A GDP 6,8 százaléka volt a kormányzati szektor hiánya 2021-ben, az államadósság 76,8 százalékosra csökkent. Az év utolsó három hónapjában indult meg a nagy osztogatás, akkor 1728 milliárd forinttal nőtt a hiány.
3736 milliárd forint, vagyis a GDP 6,8 százaléka lett a kormányzati szektor hiánya 2021-ben – számolt a Központi Statisztikai Hivatal. Az államadósság 42 414 milliárd forintot, a GDP 76,8 százalékát érte el 2021 legvégén – egy évvel korábban 79,6 százalékos volt.
Az éves hiánycél 2021-re 3860 milliárd forint volt, az elfogadásakor várt GDP-nek a 7,5 százaléka, ehhez képest egy kicsit jobb lett az eredmény. A különbség egyik oka az, hogy az év végén most sokkal több volt a bevétel, mint 2020 utolsó hónapjaiban: a 3736 milliárd forintos hiányból még így is 1728 milliárd forint volt az utolsó negyedévi, de ez 425 milliárddal kevesebb, mint 2020 október-decemberében volt. Méghozzá úgy, hogy nem az év végi osztogatás lett kisebb – az utolsó negyedéves kiadások 381 milliárd forinttal meghaladták az egy évvel korábbit –, hanem 806 milliárddal nőttek a bevételek.
Amikor eredetileg elfogadták a 2021-es költségvetést, 2020. július 3-án, még arról volt szó, hogy csak a GDP 2,9 százaléka lesz a hiány. Azt rengetegszer elmondták már korábban is, hogy ha a kormány tavasszal írja meg és a parlament nyáron fogadja el a következő évi költségvetést, akkor sok mindent nem fog jól előre jelezni a valós gazdasági folyamatokról – de 2020 júliusában, amikor épp fogalmunk sem lehetett arról, hogy lesz-e még második, harmadik, még több hulláma a járványnak, ezek mekkora leállásokkal járnak majd, és milyen lesz az egészségügyi helyzet nálunk és külföldön, valójában lehetetlen volt komolyan venni azt, hogy megszavaztak egy költségvetést, az inkább egy erős vázlatnak tűnt.
Aztán kiderült, hogy az „erős” jelző is túlzás volt, 2021-ben év közben 85 alkalommal írták át a költségvetést. Egy alkalom volt, amikor ezt nem egy, a Magyar Közlönyben minden külön kommentár nélkül kiadott kormányrendelettel tették meg, hanem a parlamenti ülést is összehívták érte, akkor ugyanis a fő számokat is módosították. A hiányt így 2021 májusa óta már 7,5 százalékosra tervezték.
Volt, ami segítette a kormányt a költekezésben. Azzal, hogy a vártnál gyorsabban újraindult a gazdasági élet a járványügyi lezárások után, az eredetileg tervezettnél több bevétele lett a költségvetésnek, így volt miből kiszórni pluszpénzt. Az állam bevételei összesen 1739, a kiadásai 1715 milliárd forinttal nőttek 2020-hoz képest.
Az áfabevétel 15,8 százalékkal, 743 milliárd forinttal nőtt 2020-hoz képest, így azt is elbírta a költségvetés, hogy a gyereket nevelők személyi jövedelemadójának visszatérítése miatt a jövedelemadó-bevételek 186 milliárd forinttal csökkentek. A társadalombiztosítási hozzájárulásokból 396 milliárd forinttal több érkezett be, az egyéb bevételek pedig 581 milliárd forinttal nőttek, amit nagyrészt az magyaráz, hogy több EU-pénz érkezett, mint 2020-ban.
A legfontosabb azonban az volt, hogy az uniós testületek elengedték a hiánycélt, nem csak nálunk, hanem az egész EU-ban.
Alapesetben elvárás volna, hogy a GDP 3 százaléka alatti hiánnyal tervezzen minden európai kormány, de 2020–2021 nagyon távol esik attól, amit alapesetnek nevezhetnénk. A világ gyakorlatilag minden kormánya úgy volt vele, hogy pár évre belefér egy nagyobb hiány is, csak ússzák meg minél könnyebben a válságot, támogassák azokat, akiknek a munkavégzése bajba kerülne a lezárások alatt és amint lehet lazítani a járványügyi szabályokon, a lehető leggyorsabb legyen a helyreállás. Azt ugyan részletesen bemutattuk, hogy a névleg válságkezelésre szánt magyar pénzek jelentős részét nem válságkezelésre költötték, de ez nem változtat azon a tényen, hogy 2021-ben nem kellett a kormánynak EU-s szinten magyarázkodnia a magas hiány miatt.
Azt is lehetett tudni már korábban, hogy a hagyományoknak megfelelően az év utolsó napjaiban kisöpörték a költségvetést. Szenteste kiszórtak 341 milliárd forintot a Gazdaság-újraindítási Alapból, jelentős részét közelebbről meg nem nevezett állami vállalatoknak, ebből a pénzből finanszírozták a Magyar Fejlesztési Bank tőkeemelését, de az egyházaknak és a határon túliakat támogató Bethlen Gábor Alapnak is jutott némi pluszpénz.
Mi jöhet ez után?
A most kiadott számokban természetesen nem látszik, de az igazán durva osztogatást már 2022-ben indította be a kormány. A KSH hagyományosan csak később közli a teljesen pontos számokat, azt viszont már most tudjuk, hogy a Pénzügyminisztérium saját adatai szerint januárban és februárban az államháztartás központi alrendszere 1433,7 milliárd forint hiánnyal zárt, ezen belül a központi költségvetés hiánya 1440 milliárd forintos volt (az elkülönített állami pénzalapok többlettel zártak, ezért lehet a központi költségvetés hiánya nagyobb, mint a központi alrendszerben a végösszeg). Ez azt jelentette, hogy két hónap alatt sikerült összehozni az egész évre tervezett 3153 milliárd forintos hiány felét.
Valószínű persze, hogy az orosz–ukrán háború miatt idén sem fog az EU szigorúan ragaszkodni a 3 százalékos hiánycélhoz. Eközben viszont tizenöt éve nem látott szintre nőtt az infláció, rettenetesen bizonytalan a nemzetközi környezet az orosz-ukrán háború miatt, a költségvetés egyensúlyi problémái egyre komolyabbak. Ezért aztán valószínű, hogy amint azt a GKI megfogalmazta, „markáns szigorítás” jöjjön a költségvetési és a monetáris politikában egyszerre, akárki is lesz az év második felében a pénzügyminiszter.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.