A külügyminiszter szerint azért nem lehet az orosz gázszerződésben foglalt árformuláról beszélni, mert az egy olyan üzleti információ, amelynek kiszivárgása adott esetben károkat okozhat.
Én az energiaellátás kérdését nem tudom ideológiai szemüvegen keresztül nézni. Nevezhetnek a Gazprom bármijének, ha ez az ára, hogy az emberek fűtsenek – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ATV-nek adott interjújában. Arra reagált a tárcavezető, hogy többen is bírálták a magyar kormányt azért, mert megállapodást kötött a céggel plusz gázszállításról, miközben a Nyugat függetleníteni akarja magát az orosz gáztól.
Arra, hogy Putyin trójai falova lenne az EU-ban a magyar kormány, egy kérdéssel válaszolt: Hogyan lehetne biztosítani azt, hogy minden magyar embernek és minden magyar vállalatnak legyen elég földgáz, ha nem tárgyalnánk az oroszokkal?
A gáz árát ugyanakkor nem árulta el Szijjártó. Azt mondta, azért nem, „mert ez két vállalat közötti szerződés, a szerződésben foglalt árformulát azért nem tudom elmondani, mert az egy olyan üzleti információ, amelynek kiszivárgása adott esetben károkat okozhat”. Hozzátette, azt nem tudja, más mennyit fizet a gázért, mert fogalma sincs arról, hogy mások mennyit fizetnek. Az szerinte politikai lufi, hogy Magyarország venné a legdrágábban a gázt.
Szóba került az új amerikai nagykövet, David Pressman is, aki pénteken érkezik Magyarországra. Pressmann előzőleg arról beszélt a szenátusi meghallgatásán, hogy Magyarországon fenyegetve érzi a demokráciát és súlyos aggályai vannak a sajtószabadsággal, az LMBTQ-közösség jogaival kapcsolatban. Szijjártó azt mondta, minden nagykövettel szívesen konzultálnak arról, hogy a kétoldalú kapcsolatokat hogy kell javítani, de arról nem fog beszélgetni senkivel, hogy mit gondol a magyarországi viszonyokról. „Egészen egyszerű oka van: nem érdekel” – tette hozzá.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.