Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A kormányzati szankciók után szinte minden fontos nyugati cég elhagyta Oroszországot; kétségbeesetten küzd a magyar kormány, hogy rend és nyugalom legyen a benzinkutakon; 399,87 forint is volt egy euró ára; kiderült, hogy az MKB volt az a magyar bank, amely négymilliárd forintos hitelt adott Marine Le Pen kampányára. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Sorra érkeznek a rettenetes hírek az orosz-ukrán háborúról. Az orosz támadás alig halad előre, de egyelőre visszaverni sem sikerült, ellenben egyre agresszívabb: úgy tűnik, az orosz stratégia az lett, hogy ha gyors háborúval nem sikerült elfoglalni Ukrajnát, akkor a civileket sem kímélő pusztítás a cél. Ennek az eddigi mélypontja a mariupoli gyerekkórház elleni bombatámadás volt, de többször a civilek kimenekítését sem engedték. A világ nagy része pedig erre még szigorúbb gazdasági büntetéssel válaszol.
A kormányok szankciói után most a cégek tömeges kivonulása lett látványos – a Shell kivonulása fájó lehet, a McDonald’sé, a Coca-Coláé és a Pepsié inkább szimbolikus, de a sort hosszan lehetne folytatni, szinte minden fontosabb nyugati cég elhagyja az orosz piacot -, az USA és Nagy-Britannia pedig betiltotta az orosz olaj importját, az amerikaiak Venezuela felé tapogatóznak. Nagy-Britanniában hét orosz oligarcha ellen vetettek ki újabb szankciókat, közülük a legismertebb Roman Abramovics, emiatt a Chelsea focicsapatának sorsa bizonytalanná vált, nem adhat el a klub jegyet, mezt, és a lejáró szerződésekről sem tárgyalhat. És nem csak nyugatiak a szankciók: Kína nem hajlandó repülőgép-alkatrészeket szállítani az oroszoknak. Oroszország válaszul korlátozta a devizához való hozzáférést. Ami a magyarországi károkat illeti: a Sberbank magyar ügyfeleinek kártalanítása időközben megkezdődött.
Az orosz központi bank szerint idén 8 százalékos recesszió és 20 százalékos infláció is lehet náluk. És ez még mindig egy optimista előrejelzés ahhoz képest, hogy a Világbank egy közgazdásza szerint már most az államcsőd közelében vannak. Ahogy a csőd szélén táncol Fehéroroszország is.
Amikor este fél tízre hirdetnek meg rendkívüli kormányinfót, akkor lehet sejteni, hogy valami baj van. Márpedig Gulyás Gergely és Hernádi Zsolt csütörtökön késő este állt ki a sajtó elé, hogy bejelentsék: megbüntetik azt, aki rémhíreket terjeszt a magyarországi benzinellátással kapcsolatban, 20 forinttal csökken az üzemanyag jövedéki adója, és a 7,5 tonnánál nehezebb, valamint a 3,5 tonna feletti külföldi teherautók csak piaci áron vehetnek üzemanyagot. Igyekeztek megnyugtatni mindenkit, hogy nem lesz hiány üzemanyagból, csak néhol visszaélésszerű tankolás történik.
Persze ki gondolta volna, hogy ha egy termék árát mesterségesen alacsonyan tartják, akkor az emberek vásárolni fognak belőle? Főleg úgy, hogy a nagykereskedelmi árak is egészen hihetetlen szinteken járnának a beavatkozás nélkül. Nem csoda, hogy nyugtatni kellett az autósokat: egyre gyakrabban lehetett látni kígyózó sorokat a benzinkutakon, és szaporodtak az olyan facebookos beszámolók is, amelyek központi eleme az, hogy adott sofőr hányadik töltőállomáson tudott végre megtankolni. Közben pedig már a magyar gazdák harmada attól tart az Agrárkamara felmérése szerint, hogy hamarosan nem fogják tudni megtankolni a mezőgazdasági gépeiket, pedig lassan kezdődnek a szokásos, tavaszi munkák a termőföldeken. A bejelentés előtt néhány órával egy vidéki benzinkúton jártunk, ahol Gépész László, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökségi tagja mutatta meg, hogyan is alakulhatott ki a hiány.
2007 augusztusa óta nem látott szintre, 8,3 százalékra nőtt az infláció - és ebben a háború hatása még benne sincs. Az élelmiszerárak befagyasztása csak részben hatott, az üzemanyagok pedig az árstop ellenére annyival drágábbak, mint tavaly ilyenkor, hogy még így is befértek a tíz legjobban dráguló termék közé. A probléma persze nem csak magyar, már az Európai Központi Bank is 5 százalék feletti inflációval számol. De az a fideszes állítás, hogy szinte mindenhol máshol is ugyanekkora lenne a baj, szinte biztos, hogy nem igaz.
A héten az is kiderült, hogy február végéig 1440 milliárd forint hiányt hozott össze a kormány. Ez az egész évre tervezett hiány majdnem fele – és a háború a szomszédban még csak akkor kezdődött el.
Elképesztő események történnek a forinttal: már a múlt heti, 380 környéki szint is elképzelhetetlen lett volna korábban, de most úgy indult a hét, hogy majdnem 400-ig gyengült az euróval szemben, 399,87-ről pattant vissza. Azóta valamelyest visszaerősödött, 380 körül járt újra a hét második felében. Hol van már az az idő, amikor attól kellett tartani, hogy a 229-es árfolyam már rossz lehet? Megdőlt egy rekord is: eddig soha nem esett a forint két munkanap alatt annyit, mint amikor 2010-ben Kósa Lajos arról beszélt, hogy államcsőd közeli a helyzetünk, de most sikerült.
A hét képe
A jegybank válaszul újra kamatot emelt, most már 5,35 helyett 5,85 százalékos az irányadónak számító egyhetes betéti tender kamata. A kormány is állítja, hogy egy akcióterv van készülőben a forint gyengélkedése miatt, de sokat ebből még nem láthattunk. Varga Mihály mindenesetre megszólalt és elmondta, hogy Brüsszel a hibás.
Az Európai Unióban ugyan már évek óta dolgoznak azon, hogy az energiabiztonságot megteremtsék, és az importfüggőséget csökkentsék, most viszont nagyon sürgős kérdés lett a háború miatt mindez. Az a nyugati politikusok szerint sem lehetséges, hogy teljesen felszámolják az orosz olaj- és gázimportot, de hosszú távon dolgozni kell ezen.
Szakértőket kérdeztünk arról, hogy Európa miként csökkentheti az orosz fosszilis energiától való függőségét. Az biztos, hogy ami ebből a fűtési szezonból hátravan, azt már kibírjuk, az igazán nagy kérdés az, hogy mi lesz ez után: a becslések szerint az Európai Unió csakis egy összehangolt cselekvési tervvel, évi 170 milliárd euró beruházással, hat év alatt válthatná ki teljesen az orosz gázt alternatív forrásokból, főként megújuló energiából.
Magyarországon az energiaügyek kapcsán más kihívások is vannak: sokszoros árat fizetnek az áramért azok a költségvetési intézmények, amelyeket tavaly az év legvégén a kormány egy rendelettel kizárt a rezsicsökkentésből. A keretszerződésben a kereskedők által elkérhető ár maximuma a tőzsdei árakhoz van indexálva, ténylegesen a hatósági ár három-, négyszeresén alakultak az árak. A rendelet nemcsak azt mondta ki, hogy ez a kör nem köthet egyetemes szolgáltatói szerződést, de azt is, hogy az élő szerződések február 1-jével megszűnnek, vagyis nagyon rövid idő alatt kellett új áramkereskedőt találniuk. Ráadásul a piacon csak drágábban juthatnak áramhoz, mint amennyi a hatósági ár az egyetemes szolgáltatásban.
A közbeszerzési hirdetmények tanúsága szerint akadtak olyan önkormányzatok, önkormányzati intézmények, cégek, amelyek bementek az egyetemes szolgáltatásba, például Makó, Komárom és az újbudai önkormányzat. Mások maradtak a szabadpiacon.
Azt már korábban tudni lehetett, hogy egy magyar bank adott 10,6 millió euró, vagyis több, mint négymilliárd forint hitelt Marine Le Pen elnökválasztási kampányára, de csak most derült ki, hogy az MKB volt az. A francia elnökjelöltek leadták a vagyonnyilatkozataikat, innen lett nyilvános az információ.
Az MKB-t több mint 90 százalékban két ismert magyar üzletember birtokolja: Mészáros Lőrinc és Szíjj László. Mészáros részesedése a nagyobb, a pénzintézet közel kétharmada az ő tulajdona.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
