Üzbegisztán kapcsolata már kicsit régebbre nyúlik vissza: emlékezetes, tavaly jött létre az Üzbég–Magyar Burgonyakutató Központ – ha pedig valaki mégsem emlékezne rá, nézze meg az alapítás örömére emelt embermagasságú emléktáblát, tényleg megéri.
Nyilván másfél év az agráriumban elég kevés időnek számít, de ahhoz már elég, hogy ránézzünk, történt-e valami előrelépés. És a válasz az, hogy részben igen.
Kezdjük az elején: miért van szükség egyáltalán üzbég–magyar együttműködésre krumpliügyekben? Üzbegisztánnak egyetlen más zöldségre vagy gyümölcsre sincs annyira nagy szüksége, mint krumplira. A lakosságszám húsz év alatt nagyjából a másfélszeresére nőtt, az egy főre jutó burgonyafogyasztás évi 30 kilóról 100-ra – ez majdnem duplája a magyarnak –, az ottani rosszabb természeti adottságokból az eddig rendelkezésre álló technikai feltételek mellett nagyjából kihozták azt, amit ki lehetett hozni, az egyre növekvő igényt nehéz kielégíteni. Így aztán Üzbegisztán már 15-ször annyi krumplit vásárol külföldről, mint a 2010-es évtized elején. Érthető, hogy szeretnének beruházni a tanulásba, új fajtákkal kísérletezni, nyugati technológiákat behozni, ebben kértek magyar segítséget.
Az East Fruit arról számolt be, hogy már tart a kísérletezés. Hat fajta magyar krumplit választottak ki, ezeknél most vizsgálják, hogy az üzbég termőföldben, az ottani időjárási körülmények között hoznak-e termést, érdemes-e velük hosszú távon számolni. Eközben az üzbég agrárminisztérium is próbálja segíteni a hazai kutatást, mintagazdaságok és laboratóriumok fejlesztésével.
Ezzel még nem függ össze, de az Üzbegisztánban árult krumpli ára épp lefelé megy, az év elején volt időszak, amikor 40 százalékosnál is nagyobb csökkenés volt, annyira jó volt a 2021-es termés. Ez pedig segített abban, hogy ne túlságosan szálljon el az infláció – ott most épp 12 százalékos, azaz jóval alacsonyabb, mint Magyarországon. 2022-ben már annyira nem ígérkezik jónak a helyzet, de eközben Magyarországon is épp ott tartanak, hogy az év végére elfogyhat a hazai krumpli a boltokból. Az üzbég cél most az, hogy minél kevésbé a külföldi árazás határozza meg, mennyibe kerül az ottani krumpli.
Az világos, Üzbegisztánnak miért fontos az együttműködés, de mire jó ez Magyarországnak? A kormány úgy számol, hogy egy ilyen mezőgazdasági segítségért cserébe az üzbégek magyar vállalatoknak adnak lehetőséget arra, hogy stratégiai ágazatokat átalakítsanak, illetve modernizáljanak Üzbegisztánban.
És bármilyen furcsán hangzik, valóban létezik már értékelhető nagyságú magyar–üzbég külkereskedelem. Nem gigantikus persze, a teljes külkereskedelmi forgalmunk 1 százalékát nem éri el, de az, hogy az elmúlt két évben 35,7, majd 33,7 milliárd forint értékben adtak el magyar árukat Üzbegisztánban, mutatja, hogy néhány magyar cégnek tényleg van ott lehetőség. Közép-Ázsiában ennél csak Kazahsztán fontosabb üzleti partner. És persze ez azt is jelenti egyben, hogy épp 2021-ben, amikor a kormány bejelentette, hogy nagy üzleti lehetőségeket lát az üzbég partnerségben, csökkent az oda tartó magyar kivitel, de így is magas a 2010-es évek számaihoz képest.
Az ellenkező irányban volt egy nagy növekedés, de szinte láthatatlan Üzbegisztán így is: 2020-ban 143,9, 2021-ben már 365,1 millió forint értékben hoztak be üzbég árukat ide. Ez a teljes magyar import egy ezrelékét sem éri el.
Szijjártó Péter most Üzbegisztánban arról beszélt, hogy 44 magyar cég képviselői tárgyalnak az üzbég–magyar üzleti fórumon. Magyar gyógyszerek egyszerűsített, egyedi engedélyezési eljárása folyik Üzbegisztánban, illetve küszöbön áll néhány magyar termék üzbegisztáni bérgyártásának megkezdése is. Egy üzbég gázerőműben is van magyar technológiai hozzáadott érték, abban pedig még csak reménykedik, hogy az üzbég nukleáris fejlesztésnél magyar szárazhűtéses technológia mellett fognak dönteni. Mindenesetre nem egy hasonló bejelentés volt már, sokszor harangozta be a kormány, hogy egy-egy közép-ázsiai országgal mennyire jövedelmezőnek ígérkező együttműködés lesz, majd amikor megnéztük évekkel később a külkereskedelmi forgalmat, kiderült, hogy nem látszik semmilyen egyértelmű trend, tényleg javulnak-e a kapcsolatok.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
