A diplomások között nőtt leginkább a nagyivók aránya tíz év alatt: a számuk gyakorlatilag megduplázódott 2009 és 2019 között – írta meg a Népszava a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján.

A cikk szerint

a teljes népességre vetítve 2009-ben 2,9 százalék volt a sokszor a pohár fenekére nézők aránya, addig 2019-re már 6,1 százalékuk ivott az átlagosnál nagyobb mértékben.

Eközben az alkoholt ritkán fogyasztók aránya csökkent a diplomások között: korábban 24,5 százalékuk vallotta magáról, hogy egyáltalán nem iszik alkoholt, 2019-ben már csak 16,6 százalék számított közöttük absztinensnek. A legfeljebb nyolc általános végzettséggel rendelkezők között már nincsenek ilyen jelentős változások az említett tíz évet nézve.

Országos megoszlásban Budapesten (6,4 százalék) és Pest megyében (6,8 százalék) a legmagasabb a nagyivók aránya, a legkevesebben a Dél-Alföldön tartoznak ebbe a kategóriába, ott 3,4 százalék ez az arány.

A statisztikai adatok szerint a teljes népesség körében 2009-ben a teljes lakosság 4,6 százaléka számított nagyivónak, és 15,1 százalékuk volt mértékletes alkoholfogyasztó. 2019-re már a magyarok 5,2 százaléka volt nagyivó, és 20,2 százalékuk mértékletes alkoholfogyasztó. Az alkoholt egyáltalán nem fogyasztók aránya 2009-ben 37 százalék volt, amely arány 2019-re 29,1 százalékra csökkent.

A KSH adatai szerint leginkább a fiatalok körében nőtt az alkoholfogyasztása aránya: míg a 18 és 34 éves korosztály 2,6 százaléka számított nagyivónak 2009-ben, addig 2019-re már 5,9 százalékuk esett ebbe a kategóriába.

A szenvedélybetegeket segítő szervezetek arra figyelmeztettek, hogy az alkoholt, illetve azon belül a pálinkát egyfajta alapélelmiszerként, értékként beállítani nagyon veszélyes fegyver, ami visszafelé sülhet el, ráadásul az sem segít, hogy immáron több kormány sem tudta megalkotni a nemzeti alkoholstratégiát. Ez utóbbira az is magyarázat lehet a Népszava szerint, hogy az alkohol jövedéki termék, amiből az államnak komoly bevétele származik.