Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az uniós DESI-vizsgálat szerint a magyaroknak kevesebb, mint a fele rendelkezik alapszintű digitális készségekkel. Miközben az uniós átlag 56 százalékos.
Az Európai Bizottság 2014 óta vizsgálja a digitális gazdasággal kapcsolatos tagállami eredményeket, és teszi közzé a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatóról (DESI) szóló éves jelentéseket. Az idei felmérés eredményei már elérhetők.
A 2021-es DESI-jelentés alapján Magyarország a 27 uniós tagállam között a 23. helyen áll. Mindezekből azt a következtetést szűrik le a szakértők, hogy az ország eredményei az elmúlt néhány évben nagyjából az uniós átlagnak megfelelő ütemben javultak.
A pontszámokból az is kiolvasható, hogy Magyarország a széles sávú internet-hozzáférés területén átlag felett teljesít:
egyrészt vezető szerephez jutottunk a legalább 1 Gbps sebességű széles sávú rendszerek elterjedtsége versenyében (a vonalak 13,2 százaléka ilyen, szemben az 1,3 százalékos uniós átlaggal), és jól teljesítünk az 5G-re való felkészültség terén is.
A magyaroknak azonban csupán 49 százaléka rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, ami jelentősen elmarad az 56 százalékos uniós átlagtól; szerintük más mutatók is viszonylag alacsony szintű digitális készségeket mutatnak.
A szakértők szerint Magyarország számára a DESI legnagyobb kihívást jelentő dimenziója továbbra is a digitális technológiák vállalati integrációja és a digitális közszolgáltatások. Ez alatt azt értik, hogy a kkv-knak csupán 46 százaléka rendelkezik legalább alapszintű digitális intenzitással, szemben a 60 százalékos uniós átlaggal, és a kulcsfontosságú digitális technológiák (nagy adathalmazok, mesterséges intelligencia és felhő) elterjedése is alacsony. A szakértők szerint a kkv-k digitális transzformációjának előmozdításához több és hatékonyabb támogatásra lenne szükség, illetve, írták,
a felhasználókra helyezett nagyobb hangsúly javítaná a szolgáltatások elfogadottságát és minőségét is.
A DESI szerint a humántőke vetületében Magyarország a 22. helyen áll az uniós országok között. Ehhez kapcsolódóan írják azt is, hogy az IKT-szakemberek aránya a foglalkoztatottakon belül kismértékben nőtt (3,8 százalék), de továbbra is elmarad az uniós átlagtól (ez 4,3 százalékos). Az IKT-diplomások aránya az összes diplomás körében (4,9 százalék) azonban ma már meghaladja az uniós átlagot (3,9 százalék). A felmérés alapján a női IKT-szakemberek aránya még mindig nagyon alacsony (12 százalék).
A felmérésből az is kiderül, hogy az internet-hozzáférés területén Magyarország a 12. helyen áll. A gyors széles sávú lefedettség szerintük változatlanul a háztartások 89 százalékára terjed ki, ami valamivel meghaladja a 87 százalékos uniós átlagot. A vezetékes széles sáv igénybevétele szintén stagnál, 81 százalékon áll, de meghaladja a 77 százalékos uniós átlagot. A vizsgálat alapján a kapcsolatok sebessége jelentősen javult, a 34 százalékos uniós átlaggal szemben a háztartások 56 százaléka legalább 100 Mbps sebességű vezetékes széles sávú előfizetéssel rendelkezik, ami elsősorban az ország kiterjedt kábelhálózatának köszönhető.
A jelentésben kitérnek arra is, hogy Magyarország a közelmúltban számos intézkedést vezetett be a digitális oktatás javítása érdekében: az Európai Szociális Alap által támogatott Digitális Kompetenciafejlesztés kiemelt projekt keretében (130 millió euróért) 45 630 notebookot és 24 000 táblagépet bocsátottak az iskolák rendelkezésére; emellett 429 általános iskolában, 265 középiskolában és 39 szakképző iskolában korszerűsítették a széles sávú hálózati kapcsolatot.
Két helyet rontottunk az IVSZ szerint
Az IVSZ (Informatikai- Elektronikai és Távközlési Vállalkozások Szövetsége) szerint a mostani eredmények alapján Magyarország összesítésben két helyet rontott a 2020-as eredményekhez képest. Közleményükben azt is hozzáteszik, hogy „egy pillanatfelvételről van szó, amely bizonyos kérdésekben akár torzított és relatív valóságot tükröz vissza, azonban mindenképpen azonnali cselekvést tesz szükségessé.”
Az IVSZ szerint a magyar digitális ökoszisztéma fejlesztése nem a kormányzat kizárólagos feladata, és az európai összevetés is egyértelműen megerősíti, hogy szükség van az szövetség által néhány hete életre hívott összefogásra. „Meggyőződésünk szerint széles körű összefogással, következetes koordinációval, jól megtervezett és kivitelezett digitalizációs programokkal és technológiai fejlesztésekkel lépésről lépésre csökkenthető a magyar lemaradás” – írták reakciójukban.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
