A koronavírussal kezdte Nagy Katalin műsorvezető az interjút, a járványügyi számokkal is szembesítette a miniszterelnököt. Orbán Viktor szerint sikeres volt a tavaszi "oltási hadjárat", amivel a brit variánst sikerült megfékezni. Ősszel új variáns jelent meg, ez a delta, ez száguld végig a világon, ez agresszívebb, mint a brit verzió volt, gyorsabban terjed, súlyosabb fertőzést okoz -–jelentette ki Orbán. Akkor nem okozna bajt szerinte, ha be lenne mindenki oltva, hiszen aki oltott, annak nem lesz nagy baja. Az oltottak szerinte nincsenek veszélyben, az oltatlanok viszont életveszélyben vannak. A vírus Orbán szerint mindenkit megtalál, aki pedig nincs oltva, az akár kórházba, vagy lélegeztetőgépre is kerülhet, vagy még rosszabb történhet vele, ezért mindenkit arra kér, hogy oltassa be magát, mert az intézkedések nem védenek meg, csak az oltás. Az intézkedések arra kellenek, hogy lassítsák a terjedést, de a szeparáció nem jelent védelmet. Orbán elmondta, hogy további intézkedéseket akkor terveznek, ha a szakértők szükségesnek látják azokat. Kijelentette, hogy tízmillió adag oltás van most az országban, és még ötmillió jön, vagyis 15 millió lesz, mindenkit arra kér, hogy oltassa magát.

A vírus nem egyformán terjed, ezért vonták be a munkaadókat a védekezésbe – mondta Orbán. Aki nem veszi fel az oltást, azt a munkaadó elküldheti fizetés nélküli szabadságra. Mint mondta, nem akarja kötelezővé tenni az oltást, ezért szabályozhatják ezt a munkáltatók. Szerinte ha rossz az idő, azért is a kormány, meg ő a felelős, nem hárítják a felelősséget, a kormány védi az embereket, és vállalja a felelőséget. Kihangsúlyozta, hogy az országban máshogy gondolkodnak az emberek, a kötelező oltást nem fogadnák el a magyarok.

Orbán azt mondta, hogy a kormány minden törekvése ellenére sem tud több embert meggyőzni arról, hogy oltassa be magát, ezért kell a munkahelyi közösségek érvelése az oltatlanok felé, hogy újabb tömegeket vegyenek rá az oltásra. Szerinte ezt az emberek támogatják, ezt ők fel is mérték korábban. A közösségekben szerinte van igény arra, hogy beszéljenek azokkal, akik nem oltatják be magukat.

A kormány is munkaadó, sok az állami alkalmazott, ők is több döntést kénytelenek hozni. Ahol az állami alkalmazottak sok emberrel találkoznak, ott azonnal fel kell vennie mindenkinek az oltást. Minden állami alkalmazott előbb-utóbb sorra fog kerülni – mondta. Egy kibúvó van: ha sokan oltatják magukat és megfékezik a vírust, de egészen addig, amíg nincs mindenki beoltva, a vírus terjedni fog – tette hozzá.

Mi a szerepe a harmadik oltásnak, ha közben úgyis felfut a negyedik hullám? – kérdezte Nagy Katalin. Orbán erre azt válaszolta, hogy ő nem virológus, nem szakember, a politikusok nem értenek jobban a járványokhoz, mint az orvosok, az operatív törzsre és a szakemberekre hallgatnak. A beoltottak kevesebb mint egy százaléka betegszik meg, mondta, majd hozzátette, hogy az oltatlanoknál a betegség esélye 10%-kal több. Az oltás nem jelent garanciát, de nagy veszélytől óvja meg az embert.

Orbán a minimálbérről elmondta, hogy nem a kormány mondja meg, mennyi a bér – persze, ha rajtuk múlna, lehet, hogy háromszor ennyi lenne –, hanem megállapodás eredménye. A gazdaságot működtető partnerek határozzák meg a minimálbért, a kormánynak csak az a dolga, hogy segítse a megállapodások létrejöttét. A kormány pénzügyi terheket is átvállal, a szakszervezetek magas növelést akartak, 200 ezer forintig akartak emelni, ez szerinte nagyon nagy lépés. A vállalkozók jelezték, hogy ezt nem bírják ki. A kormány itt jött képbe, csökkentette a vállalkozókat terhelő adókat, elsősorban a munkavállalók után befizetendő tb-járulékot vállalták át, azonban csak azzal a feltétellel, ha a munkaadók belemennek a húsz százalékos, vagyis 200 ezer forintig növelt minimálbérbe. Nem maradhatott ki a Gyurcsány-szál sem: szerinte Gyurcsány és Bajnai alatt az átlagbér volt annyi, mint most a minimálbér, a miniszterelnök azonban az inflációról mintha itt megfeledkezett volna.

Orbán kijelentette, hogy bátor dolognak tartja azt, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter, amikor jelentős adócsökkentést vállalt be, hiszen négy százalékkal csökkentik a szociális hozzájárulás mértékét (egészen pontosan megszűnik a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás, a jelenlegi szochó pedig 2,5 százalékponttal csökken - a szerk.), egy százalékponttal, tíz százalékra pedig a kisvállalkozói adót. A minimálbér 200 ezer forint lesz, a garantált bérminimum 260 ezer forint.

Felmerült a rezsikérdés is, a műsorvezető arra kérdezett, hogy meg lehet-e tartani ezt az eredményt, kiemelve, hogy Németországban nincs fűtés. Orbán szerint "bolond dolgok történnek Európában, rezsiválság van Európában". Emelkedtek két-háromszoros értékkel az árak, a magyar háztartásokban mégsem volt emelkedés. Szerinte erre az a magyarázat, hogy a multik igényeit kielégítve korábban a kormányok növelték a rezsiköltségeket. Felemlegette, hogy Lendvai Ildikó azt mondta, nem lesz emelés, mégis lett. Kiemelte, hogy a baloldal az emberekre terhelné a növekedő rezsiárakat, de a jobboldal rögzíti az árakat, a Fidesz szerinte ezt tette. A háztartások számára a családok védelme érdekében rögzítették az árakat, ezért nem mennek fel most az árak. Azt belátta, hogy a vállalkozások szenvednek. Hozzátette, hogy amíg Fidesz-kormány van, addig marad a rezsicsökkentés, ha jön a baloldal, el fog tűnni, szerinte ez egy klasszikus vita.

Bolond dolognak nevezte a klímavédelmi programot, mert az növeli a rezsiárakat. Mindenki féltérden van most is, mégis lenyomják a víz alá az embereket a rossz brüsszeli döntésekkel. Szerinte Brüsszel azt kéri, hogy fogyasszunk kevesebbet, ami értelmes kérés, de nagyon nagyot emelnének az árakon, az nem takarékoskodás, hanem beavatkozás az emberek életébe szükségtelenül, lehetne a klímaromboló cégekkel fizettetni a károkat. Fix árak mellett pedig a multik sem tudják az emberekre hárítani az árakat. Szerinte megfontoltabb politika kellene Brüsszelben. A bolondságnak nincs korlátja, mondta Orbán, hiszen lakásokat és autókat is adóztatnák, ezt nyugaton szeretnék, közép-keleten viszont ellenállás van.

Emelkedik a migrációs nyomás is, Brüsszel pedig nem ad pénzt kerítésre Orbán szerint. Nagy Katalin kiemelte, hogy Brüsszel fizet viszont az NGO-knak, akik az illegális migrációt támogatják szerinte. Maratoni csatában vagyunk – mondta Orbán, majd kijelentette, hogy Magyarország felépítette a kerítést közös EU-s megoldás híján. "Akkor mindenek voltunk, csak rendes emberek nem" – mondta. Magyarország mellett több más ország is épített határkerítést, ez lett a többségi álláspont, a németek és az osztrákok is pozitívumként tekintenek a magyar határkerítésre. Orbán elmondta, hogy októberig 92 ezren akartak bejönni az országba, tavaly ilyenkor ez a szám alig haladta meg a 23 ezret. Van egy másik front is a "brüsszeli bürokratákkal": mint mondta, Európát védi a kerítés, be kellene az EU-nak is szállnia a költségekbe, hiszen eddig a védekezésre 500 milliárdot költött el az ország. Ezt Európa biztonsága érdekében tették, fair lenne, ha az EU is fizetne a biztonságáért. Még kell egy kis kitartás, még néhány hónap és fizetni fognak – mondta, de hozzátette, hogy ezt a csatát még nem nyerte meg.

Orbán reagált Ilva Johannson migrációt támogató kijelentésére is. Azt mondta, hogy a logikus gondolkodás nem előfeltétele az uniós biztosi kinevezésnek. Szerinte a migránsok hozzák be a járványvariánsokat Európába, ez pörgeti fel a koronavírust. Azért van vitánk Brüsszellel, mert szerintük a migráció jó dolog, Orbán ezt a véleményt nem osztja. Szerinte Brüsszel úgy véli, hogy jó dolgot akadályoz meg az ország, így "ha kell nektek, vigyétek" kiszólással kijelentette, hogy ha kell, nyit az ország egy korridort észak felé a menekülteknek. Ez a csata itt van velünk, mert a járványok és a migráció korát éljük – mondta Orbán, majd hozzátette, olyan kormányt kíván az országnak, ami mindig érvényesíti érdekeit.