Ahhoz képest, hogy az új évre még 370 forintos euróárfolyammal fordultunk rá, alig két hét alatt 15 forintot erősödve, 355-ön áll az euróárfolyam.

Bár számítottam némi év eleji erősödésre, azt nem gondoltam volna, hogy ilyen gyorsan, pár nap alatt fog végbemenni

– nyilatkozta a hvg.hu érdeklődésére Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője.

Szerinte a forint erősödésének irányába mutatott, hogy a magyar monetáris politikában novemberben volt egy nagy váltás és azóta szinte folyamatosan emeli a kamatszintet a jegybank, de segített az is, hogy visszafogta eddigi eszközvásárlási programját. A magyar fizetőeszközt támogatta az is, hogy decemberben már arról beszélt a kormányzat, hogy a költségvetés már szigorúbb lesz 2022-ben, és a hiányt is 5 százalék alatt kívánják tartani.

Voltak tehát jelek arra, hogy a forint régióhoz és a fejlődő piacokhoz viszonyított alulteljesítése változni fog, ám decemberben még nem tudott elindulni az erősödés útján. Ennek egyszerűen annyi az oka, hogy a külföldi befektetők az év végén jellemzően inkább zárják a pozícióikat, nem akarnak új vásárlásokba kezdeni. Ez azonban januárban hirtelen elindult és Németh várakozásainál – ő márciusra várta, hogy 350-ig erősödünk az euróval szemben – jóval gyorsabban meg is valósult.

A forintot az is segíti a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint, hogy itthon az inflációs pálya nagyjából elérhette a csúcsát, míg a többi piacon még csak afelé halad az árnövekedés. A különbség oka, hogy a magyar kormány maximalizálta az üzemanyagárakat, ráadásul a lakossági energiaárak fixálása, a rezsicsökkentés fékezi az inflációt, miközben más országokban az energiaárak emelkedése mostanában fog megjelenni az inflációban.

Azért Magyarországon is vannak felfelé mutató jelek: januártól ugyanis új fogyasztói kosara van a KSH-nak (az ebbe bekerülő termékek árának változásából jön ki a végleges inflációs szám), ahol a koronavírus-járvány miatt kisebb súlya lesz a szolgáltatásoknak, miközben nő az iparcikkek aránya. Márpedig ez utóbbiak ára, főleg a globális ellátásbeli gondok miatt éppen emelkedik, ezért Németh szerint lehetséges, hogy a kosár változása felfelé nyomja majd az inflációt. „Ráadásul többek közt a pékek is azt mondják, hogy árat kell emelni, így az év elején növekedhet némileg az infláció, de új csúccsal már egyáltalán nem számolunk” – teszi hozzá a K&H Bank szakértője.

Jó hír szerinte, hogy csökken a jelenleg mínuszos reálkamat, azaz piaci kamatok, hozamok és az inflációnak a különbözete. Ez tavaly ugyanis, amikor 2 százalék volt az alapkamat és 7 százalék az infláció, a mínusz 5 százalékot is elérte, de most minden jel arra mutat, hogy ez le tud csökkenni mínusz két százalékra, ami Németh megfogalmazása szerint már jónak tekinthető a mai világban. Sőt, nyár végére, az ősz elejére az is elképzelhető, hogy megközelíti a nullás szintet.

Mindezzel együtt a K&H Banknál idén 5,3 százalékos inflációt várnak, azaz a tavalyinál némileg valamivel magasabbat még úgy is, hogy a csúcsot már magunk mögött hagytuk. Persze sok még a bizonytalanság: nem várható, hogy az ellátási gondok hamar megszűnnének, ahogy annak is kérdéses a hatása, hogy a kormány az extra nyugdíjjal és a családoknak juttatott pénzekkel mennyire húzza fel a fogyasztást, az pedig milyen árnövekedést generál majd. Ha viszont a forint megragad a mostani szinten, úgy az az import miatt iparcikkek árára lenne pozitív hatással, ami lefelé nyomja az inflációt. Németh szerint

a mostani élelmiszerárstopnak viszont nem lesz komoly hatása.

Visszatérve a forintra: nagy változást nem vár a közeljövőben a szakember, ám több tényező is befolyásolhatja azt, merre indul majd el a magyar fizetőeszköz. Ilyen például az, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed mikor kezdi meg a kamatemelést, illetve az is, hogy az uniós jegybank, az EKB hogyan alakítja a monetáris politikáját: az eszközvásárlási programját a mostani kilátásokhoz képest gyorsabban vezeti-e ki, lesz-e kamatemelése még idén, vagy egyáltalán a piac számol-e azzal, hogy lesz kamatemelés, mert már ez önmagában is gyengítheti a forintot.

Az sem mindegy Németh szerint, hogyan alakulnak az április 3-ai választások, hiszen a piac a stabil kormányokat szereti, így az országgyűlés új összetétele mindkét irányba el tudja mozdítani majd a forintot. És persze ha megalakul a kormány, azt is árgus szemekkel nézik majd a befektetők, hogy milyen lesz a költségvetés, illetve a folyó fizetési mérleg alakulása, hiszen bár még járványidőszak van, egyre többen tartják fontosnak, hogy a világ visszatérjen a régi medrébe és a kormányok ismét odafigyeljenek arra, mekkora hiányt hoznak össze.