Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
„Az inflációt könnyű előidézni, annál nehezebb megszüntetni” – idézte a tavaly októberben elhunyt Kornai Jánost Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi kétszeres elnöke az akadémiai Stádium 28 kör szerdai fórumán a FUGA-ban. A megszüntetés nehézségeit taglalva Bod Péter Ákos – szintén egykori jegybankelnök – azt az aggályát fogalmazta meg, hogy Magyarországon az infláció hosszabb ideig tart majd, mint másutt.
Még ma is van valami könnyed pikantériája egy ilyen „előttem az utódom” jellegű diskurzusnak, amelyben Surányi György és Bod Péter Ákos együtt lép fel. Hiszen – mint emlékezetes – az 1990-ben kinevezett Surányit a jegybanktörvény elfogadása után Antall József bizalomvesztés címén nem erősítette meg a Magyar Nemzeti Bank élén, és helyére ipari miniszterét, Bod Péter Ákost ültette. Ő sem töltötte ki a mandátumát, miután 1995-ben Horn Gyula miniszterelnök szintén bizalomvesztésre hivatkozva menesztette. Ekkor kezdte meg Surányi újabb hatéves mandátumát, amelyet szakmai körökben elsöprő többséggel egyértelmű sikernek tekintenek. Ám ez már a múlt, a Stádium 28 rendezvényén a jelenlegi inflációról diskuráltak, (ebből csak a közvetlenül Magyarországra vonatkozó mozzanatokat idézzük fel).
Magyarországon az infláció nem a háborúval, nem a szankciókkal, még csak nem is a pandémiával kezdődött, hanem még az utóbbi előtt, az egyaránt laza költségvetési és monetáris politika indította be – jellemezte a közelmúlt fejleményeit Surányi, akinek ezt nem kell különösebben bizonyítania, hiszen a HVG hasábjain kétszer is figyelmeztette a veszélyre a döntéshozókat. „A magyar monetáris politika provokatív lazasága egy előre pontosan nem látható határon túl olyan támadásnak teheti ki a pénzügyi rendszert, olyan bizalomvesztést okozhat, ami jelentős tőkekivonáshoz, forintgyengüléshez és végső soron az infláció senki által nem kívánt felgyorsulásához vezethet” – írta hónapokkal a pandémia előtt, 2019 októberében. Ebben arra is utalt, hogy a jegybank indokolatlanul bagatellizálta a forint leértékelődését, nem tulajdonított neki inflációs hatást. A Stádium 28 körben tartott előadásán az eseményeket végigpörgetve ismét hangsúlyozta, hogy az infláció gyorsulását – amihez a jegybank „provokatív lazaságán” kívül a költségvetési és a jövedelempolitika egyaránt hozzájárult – a járvány és a vele járó gazdasági leállás lassította ugyan, de néhány hónappal később visszaállt a korábbi trend.
A jegybank ezt későn észlelte – tette hozzá –, és erre két példát is hozott. Szerinte 2017 előtt indokolt volt a nulla kamatozású növekedési hitel bevezetése, ám amikor már kétszámjegyű mértékben bővült a hitelezés, semmi nem indokolta, hogy a jegybank tíz évre előre nulla kamatozással nyújtson hitelt. Egy tanácskozáson azt mondtam Nagy Mártonnak, aki részt vett a konstrukció kidolgozásában, hogy tíz évre fix kamatra nem lehet fedezetlenül pozíciót vállalni. Ezért egy vizsgán megbuktatnám - tette hozzá a fórumon az egyetemi tanár. Hasonlóképpen indokoltnak tartja, hogy a járvány miatti leállás hónapjaiban, az azt ellensúlyozó költségvetési költekezés idején a Magyar Nemzeti Bank államkötvényeket vásárolt, vagyis beszállt a magyar államadósság finanszírozásába, de teljesen szükségtelen volt, hogy a növekedés beindulása után, a tavalyi év végéig ezt tette. „Hét százalékos gazdasági növekedés mellett nem lehet hét százalékos költségvetési hiányt összehozni” – szúrt oda a pénzügyi tárca irányítóinak is. Azok a vállalkozások, amelyek a nulla kamatozású, a kereskedelmi bankoknál 2,5 százalékos hitelt tíz évre felvették, a termelői árak 20 százalékot meghaladó emelkedése idején horribilis nyereségre tesznek szert – idézte fel a következményeket.
A jelenlegi inflációhoz a külső sokk valóban hozzájárult, de nagy része belföldi eredetű – összegezte, amit azzal támasztott alá, hogy a szezonális és a hatósági árakat (köztük az üzemanyagokat, az idényáras élelmiszereket) kiiktatva kalkulált maginfláció Magyarországon 12,2 százalék, három- és félszerese az euróövezeti maginflációnak. A hatósági árstop ezt igyekszik leplezni ugyan, de ez nem változtat azon, hogy „az organikus inflációs folyamat sokkal erősebb”. Ahhoz, hogy ebből kijöjjön az ország, „nincs szükség padlófékezésre”, de a költségvetési, a jövedelem- és a jegybanki politikán is változtatni kell – szűrte le. Egyébiránt pedig manapság az inflációhoz viszonyított kamatszint, azaz a reálkamat épp úgy mínusz négy százalék, mint egy éve, vagyis érdemi szigorítás nem történt.
Miközben a forint hét százalékkal leértékelődött, a cseh korona fél százalékkal erősödött, a zloty mindössze egy százalékkal gyengült – idézte fel Surányi, megjegyezve, hogy a leértékelődéssel (amennyiben az import esetén egy euróért, dollárért egyre több forintot kell adni) megugrik a belföldi termelői árszint, és ez felfelé löki a fogyasztói árakat is. A magyar gazdaságpolitikát bizalmatlanság övezi, amit azzal jellemzett, hogy valahányszor Matolcsy György, Nagy Márton vagy Orbán Viktor megszólalt, mindannyiszor gyengült a forint árfolyama. A jegybanki melléfogások közt külön is kiemelte, hogy tízezer milliárd forint felesleges jegybankpénz van a rendszerben, ennek a kétharmada nulla kamatozású, egyharmada állampapír; az egész portfolió nagyjából s átlagosan egy százalékos kamatot hoz, miközben a tízezer milliárdot 7,25 század százalékos kamattal kötik le az egyhetese jegybanki betétben – mutatta be, hogy a Magyar Nemzeti Bank vesztesége szintén a korábbi laza politika következménye.
A Covid alatt lelassult infláció becsapta a döntéshozókat – fűzte hozzá Bod Péter Ákos, aki ezt nem csupán a magyarországi fejleményekre értette. A jegybankárok sokáig azt hitték, hogy a járvány utáni áremelkedés átmeneti jelenség, nem kell reagálni rá. Hazai vizekre evezve Nagy Márton indoklásán élcelődött, mely szerint most azért nagy az infláció, mert tavaly alacsony volt. Tény, hogy a gazdaságfejlesztési miniszter a minap azzal érvelve védte az élelmiszerek Európában is kiemelkedő mértékű drágulását: a növekedés egyik oka, hogy tavaly az ágazat árszintje még jóval alacsonyabb volt, mint más országokban, és az ugrást ehhez kell viszonyítani. A jegybanki politikát pedig azzal a dilemmával jellemezte Bod Péter Ákos, hogy még folyt az eszközvásárlás, vagyis a gazdaság fedezett hitellel történő élénkítése, amikor már kamatot kellett volna emelni, azaz szigorítani. Ebbe a csapdába a magyar jegybanki vezetés is beleesett – fűzte hozzá.
Magyarországra nem a háború hozta el az inflációt, legfeljebb rátett egy lapáttal – adott igazat Surányinak. A magyar inflációs mutató torz, a globális energetikai árrobbanás nem jelenik meg benne. Míg más országokban a háztartási energia több mint húsz százalékkal megdrágult, Magyarországon csupán egy százalékkal – hozott példát arra, miként rejtik el a hatósági árak a helyzet súlyosságát. „A fogyasztói árak egy nyolcada árstop alatt van, ez nonszensz, ha az árstopot kiszedik a rendszerből, masszív, nagy inflációs időszak várható. Az árstop tartósan megtoldja az inflációs trendet. Nem arról van szó, hogy az idei évet túl kell élni valahogyan. Az a félelmem, hogy a magyarországi infláció tovább fog tartani és magasabb lesz, mint másutt”. Ennek az esélyét növeli Bod Péter Ákos szerint az is, hogy az Eurostat friss jelentése alapján a magyarországi átlagos árszínvonal valóban alacsonyabb, mint a régió többi országában, tehát középtávon nagyon kellemetlen árszintemelkedésre kell felkészülni.
Az infláció okai között hosszasabban időzött a költségvetési politika mellett, amely 2020 nyarán elengedte a gyeplőt, és valósággal öntötte a pénzt a gazdaságba. Ez azzal is összefügg, hogy az Orbán-kormány megrémült az ellenzéki összefogás kezdeti sikerétől, és igyekezett bebiztosítani a győzelmét – tekintett vissza Bod Péter Ákos a közelmúltra az ellenzék gazdasági programjának egyik korifeusaként is.
A forint árfolyama tartós nyomás alatt lesz, mert a cseh, a lengyel, a román kormány gazdaságpolitikája jóval áttekinthetőbb, mint a magyaré. Ezt az is mutatja, hogy a magyar államadósság besorolása nem elég jó, csupán BBB, ami eddig nem okozott bajt, de inflációs időszakban jócskán megemelheti a magyar állampapíroktól elvárt kamatokat, hozamot – folytatta aggályai sorát.
Ezt egyébiránt a jövő évi költségvetés tervezete is tükrözi, amennyiben az államadósság finanszírozására több mint kétezer milliárd forintot irányoz elő. Nagyjából annyit, amennyi uniós támogatásra a kormány 2023-ban számít…
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
