Komoly feladat vár az EKB vezetőire, a döntést csütörtökön ismerhetjük meg.
Az eurózóna magához tért a koronavírus-járvány okozta sokk után, a munkanélküliség is csökken. Az infláció viszont nő. Frankfurtban is dönteni kell arról, hogy mikor kezdjék meg a rendkívüli támogatási pénzek visszafogását – írja a Reuters.
Az első döntést mindjárt csütörtökön meg kell hozni, amikor a kötvényvásárlások csökkentése lesz napirenden. Ez látszólag könnyű döntés, de a háttérben a résztvevők komoly megosztottsága érzékelhető. Az általában centrista álláspontot elfoglaló franciák ezúttal csatlakoztak a szigorú pénzügypolitikát követelőkhöz, és ezért került napirendre ez a kérdés. A piac visszaigazolta a döntés jogosságát, mert alig volt számottevő reakció, a kamatlábak csak minimális mértékben emelkedtek. A galambok – így hívják azokat Frankfurtban, akik a laza pénzpolitika mellett vannak – nem ellenkeztek, ezért várhatóan megkezdődik a szigorítás.
Mekkora csökkenés várható?
A Reuters sok elemzőt kérdezett meg erről, és a többség véleménye az volt, hogy a jelenlegi 80 milliárd eurós havi kötvényvásárlás 60 milliárd euróra csökkenhet. Egyúttal arról is határozhatnak az Európai Központi Bank igazgatótanácsában, hogy a kötvényvásárlási speciális program márciusban véget ér. A Barclays bank elemzői is csökkentést várnak, mert a gazdaság és az infláció is növekszik.
Galambok kontra héják
A nagy kérdés az, hogy mi lesz az üzenete ennek a várható csökkentésnek a kötvényvásárlások terén? A galambok szerint ez csak egy pillanatnyi döntés, semmi több. Nem jelenti azt, hogy megkezdődik a szigorítás. A héják viszont úgy érvelhetnek, hogy ez az első lépés, amelyet azután egyre több szigorító intézkedés követ.
Philip Lane, az Európai Központi Bank vezető közgazdásza úgy nyilatkozott, hogy a szeptemberi döntés nem igazán lényeges, mert magáról a gazdaságtámogatási programról csak később döntenek. Épp ezért az Unicredit elemzője arra számít, hogy Christine Lagarde úgy fogja kommunikálni a kötvényvásárlás csökkentését, mint technikai döntést, amely nem jelenti azt, hogy az EKB megkezdené a szigorítást.
A galambok azt hangsúlyozzák, hogy ha a speciális kötvényvásárlási program véget is ér márciusban, akkor is maradnak más eszközök a reálgazdaság támogatására, hiszen az infláció nem olyan jelentős, hogy komoly gondokat okozhatna.
Mindezzel együtt komoly viták várhatók a 25 tagú igazgatótanácsban, mert a speciális kötvényvásárlási program, amelyet a járvány hatására alkalmaznak, összefügg az általános kötvényvásárlással, amely már a vírus válság előtt is megvolt.
Minél tovább vásárolja fel a tagállamok adósságát az Európai Központi Bank, és minél tovább tartja lent a kamatlábakat, annál inkább megsért jó néhány szabályt, melyet a héják tilalmi zónának tekintenek. A legfontosabb ilyen szabály az, hogy az EKB nem vásárolhatja fel egyetlen tagállam adósságának egyharmadnál nagyobb részét. Csakhogy a válságintézkedések következtében veszélyesen közel ez a határ több eurózóna tagállamban.
Jens Weidmann , a Bundesbank elnöke, aki a héják szószólója, erre hivatkozva jegyezte meg szarkasztikusan, hogy a speciális kötvényvásárlási program első P betűje nem a permanens hanem a pandémia rövidítése – idézi a Reuters hírügynökség.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.