A második negyedévben csökkent a világ GDP-je, mert rosszul ment a gazdaságnak az USA-ban, Kínában és az euróövezetben. A jövőben a kedvezőtlen tendenciák erősödhetnek, ezért a Nemzetközi Valutaalap rontott az idei és a jövő évi várható eredményeken.
“A világ hamarosan a globális recesszió szélére kerülhet, mert április óta, amikor az IMF kiadta legutolsó jelentését, lényegesen romlottak az adatok” - jelentette ki Pierre-Olivier Gourinchas, a Nemzetközi Valutaalap gazdasági tanácsosa. A globális gazdaság idén 3,2 százalékkal növekedhet, ez 0,4 százalékos csökkenést jelent az áprilisi előrejelzéshez képest. A jövő évi kilátások sem kedvezőek: a lassulás folytatódik, mindössze 2,9 százalék lesz a világgazdaság növekedése. Ez 0,7 százalékos csökkenést jelent a korábbi jóslathoz képest. A fejlett gazdaságokat jobban érinti majd a lassulás: idén 2,5, jövőre 1,4 százalék lehet a GDP-növekedés, amely 0,8 és 1 százalékos rontást jelent az előrejelzésben az idei és a jövő évre.
“A világgazdaság, melyet felkavart a világméretű koronavírus-járvány és az Ukrajnában folyó háború, szomorú és bizonytalan jövő elé néz“ - összegezte az IMF jelentést Pierre-Olivier Gourinchas.
Miért?
“Az infláció magasabb a vártnál, elsősorban az Egyesült Államokban és a nagy európai gazdaságokban. Emiatt mindenütt szigorítják a pénzügyi feltételeket. Kína lassulása jelentősebbnek bizonyult, mint ahogy azt eredetileg vártuk. Ennek oka elsősorban a koronavírus miatti lezárásokban kereshető. Az ukrajnai háború is negatívabban befolyásolta a gazdasági fejleményeket, mint kezdetben gondoltuk.”
Ha alaposabban megnézzük az IMF által közzétett számokat, akkor láthatjuk, hogy Kína, amely az elmúlt évtizedekben a világgazdaság motorja volt, mindössze 0,4 százalékos növekedést mutatott ki a második negyedévben vagyis lényegében stagnált. A jövő sem látszik sokkal biztatóbbnak, emiatt az IMF 1,1 százalékkal rontott Kína idei előrejelzésén. Jövőre tovább tart a lassulás: minden nagyobb gazdaság csak igen mérsékelt növekedést mutathat föl vagy azt sem. Csak Szaúd-Arábia és Nigéria jelent kivételt: ez a két olajexportáló állam gyorsabb növekedést produkálhat.
Az USA és Franciaország növekedése 1-1 százalék lehet jövőre, Németországé 0,8 százalék, Olaszországé 0,7 százalék, és még ez is nagyon bizonytalan.
Kockázatok
- leállhat az orosz gázszállítás az Európai Unióba
- az infláció szintje tartósan magas marad
- adósság válság sok országban a pénzügyi szigorítások miatt
- újabb Covid járvány hullám Kínában lezárásokkal
- társadalmi megmozdulások az emelkedő energia és élelmiszer árak miatt
- kereskedelmi háborúk
Mit lehet tenni?
Az IMF szerint tovább kell folytatni a pénzügyi szigorítást annak ellenére, hogy ennek nagy a gazdasági és társadalmi ára. “A szigorúbb pénzügyi politikának nyilván meglesz a gazdasági ára, de a halogatás még drágább lenne. Ezért a jegybankoknak folytatniuk kell a szigorítást, hogy legyőzzék az inflációt” - hangoztatta a Nemzetközi Valutaalap tanácsosa.
Mi lesz a szegény országokkal és a gazdag államok kiskeresetű polgáraival, akik az infláció legfőbb áldozatai? Az IMF azt ajánlja, hogy ezeket a társadalmi csoportokat az államnak támogatnia kell, de emiatt nem szállhat el a központi költségvetés. Vagyis adóemelésekkel és az állami kiadások csökkentésével óvni kell a költségvetést, nehogy a jegybankok szigorító politikája a szükségesnél is tovább tartson, mert adósságválság alakul ki a globális gazdaságban.
Tegyük hozzá, hogy a világgazdaság sok országában az államnak nincsen pénze a szegények támogatására. Ha hitelt vesz fel, akkor csődbe mehet, ha nem, akkor pedig fellázadhat a lakosság egy része, amely nem tudja megfizetni a gyorsan növekvő élelmiszer és energia árakat.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.