Kifogytunk a készpénzből – vallották be a CNN tudósítójának Kabulban az afgán központi bank emberei. A nemzeti bank elnöke külföldre menekült, az USA, az IMF, valamint a Világbank pedig zárolt minden pénzt Afganisztán irányába. A húszéves amerikai katonai megszállás idején Afganisztán folyamatosan külföldi pénzekből, illetve kábítószer-kereskedelemből élt.

Afganisztán motorja: a drogok és a segélyek

Az afgán gazdaság jelentős része nemhogy láthatatlan, de illegális, ezzel együtt Afganisztán a világ egyik legszegényebb országa. A tálibok az elmúlt években jelentős bevételekre tettek szert úgy, hogy az uralmuk alatt lévő területeken minden után informális sápot szedtek. Az ország rengeteg természeti kinccsel rendelkezik, de ezek kitermeléséhez beruházások kellenének, amikhez békére és stabilitásra lenne szükség.

A tálibok hatalomra jutása után azonban az afgán pénz rohamtempóban veszíti el az értékét. „Kártyavárként omolhat össze az egész bankrendszer, ha kinyitják a bankokat” – mondta a CNN tudósítójának egy, a helyzetet jól ismerő szakértő.

A múlt héten 450 millió dollárnak kellett volna érkeznie a Nemzetközi Valuta Alaptól, de a zárolás miatt egy cent sem jutott el Afganisztánba. A készpénz eltűnése miatt az afgán bankszövetség az USA-hoz fordult, hiszen ott őrzik az afgán nemzeti bank pénzét és aranyát. Nemcsak a bankszektor, de az egész gazdaság összeomolhat, ha nem jut hozzá a nemzeti bank a pénzéhez – hangsúlyozta az amerikai–afgán kereskedelmi kamara feljegyzése, melyet még augusztus 23-án juttattak el Washingtonba.

A CNN tudósítójának azt mondta egy helyi szakértő, hogy a tálibok óriási problémával kerülnek szembe, mert sok család nem tudja megvásárolni a legszükségesebb élelmiszert sem. Afganisztánban a hivatalos mutatók szerint a családok 47 százaléka szegény, a valós helyzet ennél minden bizonnyal rosszabb abban az országban, ahol több mint negyven éve szinte folyamatosan háborúskodnak.

Adzsmal Ahmadi, a nemzeti bank elnöke, mielőtt külföldre menekült volna, figyelmeztette a világot arra, hogy gazdasági összeomlás és humanitárius katasztrófa vár Afganisztánra a központi hatalom összeomlása után. Most a CNN-nek úgy nyilatkozott, hogy „a külföldi segélyszolgálatoknak mindenképp maradniuk kell Afganisztánban, és növelniük kell a támogatást”.

A DAB, Afganisztán központi bankja megpróbálta készpénzzel segíteni a bankrendszert az utolsó pillanatig – nyilatkozta egy magát megnevezni nem kívánó banki ember a CNN-nek, aki azonban rámutatott arra, hogy mindennek megvan a határa, mert a központi bank tartalékai – körülbelül 9 milliárd dollár – az országon kívül vannak, elsősorban az USA-ban.

Jelen pillanatban azokban a külföldi bankokban reménykednek Afganisztánban, amelyek nem szakították meg a kapcsolatot az országgal a tálibok hatalomra jutása után sem. Ide tartoznak mindenekelőtt a katari bankok, ebben az emirátusban éltek a tálib vezetők hazatérésük előtt. De nem szakítottak Afganisztánnal az orosz, a török, a spanyol, a pakisztáni és az indiai bankok sem.

Korrupció és kilátástalanság

A bankrendszer Afganisztánban meglehetősen nehezen volt áttekinthető a tálibok hatalomra kerülése előtt is, mert az általános korrupció miatt nagy volt a bizalmatlanság 2010 óta, amikor összeomlott a Kabul bank, az ország egyik legnagyobb pénzintézete.

A DAB, a központi bank 2020-as jelentése ugyanakkor eléggé optimista képet festett a helyzetről: nem volt likviditáshiány a kereskedelmi bankokban annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány Afganisztánt is megviselte. A bankok betétállománya 327 milliárd afgani – ez a hivatalos árfolyamon 3,8 milliárd dollárnak felelt meg.

Ehhez a pénzhez jelenleg nemigen lehet hozzájutni, pedig szinte mindenki ki szeretné venni a pénzét a bankokból, mert nem bíznak a tálibok rendszerében. A tálibok azt engedélyezték, hogy havi 200 dollárnak megfelelő pénzt lehet kivenni az automatákból, csakhogy azokban nincsen készpénz.

A bizalmatlanság nem alaptalan, mert a korábbi tálib uralom idején a gazdaság egyáltalán nem tartozott a vezetés prioritásai közé.

Most valamelyest változott a helyzet: a tálibok kinevezték Hadzsi Mohamed Idriszt a nemzeti bank ideiglenes elnökének. Pénzügyi tapasztalata a jeles tálib férfiúnak nincsen.

Jellemző, hogy a nemzeti bank elnöke a korábbi tálib uralom idején a csatamezőn halt meg, ami ebben a foglalkozási ágban meglehetősen ritka jelenségnek számít a világon.