Öt javaslatot közölt szerdán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az energiaválság megoldására: ezek közül a legfontosabb az, amely ársapkát rakna az orosz gázra. A másik négy: kötelezően mérsékelni kell a villamosáram-keresletet, ársapka jár azoknak az energia-előállító cégeknek is, amelyek extraprofitot realizálnak. Ezenkívül szolidaritási adót is ki kellene vetni az energiaóriásokra, végül pedig támogatni kell azokat az energiaszolgáltatókat, amelyek pénzügyi gondokkal küszködnek. A Goldman Sachs számításai szerint az Európai Unió 650 milliárd dollárt spórolhatna a 2000 milliárd dolláros energiaszámlából, ha bevezetné az ársapkát a földgázra és az olajra.

Itt a bejelentés: az áramfogyasztás szabályozását és az energiacégek extraprofitjának lenyesését javasolja Brüsszel

Sosem volt fontosabb Magyarországon az érthető és pontos tájékoztatás az Európai Unióról, mint most. Az EUrologus brüsszeli újságíró csapatának célja, hogy az Európai Unióval kapcsolatos hírekről és eseményekről közérthetően, pontosan és ha kell, kritikusan számoljon be, illetve elemzéseivel segítse az olvasót a tájékozódásban.

Ursula von der Leyen öt javaslata közül kettőnek van nagy támogatottsága – mondták el uniós diplomaták a Politicónak. Az egyik az, amely pénzügyi támogatást irányoz elő a gondokkal küszködő energiaszolgáltatóknak. A másik az extraprofitadó. Az utóbbi esetben a tagállamok ragaszkodnak ahhoz, hogy az adó maradjon meg nemzeti keretek között.

Nagy vita várható azonban az orosz gázár maximálásáról. Németország szkeptikus az elképzeléssel kapcsolatban. Magyarország, amely Oroszország szövetségese – írja a Politico –, ellene van, éppúgy mint Szlovákia és két másik tagállam. Az ok nyilvánvaló: Moszkva közölte, hogy aki ársapkát használ, az nem kap földgázt.

Más tagállamok viszont általános gázársapkát akarnak – például Lengyelország és Olaszország. Az olasz álláspont nagyban függ attól, ki kerül ki győztesen a szeptember 24-re tervezett parlamenti választásokon.

Brüsszel csakis az orosz gázra akar ársapkát. Miért? Mert a nem orosz gázszállítók nem igazán örülnének ennek. Norvégia jelezte, hogy számára elfogadható lenne a gázársapka. Ez a skandináv állam jelenleg az Európai Unió legnagyobb gázszállítója, de a miniszterelnök jelezte, hogy elérték a maximumot, nem tudják fokozni az exportot. Az USA álláspontja kétséges, már azért is, mert ott is választások lesznek, és Joe Biden elnök nem akar támadási felületet hagyni az ellenzéki republikánusoknak.

Magyarország egységes energiacsomagot akar, amelyet minden tagállam megszavaz. Semmiképp sem ismeri el az energia-szükségállapotot, mert ebben az esetben nem vétózhatna, hiszen többségi szavazás lenne.

Együtt tárgyalják-e a gáz- és villanyárakat? Brüsszel ezt szeretné, de sok tagállam amellett van, hogy ketté kellene választani a problémát.

A sok ellentét miatt valószínű, hogy az energiaminiszterek pénteki brüsszeli tanácskozásán nem születik megállapodás, hanem minden tagállam előadja a maga álláspontját – írja a Politico. Ursula von der Leyen szeptember 14-én mondja el éves beszédét az unió helyzetéről, amelyben két energiacsomagot ismertet. Az egyik az azonnali teendőket érinti, a másik a hosszú távú programokat. Az energiaválság nagy kihívás az Európai Unió életében. A Goldman Sachs szerint még nagyon sokan nem realizálták, hogy az energiaszámla az egy éve még 30 eurós, jelenleg viszont 200 eurós tőzsdei áron forgalmazott földgáz miatt jövőre a GDP 15 százalékát teszi majd ki az Európai Unióban.