Gazdaság hvg.hu 2021. november. 05. 09:25

Orbán: Négy százalékponttal csökkennek a vállalkozói terhek, egy százalékponttal a kisvállalkozói adó

A 200 ezer forintos minimálbérért cserébe csökken az adó.

Bátor dolognak tartja Orbán Viktor, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter jelentős adócsökkentést vállalt be a minimálbér emelésért cserébe – mondta a miniszterelnök pénteken reggel a Kossuth rádióban. Orbán bejelentette, hogy négy százalékponttal csökkenti a kormány a szociális hozzájárulás mértékét (egészen pontosan megszűnik a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás, a jelenlegi szochó pedig 2,5 százalékponttal csökken - a szerk.), tíz százalékra pedig a kisvállalkozói adó – ez eddig 11 százalék volt.

Emlékeztetett, hogy cserébe a minimálbér 200 ezer forint lesz, a garantált bérminimum pedig 260 ezer forint lesz 2022-től. A miniszterelnök arról beszélt, a minimálbért nem határozhatja meg a kormány – ha így lenne, akkor Orbán szerint akár háromszor ennyi is lehetne –, abban viszont tud segíteni a vállalkozásoknak, hogy átvállalja tőlük a tb-járulékot. Ez akkor tud teljesülni, ha a munkaadók elfogadják, hogy a minimálbért húsz százalékkal növelik, hogy tényleg elérhesse a 200 ezer forintos szintet.

Orbán természetesen nem tudott elvonatkoztatni a Gyurcsány-száltól sem: mint mondta, a Gyurcsány–Bajnai-kormányok alatt az átlagbér volt annyi, mint most a minimálbér. Igaz, a miniszterelnök ezt úgy mondta, hogy közben az azóta eltelt 11 év inflációjáról nem ejtett szót.

Orbán reggeli, Kossuth rádiós interjújáról itt írtunk bővebben:

Orbán Viktor: Az oltottak nem, viszont az oltatlanok életveszélyben vannak

Orbán Viktor péntek reggel a koronavírusról is beszélt a Kossuth rádióban. A miniszterelnök kijelentette, hogy a koronavírus variánsait szerinte a menekültek hozzák az országba. Természetesen a gyurcsányozás sem maradhatott el: Orbán azt mondta, hogy ha a baloldal kerül kormányra, nem lesznek fix rezsiárak, így ismét a fogyasztókon fog csattanni az energiaárváltozás.

zöldhasú
Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. április. 11. 19:00

„A verseim nem én vagyok: az vagyok én, amit itt irok” – máig sokkolóan hat József Attila kevésbé ismert arca

Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.