A jegybankelnök szerint az érméket használja a lakosság és egyébként is nagyon drága lenne a begyűjtése.
Egy érmecímlet bevonása nem ítélhető meg a fémárak pillanatnyi alakulásával, az ötforintos pedig marad – derült ki Matolcsy György jegybankelnök válaszából, amit Balassa Péter jobbikos országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére adott kedden.
A képviselő határozati javaslatot nyújtott be, amelyben kezdeményezte az ötforintosok kivonását a forgalomból. Azzal indokolta mindezt, hogy az érme alapanyagai már önmagukban drágábbak öt forintnál. Egy ötforintos rézből, cinkből és nikkelből áll, a súlya 4,2 gramm, vagyis 238 darab tesz ki egy kilót. A képviselő számítása szerint a háztartási sárgarézhulladék kilója most a színesfémátvevőknél 1500 forint, vagyis jóval több, mint 238 darab ötforintos pénzforgalmi értéke, 1190 forint – írta.
Matolcsy szerint más szempontokat is figyelembe kell venni egy címlet kivonásánál, nem csak az alapanyagköltséget, ugyanakkor elismerte, hogy a jelenlegi fémárak mellett most tényleg többet ér egy 5 forintos érme 5 forintnál. Azt is hozzátette, ez nem egyedi, a nemzetközi gyakorlatban is látni erre példákat. Ilyenek szerinte például az amerikai 1 és 5 centesek, vagy a 2020 előtti 1, 2 és 5 eurocentesek is.
Az 1 és 2 forintosok bevonásánál sokkal drágább volt a bekerülési költség, 5-6-szorosa volt a névértékének mégsem ez volt a döntő Matolcsy szerint, hanem az, hogy nem használta a lakosság.
A válaszból az is kiderül, egy érme kivonásánál azt is figyelembe kell venni, mennyire használja a lakosság (szerinte ezzel nincs probléma), illetve azt is, hogy mennyire lenne drága visszagyűjteni az ötforintosokat. A jegybankelnök szerint jelenleg 764 millió 5 forintos van forgalomban, ha bevonnák őket, akkor 50 százalékos visszaáramlással számolva 1604 tonna érmét kellene a Magyar Nemzeti Banknak, a hitelintézeteknek, a postának és a készpénzlogisztikai szolgáltató cégeknek kezelnie, ami nagy költséget jelentene.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.