Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Ha ügyesek vagyunk, még ki tudjuk hozni a négyfős, négyfogásos vasárnapi ebédünket 7000 forintból, de ehhez már valóban szemfülesnek kell lennünk: hiába ugyanis az árstop, néha már a fixált árú termékkörökben is előbb vesszük észre a polcon a drágább változatot.
Száz terméke árát fagyasztotta be a Carrefour – adta hírül néhány napja a francia sajtó alapján az MTI. Az Európa több országában is jelen levő francia üzletlánc az elszabaduló infláció elleni akcióként döntött az árfixálás mellett, nem a párizsi kormány kényszerítette erre – igaz, Emmanuel Macron francia államfő némi (kommunikációs) nyomást azért gyakorolt a francia kiskereskedőkre, hogy enyhítsék vásárlóik terheit.
A Carrefour lépése nem egyedi: korábban egy másik francia lánc, a Leclerc is meglépte az, míg Nagy-Britanniában hét lánc is akciózott az elmúlt hónapokban azzal, hogy kisebb-nagyobb számú termék árát egy időre garantálják. És persze nálunk is láthatunk erre példát: az egyik diszkontlánc szeptember végéig vállalta azt, hogy nem emeli 200 terméke árát.
Magyarországon persze speciális a helyzet, hiszen itt a munka javát elvégezte az áruházak helyett a kormány azzal, hogy hat termékkör árát a tavaly októberi szinten befagyasztotta februártól (egyelőre októberig) – más kérdés, hogy vélhetően a láncok maguktól nem ezeket a termékeket választották volna. És nem is csak a drágulás trendjei miatt: ahogy például augusztusban láthattuk, a szűkös kínálat miatt gyakorlatilag eltűnt a boltokból a kristálycukor – egy normális piaci környezetben nyilvánvaló áremelkedéssel korrigálta volna a kereskedelem a helyzetet, de itt erre nem volt lehetőség.
A cukorhiány persze csak az egyik sajátos jelensége az árstopokkal terhelt magyarországi élelmiszer-ellátásnak. A másik ilyen az, hogy még az árstopolt termékköröknél is egyre több olyan árucikk bukkan fel a boltokban, amely október 15-én még nem volt kapható, így nem is kell tartania magát a kereskedőknek az ár meghatározásánál az árstop szabályaihoz. Így most már nem is kell hasonló termékeket keresni a boltban, ha a valós (piaci) árra vagyunk kíváncsiak, elég eggyel arrébb nézni a polcon. A 150 forint körüli árú finomliszt mellett például több üzletben is megtaláltuk ismeretlen márkájú, nagyjából 230 forintba kerülő változatát. De a 2,8 százalékos UHT-tejeknél is egyre több korábban nem látott termék bukkan fel – nagyjából dupla áron. (Persze elég csak összevetni az árstopos UHT-tejeket a nem árstopos ESL-tejekkel, ott is ugyanezt láthatjuk.)
És akkor nem ejtettünk szót az ennél is nagyobb problémáról: akármennyire visszanyomja bizonyos termékek árát az árstop, képtelenség megúszni bármilyen bevásárlást jelentős drágulás nélkül.
Most ötödik alkalommal néztük meg azt, mennyiből jön ki egy vasárnapi menü ára, és arra kellett jutnunk: még úgy is igencsak érezhető a drágulás, hogy a kosarunkban nemcsak ott szerepel mind a hét árstopolt termék, de ezek közül több is, áránál fogva, nagyobb súlyt képvisel a kosárban.
Ami ugyanis drágulhatott, az augusztusban jobbára drágult is.
Nőtt a zöldségek-gyümölcsök ára az előző hónaphoz képest is – hiába a szezonalitás, a termelők költségei láthatóan egyre jobban beépülnek a fogyasztói árakba. Nőtt a száraztészta átlagos ára – aki eddig nem emelte meg, most felzárkózott a többiekhez. Drasztikusan drágultak a tejtermékek, nem volt ez másképp a kosarunkban szereplő vajnál sem, amelynek az átlagára egy hónap alatt emelkedett több mint 11 százalékot. Az elmúlt hónapokban is gyors ütemben dráguló rizs ára pedig tovább száguldott: júliushoz képest átlagosan 13 százalékkal kell most érte többet fizetni a felmérésünkben szereplő hét áruházláncnál. Mindezt ráadásul úgy, hogy például a Penny megfordította árait, náluk többe kerül az alacsonyabb, B minőségű rizs, mint a felmérésünkben szereplő A rizs. (Érdemes összevetni azzal, hogy a KSH közlése szerint a fogyasztói árak emelkedésének éves szintje júliusban 13,7 százalék volt – az uniós módszertan szerint 14,7 százalék –, az élelmiszerek ára pedig átlagosan 22,8 százalékkal nőtt az elmúlt 12 hónapban.)
Árcsökkenést egyedül a tojásnál láttunk, de a hírekből tudható, hogy ez sem válik trenddé: a termelők nettó tíz forinttal készülnek emelni a már így is 60 forinttól induló termék árát.
| Mit főztünk ki? |
Egy négyfős családi ebéd hozzávalóinak árát gyűjtöttük össze a hét nagy élelmiszerláncnál (Aldi, Auchan, Lidl, Penny, Prima, Spar, Tesco). A bevásárlólistában szerepel minden árstopos termék, de olyanok is, amelyek drágulása meghatározta az elmúlt időszakot (például a vaj vagy a tojás). A mennyiségeknél fajlagos árat számoltunk, tehát bármekkora is volt a kiszerelés, általában a kilós egységárat néztük, kivéve a tojást, ahol tíz darabot számoltunk egységként, illetve a száraztésztát, ahol a jellemző, félkilós zacskót. Ezekből számoltuk aztán ki egy ebéd árát, amely egy csirkeaprólékkal készülő zöldséglevesből, egy sertéspörköltből, rántott csirkemellfiléből és almás pitéből áll. (A listában szereplő egyes termékek több fogáshoz is felhasználhatók, az egyszerűség kedvéért ezeket egy helyen jelöltük csak.) |
A vasárnapi menü ára augusztus végén összességében átlagosan 7232 forintra emelkedett az előző két hónap 7115 forint körüli árához képest. Az árstopolt termékek nélkül még szembetűnőbb a változás: 3449 forint helyett már 3567 forintot kellett átlagosan fizetni a kosarunkban szereplő 11 ilyen termékért – ez havi szinten is 3,4 százalékot meghaladó drágulás.
A bevásárlásunkban szereplő termékek fajlagos (kilóra, literre, illetve a tészta esetében a félkilós zacskóra számolt) árából összeálló bevásárlókosár összege egyedül a Pennyben csökkent az előző hónaphoz képest – itt látszik az üzletlánc már említett, célzott árazási politikája –, de volt olyan lánc is, ahol ezer forinttal is több volt a végösszeg, mint július végén. A vasárnapi ebéd augusztusban legolcsóbban az Auchannál jött ki, a második a Penny lett – ez a két lánc volt az, ahol 7000 forint alá tudtuk szorítani a négyfős, négyfogásos menü árát. A harmadik helyre a Lidl került. Ha az árstopolt termékeket kivesszük a kosárból, már a Penny kerül az első helyre, a Lidl a második és az Auchan a harmadik. Ha pedig a zöldség-gyümölcsöket is, akkor a három diszkont – sorrendben a Penny, a Lidl és az Aldi – osztozik az első három helyen.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
