Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az üzemanyag ára több mint kétszáz forinttal nőtt másfél év alatt, de lehetséges-e, hogy csak mi érezzük ezt tehernek, és valójában nem is kiemelkedően drága itthon a tankolás?
Ki emlékszik már arra, hogy tavaly májusban 300 forint alá esett a benzin ára és átlagosan 278 forintért tankolhattunk? Azóta a világgazdaság szép lassan magához tért, és szinte töretlen drágulás következett, így jutottunk el 2021 októberéhez, amikor már nemcsak a dízel, hanem a 95-ös benzin átlagára is 500 forint fölé ment.
Szerdától tehát a 95-ös benzin literenkénti ára 501 forint lesz, míg a gázolajat 512 forintos literáron lehet kapni.
De vajon magyar sajátosság, hogy ennyire drága a benzin?
Nos, az Eurostat legfrissebb, október 18-ai adatai szerint nem.
Ők euróban hasonlították össze az árakat, ez alapján pedig nyugodtan kimondhatjuk, hogy a magyar árak nem kiugróak, hiszen a 95-ös benzin a hazai 1,361 eurós ára a 27 fős uniós mezőnyben a 7. legolcsóbb, míg a dízelnél a 14. helyen állunk a literenkénti 1,403 euróval.
A benzinnél hatalmasak a különbségek, a legmagasabb ár, a holland például majdnem a duplája a legalacsonyabbnak, a bolgárnak, de általánosságban is elmondhatjuk a skandináv országokban sokba kerül a tankolás, míg Bulgária mellett Románia, Lengyelország és Szlovénia az, amelyik alacsonyan tudta tartani az árakat. Az alábbi térképen azt láthatja, egy-egy országban hány euróba kerül egy liter 95-ös benzin.
A dízelnél hasonló adatokat látunk, a svéd ár itt is közel kétszerese a bolgárénak, Románia és Lengyelország ebben az összehasonlításban is az olcsók között van, míg az északi országok és a Benelux államok – kivéve Luxemburg – a legdrágábbakat. A magyar ár itt már abszolúte a középmezőnybe tartozik – a 27 országból a 14. –, a régióból a szlovén és a horvát picivel magasabb, a cseh, szlovák, de még az osztrák is alacsonyabb a magyar gázolajnál.
Eddig azokkal az árakkal foglalkoztunk, amelyek az összes adót tartalmazzák, de nézzük meg, mi a helyzet akkor, ha ezeket levonjuk, és csak a termelői árat nézzük egy-egy országban. Ez alapján azt látjuk, hogy bár adókkal a 21. az uniós rangsorban a magyar 95-ös benzin, adók nélkül már 9. legdrágább.
A magyar dízel pedig még inkább drágának számít, hiszen a különböző adóterhek nélkül Európa ötödik legdrágábbja a magyar, minden régiós országot bőven megelőzve.
Persze ezekben az adatokban fontos szerepet játszik, hogy jelenleg rég nem látott mélypontján van a forint, ami az összes euróban számolt árat megemeli. Éppen ezért érdemes megnézni azt is, hogy egyes országokban mekkora az adóteher az üzemanyagokon. Azzal a múlt héten már foglalkoztunk, hogy az árak emelkedésével mennyire jár jól a magyar állam, és nem meglepő módon arra jutottunk, hogy nagyon nem panaszkodhat. Azt, hogy az 500 forintos árból forintra lebontva mire mennyi megy, itt írtunk:
Degeszre keresi magát az állam az 500 forintos benzinárral - infografikán mutatjuk a részleteket
Van-e ebben az országban bármi, ami jobban drágul, mint a benzin? - kérdezhetik az autósok tankolásnál. Még jó, hogy vannak statisztikusok, akik erre egész konkrét választ tudnak adni: igen, az étolaj.
Az EU országai átlagosan 53 százaléknyi adót raknak a 95-ös benzinre, és 48 százalékot a dízelre. Ennél bőven jobb a magyar 46 és 44 százalék, sőt a 95-ös benzin adóterhe csak Romániában alacsonyabb egy százalékponttal. A dízelnél is a kevésbé adóztató országok közé tartozunk, de például érdekesség, hogy miközben az öreg kontinensen Svédországban a legdrágább a gázolaj, ők azok, akik Romániával együtt a legkevésbé adóztatják ezt a fajta üzemanyagot.
Mindezek az adatok sokatmondóak ugyan, de mit sem érnek anélkül, ha nem tennénk hozzá, hogy az adott ország lakosainak mekkora terhet jelent az üzemanyagok megvásárlása. Ehhez megnéztük az európai országok átlagos nettó fizetését (az Eurostat 2020-as áradatait vettük figyelembe, egészen pontosan egy egyedül élő, gyerek nélküli személy nettó jövedelmét), így kijött, hogy Luxemburgban lehet egy évben a legtöbb benzint venni az átlagfizetésből, mégpedig 28 245 litert. Hirtelen Ausztria is sokkal jobb helyre kerül, az összesített rangsor második helyére, míg Magyarország így már csak a 22. lett, hiszen itthon az euróban számolt átlagfizetésből 6971 liter benzint tudunk egy évben megvenni.
Ezzel egyébként jobban jártunk, mint a szlovákok, a románok, a horvátok, a lettek és a bolgárok, utóbbiaknál hiába a legalacsonyabb a benzinár, mindenkitől jóval lemaradva, 5416 litert tudnak évente venni – azaz az ötödét, mint egy luxemburgi és a negyedét, mint egy osztrák.
A dízelnél még rosszabb helyzetbe került az átlag magyar fogyasztó, hiszen nálunk csak Horvátországban és Bulgáriában tudnak egyéves fizetésből kevesebb gázolajat vásárolni. Az élen ismét Luxemburg áll, ők évente közel 30 ezer liter dízelt tudnának a tankba tölteni, de olaszok is több mint kétszer annyit, mint mi.
Elvégeztünk egy másik összehasonlítást is: ugyancsak az Eurostat adatait felhasználva megnéztük, hogy egy liter 95-ös benzin árából az első negyedév árai alapján hány kWh áramot tudtak volna venni egyes országok lakosai az adott ország áramárai alapján. Egy kWh-nyi energiával az MVM adatai szerint 40 csésze kávét főzhetünk egy kávégéppel, egy hűtőszekrényt fél napig tudunk működtetni, míg a mikróban 5 fagyasztott ételt tudunk felmelegíteni.
Visszatérve az uniós összehasonlításra: egy liter benzin árából Hollandiában jön ki a legtöbb kWh, mégpedig 15,2, utána pedig rögtön Magyarország jön 13,5 kWh-val. A képzeletbeli dobogóra Észtország fér még fel 11,6 kWh-val, aztán Bulgária és Horvátország jön közel azonos eredménnyel. Ebben az összehasonlításban a németek jártak a legrosszabbul, akik mindössze 5,4 kWh-nyi energiát vásárolhatnak egy liter benzinből, azaz dönthetnek, hogy tankolnak vagy egy fél hétig mosnak a családra. Nem sokkal jobb a helyzet Belgiumban (5,9 kWh) és Dániában (6,2 kWh) sem, míg a régiónk többi országa jellemzően a középmezőnyben helyezkedik el: Szlovákia a 12. (8,8 kWh), Lengyelország a 14. (8,3 kWh), Románia a 15. (8,3 kWh), Ausztria pedig a 24. (6,3 kWh).
Egy másik módszer, amivel megpróbálhatjuk összehasonlítani az árakat, az úgynevezett Big Mac-index. Az összeállítást 1986 óta készíti el az Economist, azt alapul véve, hogy a McDonald’s ikonikus szendvicsét mindenhol kapni, így az összehasonlíthatóvá teszi az egyes országos vásárlóerejét. Itthon 900 forint egy Big Mac, ami azt jelenti, hogy szendvics árából 1,8 liter benzint tudunk vásárolni.
Romániában ezzel szemben az index legfrissebb, idén júliusi kiadása szerint 1,67 liter 95-ös benzin jön ki egy Big Mac árából, Lengyelországban 2,25, Horvátországban 2,15, Dániában 2,23, míg Csehországban 2,44.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
Degeszre keresi magát az állam az 500 forintos benzinárral - infografikán mutatjuk a részleteket
