Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az Európai Parlament képviselői vagyonnyilatkozati rendszere még a magyarnál is kevésbé komolyan vehető: a leadott dokumentumok tartalmát ugyanúgy nem ellenőrzi senki, a pontatlanságokat, valótlanságokat ugyanúgy nem büntetik, viszont sokkal kevesebb és sokkal kevésbé pontos adatot kell feltüntetni bennük - nem csoda, hogy nemrég még ekézték is a kormányközeli lapok. Most ezt a rendszert honosítjuk meg, szemlátomást valódi tét nélkül. A Transparency International vezetője szerint a lépésnek inkább az EU-s helyreállítási alap pénzeiről szóló tárgyalások során lehet szerepe.
Szerdán reggel váratlan fordulatként Kocsis Máté bejelentette, hogy a kormány bevezeti Magyarországon az Európai Parlament vagyonnyilatkozati rendszerét, amely lényegében megegyezik a német szabályokkal is. A fideszes képviselő a Facebook-posztjában azzal érvel a sokat bírált, jelenlegi rendszer átalakítása mellett, hogy attól függetlenül, hogy jogosak-e az azt ért kritikák, "érdemes változtatni" rajta, mert a "brüsszeli kettős mérce" továbbra is sújtja az országot, és ezt kivédendő az tűnik a legcélszerűbbnek, ha az EP-ben használt szabályokat a kormány szóról-szóra beépíti a magyar jogba, így talán ezen a területen elkerülhetők a nemzetközi viták.
Afelől nem lehet kétség, hogy az uniós struktúra átvételével még kevésbé lesznek komolyan vehetők a magyar politikusok vagyonnyilatkozatai, és ez maga a kormány, illetve a kormányközeli média korábbi közléseiből is kiolvasható. A jelen rendszert ugyanis az ország vezetése minden olyan alkalommal, amikor annak megreformálása merült fel, azzal védte meg, hogy ez az EU legszigorúbb vagyonnyilatkozati rendszere. Ezzel szemben a meghonosítandó szabályokat a Habony Árpád-féle V4-es hírügynökség, a V4NA áprilisban még a "korrupció melegágyának" titulálta, és arról írt, hogy a "brüsszeli bürokraták" úgy követelnek átláthatóságot, hogy közben érdemben nem is kell beszámolniuk a vagyoni helyzetükről. Ezt az anyagot, szóhasználatot átvette több kormánybarát médium is, köztük például az Origo és a Magyar Nemzet online kiadása is.
Paródiának nem rossz
A kormánymédia ebben az esetben fején találta a szöget. Az EP-féle vagyonnyilatkozatokban ugyanis az európai képviselőknek nem kell fizetésük pontos összegét feltüntetniük, csak be kell ikszelni egyet a sávosan megadott öt bérkategória, illetve a plusz egyedik, díjazás nélküli kategória közül.
Az ikszelhető sávok:
- havi bruttó 1 euró és 499 euró között;
- havi bruttó 500 euró és 1000 euró között;
- havi bruttó 1001 euró és 5000 euró között;
- havi bruttó 5001 euró és 10000 euró között;
- havi 10 000 euró felett, a legközelebbi 10 000 eurós összeg megjelölésével.
Fel kell tüntetni továbbá, szintén a sávos-ikszelős módszerrel, hogy a képviselői tiszteletdíjukon kívül honnan származik még rendszeres bevételük: ez a különféle testületi tagságokat jelenti. A nem rendszeres bevételekről is nyilatkozni kell, szintén elég puha módon: a képviselőnek a nyilatkozatban bevallott egyes tételekből származó, de nem rendszeresen kapott minden más jövedelmét éves alapon kell kiszámítani, el kell osztani tizenkettővel, és be kell sorolni a képviselői megbízatás vagy az egyéb tevékenység kategóriába.
Nyilatkozni kell még az "alkalmankénti tevékenységekről" is, ha azok díjazásának teljes összege egy naptári évben meghaladja az 5000 eurót. Ide tartozik például az írói, előadói tevékenység vagy szaktanácsadás. Fel kell tüntetni bármilyen olyan tulajdonrészt vállalatban vagy társulásban, amely befolyást gyakorolhat a közpolitikával kapcsolatos kérdésekre, illetve amennyiben jelentős befolyást biztosít a nyilatkozó képviselőnek az adott szervezet ügyeiben.
Ezen felül még nyilatkozni kell arról, ha a képviselő pénzben, személyzeti téren vagy természetben olyan, az EP-s fizetése feletti juttatást kap, amelyet harmadik fél biztosít neki politikai tevékenységért cserébe. Ilyenkor ezt a harmadik felet meg kell nevezni. És nyilatkozni kell bármely egyéb pénzügyi érdekeltségről, amely a képviselőt feladatai ellátása során befolyásolhatja.
Amiknek viszont nem kell bekerülnie az EP-s vagyonnyilatkozatokba, hiszen eleve rubrikát sem alakítottak ki nekik, azok a képviselők vagyontárgyai. Így tehát ebben a rendszerben nem derülhet ki, hogy adott politikusnak mennyi és milyen autója, motorja vagy mondjuk jachtja van, és az sem, hogy hány ingatlant gyűjtött össze. Szintén nem kell feltüntetni a befektetéseket, tartozásokat, vagyis nem lehet még csak illusztráció szinten sem képet kapni arról, hogy évről-évre hogyan alakul a bevallást készítő vagyoni helyzete.
Ha már korábban átvettük volna a rendszert, akkor nem tudtunk volna beszámolni olyan üdvös fejleményekről, mint például Lázár János földjeinek gyarapodása, és azt sem közölhettük volna, hogy Orbán Viktor hosszú évek törlesztése után tavaly végre ki tudta fizetni a tartozását.
Hogy gyakorlatban hogy néz ki egy EP-s vagyonnyilatkozat, az például ide kattintva megtekinthető. A link túloldalán a Fidesz valaha volt talán legismertebb EP-képviselője, Szájer József 2019-es dokumentumát lehet elolvasni. A 2020 decemberében, botrányos körülmények közepette megbukott politikus az irat szerint az uniótól képviselői munkájáért a második legmagasabb sávba tartozó fizetést (havi bruttó 5001 euró és 10000 euró között) kapta, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány Kuratóriuma tagjaként a kettes sávnak megfelelő juttatást (havi bruttó 500 euró és 1000 euró között) kapott, a Batthyány Lajos Alapítvány kuratóriumi tagsága és a Bibó István Szakkollégiumért Alapítvány Tanácsadó Testületi tagsága után viszont nem vett fel pénzt. Ez minden, ami kiderül Szájer EP-s vagyonnyilatkozatából.
Paródiának a miénk sem volt rossz
A leváltandó, hazai vagyonnyilatkozati rendszer is messze van az ideálistól. Lapunknak nyilatkozva dr. Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy két nagy problémájuk van vele: az első, hogy nincs olyan intézmény, amely ellenőrzi a vagyonnyilatkozatok hitelességét, a második, hogy nincs, aki kikényszerítse azt a változtatást, ami adott esetben indokolt lehet egy problémás vagyonnyilatkozatnál. Vagyis hiányzik egy olyan szervezet, ami szankcionálná, ha a vagyonnyilatkozatok nem pontosak vagy nem felelnek meg a valóságnak.
Vagyonnyilatkozatok 2022: A világ legpuritánabb politikusainak országa vagyunk - ha elhisszük nekik
A politikusok vallanak, a közvélemény pedig kételkedik - ismét eljött január 31., és ismét itt van Magyarország állandó népi játéka. Hiteles vagyonnyilatkozatokra pedig nagy szükség lenne, már csak azért is, hogy az állampolgárok nyugodt lélekkel adhassák le a szavazatukat alig két hónap múlva.
Martin ezért persze azzal sem ért egyet, hogy ez lenne az EU legszigorúbb vagyonnyilatkozati rendszere. "Hogy milyen mérce alapján lehet ezt az unió egyik legszigorúbbjának mondani, azt nem tudom. Normatív alapon nem tekinthető szigorúnak, mert
gyakorlatilag azt írhatnak bele a politikusok, amit csak akarnak"
- magyarázta a szakember. Ha nincs ellenőrzés, akkor tág tere nyílik a csalásnak és a kiskapuk keresésének, és Kelet-Európában ez különösen így van, folytatta Martin, aki szerint az egyetlen visszatartó erő a vagyonnyilatkozatok nem valóságot tükröző kitöltésénél a nyilvánosság ereje lehetett. A sajtó rámutathatott például arra, ha egy képviselőnek a valóságban sokkal több ingatlanja van, mint amennyit a dokumentumban bevallott.
Extrán semmitmondó nyilatkozatok jöhetnek
Martin szerint az EP-s rendszer átvétele a jelenlegi rossz helyzethez képest is visszalépés, egyetlen kivétellel, ami a nyilatkozatok digitalizációja. A vagyonnyilatkozatokat ugyanis a magyar politikusok tollal, papírra töltik ki, és azokat szkennelik be, ettől pedig azok nehézkesen kezelhetők. Az EP-rendszerben eleve digitális űrlapot töltenek ki, így a dokumentumokban való keresés a módosítás után egyszerűbbnek ígérkezik majd. "De általánosságban igaz:
sikerült megint olyan benchmarkot választani, ami nem a jó, hanem a rossz irányba fordítja a szakpolitikát."
Nem értékeli pozitívnak Martin a bevallandó adatok szűkösségét sem: kimaradnak az ingatlanok és az ingóságok, a pénzügyi megtakarítások, a hitelek és a tartozások, de a hozzátartozók vagyona és jövedelme is, továbbá elképzelhető, hogy a járadékszerű jövedelmek is, "gondoljunk például Rogán Antal feltalálói díjára," sorolta a szakember.
A teljes képhez ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy amit a TI, más civil szervezetekkel együtt az eljárások ellenőrizhetőségét illetően javasol, az igazából csak az Egyesült Államokban működik a maga teljességében. "Ott van olyan típusú ellenőrzési mechanizmus, illetve ott vannak olyan szankciók, amelyek teljes körűek. Európában részlegesen Észtországban és Skóciában vannak olyan típusú szabályozások, amilyeneket mi szeretnénk Magyarországon is. Skóciában van bizonyos szintű ellenőrzés és szankcionálás, Észtországban pedig szélesebb azoknak a köre, akiknek nyilvánossá kell tenni a vagyonnyilatkozatát - nálunk csak a politikusoké az" - mondta Martin.
Mire jó ez az egész?
A kormány által szigorúnak mondott vagyonnyilatkozati gyakorlat tehát, amennyiben megvalósul a Kocsis által kihirdetett honosítás, még tovább puhul majd. Pedig valójában már eddig sem volt se igazi tétje, se igazi következménye. Hogy akkor ennek mégis mi lehet az értelme, azt Martin szerint az eddigiek ismeretében két oldalról lehet megfogni.
Szerinte, ha kevesebb információt tartalmaznak a vagyonnyilatkozatok, akkor az oknyomozó újságíróknak, a kormánykritikus civil szervezeteknek, vagy akár az ellenzéknek is nehezebb dolga lehet, amikor egy-egy gyanús vagyonosodás nyomába akar eredni.
Ezen túl pedig Martin szerint a lépés inkább "egy nagypolitikai játszma" része. Zajlanak a tárgyalások az Európai Bizottsággal a helyreállítási alap pénzeiről, melyeket Magyarország még mindig nem kap meg, mert az uniónak nagyon komoly korrupciós aggályai vannak az országgal szemben. Martin szerint a gazdaság jelenlegi állapotában a magyar kormánynak nagy szüksége van ezekre a forrásokra, és a vagyonnyilatkozati rendszer módosítását értelmezhetjük úgy, hogy úgy ajánlanak valamit az Európai Bizottságnak – hivatkozva az európai parlamenti és a német szabályozásra –, hogy közben a javaslat szakpolitikai téren visszalépést jelent.
Hasonló fejleményt épp nemrég láttunk az unió és Lengyelország között. Itt az EU a lengyel igazságszolgálatás függetlenségét sértő reformok miatt késleltette sokáig a helyreállítási alap forrásainak folyósítását. Május végén aztán a lengyel parlament megszavazta a Legfelső Bíróság reformját, mire az Európai Bizottság kisvártatva jóváhagyta a források lehívását lehetővé tevő lengyel tervet. De mindezt úgy, hogy a lengyeleké látszatreform, az igazságszolgáltatás függetlenségét sértő helyzet nem szűnt meg. Igaz, az Európai Bizottság azt is kikötötte, hogy mielőtt Lengyelország benyújtja első kifizetési kérelmét, a maradék, továbbra is kifogásolt feltételeknek még eleget kell tenni. Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter szerdán egyébként azt nyilatkozta, hogy Magyarország a lengyel utat járhatja be a helyreállítási pénzek lehívásáig.
Nem csoda, hogy ilyen előzmények után Martin végül így értékelte a magyar kormány gesztusát az EP-s vagyonnyilatkozati rendszer átvételéről:
"Ügyes trükk és csapda, ehhez hasonlókat sokszor alkalmaznak. Kíváncsi leszek az uniós reakcióra. Sajnos azt kizárhatjuk, hogy a szakpolitikai jobbítás vezérelné a NER döntéshozóit, inkább ismét a hatalompolitikai pávatánc újabb epizódját látjuk."
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
Kocsis Máté bejelentette: átalakítják a vagyonnyilatkozatok rendszerét
