Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Mivel eredendően a koronavírus-újraindításra szánták a forrást.
Miközben Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a két héttel ezelőtti kormányinfón azt mondta, nem kaptunk forrást az ukrajnai menekültek ellátására, addig az Európai Bizottság egyik tisztségviselője a hvg.hu-nak azt írta, hogy a REACT-EU nevű alapból nekünk járó 110 milliárd forintnak megfelelő 299,6 millió eurós előfinanszírozásból úgy 263,2 milliót (a mostani, jóval gyengébb árfolyamon számolva 102,5 milliárd forintnyit) már megkaptunk.
A Bizottság részéről azt is közölték, hogy az utalás már áprilisban megtörtént, a fennmaradó összeg kisebb részét a későbbiekben kapjuk meg, egy részét pedig időközi kifizetések igénylésével már fel is használta a magyar kormányzat.
A pénzügyi segély folyósításáról az ukrán menekültválság kezelésére az Európai Unió még április elején döntött. A válság által leginkább érintett tagállamok számára az unió REACT-EU járvány utáni gazdasági helyreállításért felelős programjának átcsoportosításával nyújt támogatást. Lényegében azok az országok, amelyeket fokozottan érint a menekültválság a menekültterhelés arányában kapnak egy egyszerűsített elszámolású, nagyobb előfinanszírozású, a menekültek ellátására is fordítható kifizetést a nekik járó helyreállítási keretből.
Az összesen 3,4 milliárd eurós (1300 milliárd forintos) keretből jut Magyarországnak az említett 110 milliárd forint. Tehát ez a pénz nem egy új támogatási forma, ez az összeg része a Magyarországnak járó helyreállítási keretnek, csak most gyorsabban és egyszerűbben kaptuk meg, és a szabályozás megengedi, hogy az összeget eredeti céljától eltérően az állam a menekültek ellátására fordíthassa.
Emellett az EU felemelte a projektek előfinanszírozási rátáját, más szóval azt, hogy a pénz hány százalékát kapjuk meg a projekt előtt, és mennyit a végső elszámolás után. A szokásos 11 százalék helyett a menekültválság által leginkább érintett országok 35 százalékos előfinanszírozást kapnak, hogy gyorsan reagálhassanak a felmerülő problémákra.
Szóval a most kapott 110 milliárd ez a 35 százalékos előfinanszírozás, amit a végső elszámolás után, ha az Európai Bizottság mindent rendben talál, még majdnem kétszer ennyi forrás követhet.
Már elköltötték más célokra
A Miniszterelnökség a hvg.hu-nak küldött válaszából azonban kiderül az ellentmondás oka: mivel az említett forrást eredetileg a koronavírus-helyzet utáni újraindításra szánták, a kormányzat azt már lekötötte más célokra. Azt írták:
Áprilisban a REACT-EU keretében a Magyarországnak egyébként is járó, már korábban más célra lekötött uniós forrásból kaptunk előleget. Ez sajnos egyetlenegy euró új uniós forrást sem jelent az országnak.
Vagyis – szemben a segélyszervezeteknek támogatást osztó alap egyik munkatársával és az egyik támogatott szeretetszolgálattal – ők nem állítják, hogy a REACT-EU-pénzek nem költhetők az ukrajnai menekültekre, csupán már másra felhasználták azokat, ezért teljesen új pénzt szeretnének. Erre vonatkozik az állítás, amely szerint nem kaptunk egy fillért sem. Ez így pedig már nem mond ellent a Bizottság állításának, amely szerint az el nem fogadott helyreállítási tervünk ellenére megelőlegzett összeg oroszlánrészét már elutalták.
A probléma ezzel az érveléssel csupán az, hogy az egyebek mellett korrupciós problémák miatt visszadobott terv miatt az eredetileg valóban koronavírus-újraindításra szánt pénzeket sem kaptuk volna meg. Ezt az uniós intézményekben a menekültválság miatt írták felül.
Tehát bár tényleg opcionális erre költeni a keret forrásait, ha az ukrajnai menekültek nem érkeznek, akkor a helyzet rendezéséig nem is utalják a pénz.
A kabinet viszont élt a lehetőséggel és a helyzetre való tekintettel felvette a pénzt, melyet már előre elköltött az alap eredeti céljaira. A pénzből sok pályázót ki is fizettek, több helyen lehet is már látni a REACT-EU-ra hivatkozó támogatási plaketteket, például a pandémiás lezárások után újrainduló étterem ajtaján.
A kormány persze vitatja a korrupciós problémák jogosságát, szerintük jogtalanul tart vissza forrásokat Brüsszel, vélhetően a „Magyarországnak egyébként is járó” szófordulattal erre utalhattak.
Egyedül a mi tervünk ragadt benn
Ez azonban csak a jéghegy csúcsa. A menekültekre fordítható támogatás ugyanis, mint ahogyan említettük, a REACT-EU helyreállítási alap forrásaiból jön. A helyreállítási alapból Magyarország számára összesen az eddig kifizetett kereten felül 6,5 milliárd euró, azaz 2400 milliárd forint érhető el. Ezt viszont az unió egy helyreállítási tervhez köti, amit a bizottságnak kellene jóváhagynia. Magyarország küldött is egy ilyen, Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet, azaz a helyreállítási célok és programok tervezetét. Ám ezt a bizottság, részben a magas korrupciós kockázat miatt, a mai napig nem fogadta el, így az EU-ban egyelőre egyedül Magyarország nem kaphat ebből a forrásból.
Szóval egyelőre nem kaphatnánk ebből a REACT-EU alapból támogatást, mivel azonban csak itt voltak szabad források, az EU csak innen tudott pénzt allokálni a magyar kormánynak a menekültek megsegítésére.
Így hivatalosan egy olyan magyar pályázati keretprogramra, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervre érkeznek a források, aminek a tervezetét még nem hagyta jóvá az EU.
Egy másik EU-s tisztségviselő, amikor arról kérdeztük, hogy a magyar kormánynak feltétlenül az ukrán menekültek megsegítésére kell-e költenie a most kapott pénzt, vagy használhatja azt a helyreállítási terv programjainak finanszírozására is, a hvg.hu-nak azt mondta: „az előrehozott kifizetés mindkét célra használható, de a megnövelt előfinanszírozás alapja mindenképpen a menekültügyi nyomás”.
Tehát a nekünk járó, 110 milliárd forintos keretet ildomos volna legalább részint a menekültekre költeni, de ez nem kötelező. Ezt az első, a hvg.hu-nak nyilatkozó tisztségviselő is megerősítette, szerinte Magyarország használhatja a pénzt a menekültválság kezelésére, de a hangsúly a feltételes módon van.
Aki kapott, sem innen kapott
A menekülteken segítő civilek nem is találkoztak ezzel a forrással. Horváth Viktória, a Migration Aid sajtószóvivője azt mondta, ők például semmilyen állami pénzt nem kaptak, és nem tudnak ezzel kapcsolatos uniós pályázati lehetőségről sem. Bár hat, a Karitatív Tanácsban résztvevő humanitárius szervezet még március legelején 500-500 millió forintos támogatáshoz jutott, a tanács egyik munkatársa kérdésünkre azt mondta, ezt saját keretből finanszírozta a kabinet.
A Magyar Református Szeretetszolgálattól is azt a választ kaptuk, hogy a REACT-EU nem is költhető ilyen célokra. Holott ez mára biztosan nem igaz, bár könnyen lehet, hogy őket korábban kormányzati részről erről tájékoztatták, amikor ez még így volt. Dobis-Lucski Zsófia, a segélyszervezet kommunikációs vezetője kérdésünkre azt írta: a REACT-EU forráskeretből többek között vakcina beszerzésére és a Covid-járvány gazdasági és munkaerőpiaci hatásainak kezelésére vonatkozó programokat indított Magyarország, a most érkezett forrás ezeket a programokat finanszírozza.
Ha már a pénzt a menekültek ellátásában nem látjuk, érdemes megnézni a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv programjait, amire a támogatás ezek szerint szintén költhető. A palyazat.gov.hu nyertes pályázatokat tartalmazó jegyzéke azt mutatja, hogy a kormányt kevéssé zavarta, hogy a tervet az unió nem hagyta jóvá, és számos nyertes pályázat volt a programban, főleg március 10 óta. Ez annak a fényében érdekes, hogy az Európai Bizottság először március 8-án tett javaslatot a helyreállítási alap pénzeinek átcsoportosítására és kifizetésére a menekültválság által leginkább érintett tagállamok részére.
A magyar helyreállítási pályázati programban megítélt támogatások összege sem kimondottan tükrözi, hogy erre a tervre az EU eddig egy fillért sem hagyott jóvá.
Csak március 10-től a programban 279 milliárd forint értékben hagytak jóvá pályázatokat, nem is beszélve a korábban jóváhagyott 172 milliárd forint értékű projektekről, amiket vélhetőleg még azelőtt fogadtak el, hogy a tárgyalások az EU-val teljes kudarcba fulladtak. A projektek célját tekintve pedig vakcinagyártól kezdve bölcsődei nevelésig sok mindenre jutott pénz a helyreállítási tervben - a kormány feltehetően úgy gondolkodik, hogy az EU-val előbb-utóbb úgyis meg fognak állapodni és akkor utólag kifizetik a pályázati pénzeket. Azt ugyan a most kapott 110 milliárd forintos támogatás végső elszámolásáig nem fogjuk tudni, hogy használták-e ezt a pénzt a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv finanszírozására, de jogilag ezt a kormány megteheti.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
