Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Kilencéves csúcsra nőtt az infláció; benyújtották a 2020-as zárszámadást, de alig derült ki belőle valami arról, mire költötték a gazdaságvédelemre szánt pénzeket; újra felvetődött, hogy szigorúbban szabályozza a politika a Facebook működését. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Száguld az infláció, szeptemberben 5,5 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak az egy évvel korábbinál, ennél nagyobb áremelkedést utoljára 2012 októberében mértek. Ez pedig azt is jelenti, hogy még annál is magasabb lehet az egész éves infláció, mint amit az MNB várt. Az üzemanyagok 21,6 százalékkal drágultak, de a mezőgazdasági termelői árak növekedése is beépül az élelmiszerek árába, a gyenge forint miatt az import inflációja sem csökken, és az is emeli az árakat, hogy a szolgáltató szektorban most próbálják sokan visszahozni a járvány alatt kiesett bevételt. Van azért, ami nem drágul: a sertéshús alacsony áron stagnál, ez viszont a sertéstartóknak fáj nagyon, főleg a kisebb gazdaságok sínylik meg az áresést.
Orbán Viktor egyre gyakrabban emlegeti, hogy a magyarok nem érzik meg az energiaárak emelkedését, miközben világszerte hatalmas az energiadrágulás. Ez az állítás azonban csak akkor igaz, ha a háztartási rezsit nézzük, az üzemanyag-drágulással nem foglalkozunk, és figyelmen kívül hagyjuk, hogy gyakorlatilag minden termék árába beépül az, hogy az előállítása, csomagolása és szállítása is drágábbá vált. Összeszámoltuk, a magyar fogyasztói kosár 62 százalékát teszik ki azok a termékek, amelyeknek az árát alaposan befolyásolja az energiadrágulás.
Magyarország központi költségvetése 5,3 ezer milliárd forint hiánnyal zárta a 2020-as évet – olvasható ki a zárszámadásból, amelyet most terjesztettek a parlament elé. A dokumentumból az viszont egyáltalán nem derül ki, hogy a kormány mire költött közel ezer milliárd forintot a járvány elleni védekezés tartalékából, sok esetben értelmezhetetlen kódok mögé bújtatták a kiadásokat, vagy olyan általános elnevezéseket adtak az egyes tételeknek, amelyekből képtelenség kivenni, hogy pontosan mire ment a pénz.
Az is kiderült: a gazdaságvédelmi alap 4030 milliárd forintjából csak 908 milliárd forint ment el gazdaságvédelmi támogatásra, amit a cégek kaptak meg, 1197 milliárd forintot az állami vállalatok nyeltek el.
Rossz napjai voltak a Facebooknak: hétfőn órákra leállt nem csak a közösségi oldal, hanem a cég tulajdonában lévő Instagram, Messenger és WhatsApp is - Mark Zuckerberg el is bukott ezen hétmilliárd dollárt -, igencsak rossz időzítéssel, hiszen lehetett tudni, hamarosan azzal lesznek tele a hírek, hogy mennyire függ a világ jelentős része egyetlen cégtől. Kedden ugyanis a vállalat volt termékmenedzsere, Frances Haugen állt az amerikai Szenátus egy bizottsága elé, hogy arról beszéljen: a vállalat tudja, hogy kárt okoz a gyerekeknek és árt a demokráciának, mégsem tesz ellene szinte semmit. Sőt, ennél is tovább ment: szerinte igenis lehetne megoldás, például a bejegyzéseket rangsoroló algoritmus megváltoztatása, és politikai segítséget kért ahhoz, hogy rábírják a céget a változtatásra.
Haugen és sok elemző is azt a példát hozza fel: harminc évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogy a dohánytermékek reklámozását sok helyen betiltsák, és az állam határozza meg több országban, milyen elrettentő figyelmeztetésekkel kell teli lenniük a cigisdobozoknak, most mégis itt tartunk. A szigorúbb szabályozás lehetséges, ha van mögötte politikai akarat - szól az érvelés. De a Facebooknak egy másik vonalon is védekeznie kell: folyamatban van az eljárás, amelynek a vége az is lehet, hogy az Instagramot és a WhatsAppot leválasztják a cégről.
Látványos tervekkel állt elő a Budapesti Fejlesztési Központ. Csak azért nem mondhatjuk, hogy szárnyalt a fantázia, mert épp a mélységekről van szó: Budapest és a Duna alatt kötnék össze az ország vasúthálózatának keleti és nyugati felét.
A tervek szerint, amelyeket Vitézy Dávid, a BFK vezérigazgatója mutatott be, a Széll Kálmán térnél lenne egy föld alatti vasúti megálló, a Déli a felszínen megszűnne, a Nyugati részben a föld alá költözne. A Nyugati átépítésére már most nemzetközi tervpályázatot írnak ki.
A textiltisztítás nincs annyira az előtérben a szintetikus és kevert alapanyagú, olcsó ruhadarabok özöne óta, az 1930 óta működő Tichy Tisztítószalon üzletvezetői azonban úgy látják, a trend fordul, és egyre inkább előtérbe kerülnek a jó minőségű, tartós, finom anyagokból készült darabok.
Elmondásuk szerint a „felső pár ezren” és az ügyvédeken felül egyre több fiatal is jár már hozzájuk. Az is jellemzőbb mostanában, hogy a fiatalok előszedik a családból generációkkal korábbról megmaradt ruhákat.
Végelszámolás alá került az Elios Zrt., a cég, amely arról híresült el, hogy Tiborcz István ezzel szerezte első nagy közbeszerzés-győzelmeit, az EU csalás elleni hivatala, az OLAF pedig 35 vizsgált pályázatból 17-nél találta úgy, hogy szervezett csalási mechanizmust építettek ki.
A miniszterelnök veje - aki már 2015-ben, a sikerek csúcsán kiszállt a cégből - a héten megszólalt annak kapcsán is, hogy kiderült, Marbellára költözik a családjával. A Magyar Hangnak azzal indokolta a költözést: üzleti lehetőségek miatt, és a gyerekeik taníttatásáért választják Spanyolországot. Azt már az e heti HVG tette mindehhez hozzá, hogy a murciai szállodaépületet, amellyel a BDPST Group megvetette a lábát Spanyolországban, egy korrupciós ügyben 50 évre ítélt bűnözőtől vásárolták meg.
Miközben az előválasztással és a visszalépések körüli huzavonával látványosan beindult a nem hivatalos kampányidőszak, megnéztük, hogyan kezdődött a kampány a 2010-es választás előtt. Az akkor kormányzásra készülő Fidesz programjában már benne szerepel az egymillió új munkahely ígérete, a közmunkaprogram terve, valamint az, hogy a szakképzést fogják támogatni a felsőoktatás helyett - ezeket viszonylag következetesen végig is vitték. Azt is megígérték, hogy az önkormányzatoktól kevesebb pénzt vesz majd el az állam, ennek épp az ellenkezője történt.
Már ekkor szó esett a nyugdíjak értékének megőrzéséről. Ez furcsa irányt vett: az infláció mértékével emelik évről évre a nyugdíjakat - ezen most a kampányra készülve változtattak, az első nyolc havi szinthez kellene igazítani a nyugdíjemelést, de a várható egész éves szintre tolják fel, 3,6 helyett 4,8 százalékra, így most először nem mondhatjuk az emelésre, hogy a Fidesz csak a saját maga által hozott törvényt tartja be . Ez pedig azt jelenti, hogy amint megindult a béremelkedés, a nyugdíjak növekedése jócskán lemaradt a fizetésekétől. Az ígéretek között szerepelt az is, hogy csökkenni fog a korrupció, főleg a közbeszerzések tisztábbá tételével. A kormány azt állítja, hogy ez így is történt, de a feltétlen híveiken kívül ezt nem igazán hiszik el nekik.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
