A főpolgármester csütörtöki bejelentése 272 922 gyereket érint a fővárosban és az agglomerációban, 854 636-ot országszerte összesen. A főváros vezetése szerint nem okoz bevételkiesést az új szabályozás, számításaink szerint azonban ha csak a budapestieket és az akörül élőket vesszük, a főváros majdnem egymilliárdos bevételkieséssel számolhat havonta.
Nagy bejelentéseket tartogatott csütörtökre Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere: a reggel azzal indult, hogy egy közösségi oldalán közzétett videóban kijelentette: mivel a kormány a fővárosi értelmezés szerint megfúrta a Fudan-projekttel a korábbi megállapodás alapján készülő Diákváros koncepcióját, nem engedi megtartani az atlétikai világbajnokságot a Baranyi Krisztina vezette Ferencvárosban épülő atlétikai stadionban.
Itt azonban még nem volt vége a bejelentések sorának: Karácsony szintén Facebookon jelentett be egy öt pontból álló intézkedéssorozatot, amivel a budapesti városvezetés a fővárosi közlekedést szeretné megreformálni. Az intézkedéscsomagban olyan elemek is szerepelnek, miszerint a Blaha Lujza téren felgyorsítják a felújításokat, a rakparton összehangolt építkezés jön, a Nagykörúton módosítások lépnek életbe, valamint lámpaprogrammal is segítik az autós közlekedést. Ezt célozza a homályosnak tűnő „alternatív útvonalak nyitása a Belvárosban” című pont is.
Azonban mind közül a leginkább szembetűnő intézkedés – ezt szerepelteti a főpolgármester is kiemelt helyen –, hogy ingyenessé teszi a közösségi közlekedést a 14 év alattiak számára. Bár megkérdeztük a BKK-t és a BKV-t is, hogy Karácsony intézkedése mikortól lép hatályba, illetve pontosan mekkora bevételkiesést okoz a fővárosi közlekedést működtető cégeknek, cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.
Saját kalkulációnk szerint az említett cégek, vagyis tulajdonosuk, a főváros, akár több mint tízmilliárd forintot bukhat Karácsony bejelentésével évente.
A BKK oldalán megtalálható több cikk és táblázat is, amelyek a közösségi közlekedés szabályairól szólnak. Az egyik táblázat szerint az a gyerek utazhatott a korábbi szabályozás szerint bérlet, vagy jegy nélkül, aki kísérővel kelt útra, illetve még nem kezdte meg tanulmányait. Mi most az egyszerűség kedvéért az iskolakezdést hatéves kortól számoltuk. A diákbérlet – legyen szó általános iskoláról, gimnáziumról vagy egyetemről – egységesen 3450 forintba kerül mindenkinek, aki érvényes diákigazolványt tud érvényes matricával felmutatni.
Budapesten a KSH 2021-es adatai szerint 138 418 hat és tizennégy év közötti gyerek él. Ha csak az ő bérleteik árát húzzuk ki elsőként a BKK zsebéből, akkor is azt látjuk, hogy a cég havonta bukik az ő ingyenes utazásukon 477 542 100, évente pedig 5 730 505 200 forintot.
Nem lenne fair, ha az ország minden 6–14 évesével számolnánk ki a fővárosi cégek éves bevételkiesését, így minden megye ezen korosztályát annak ellenére sem számoltuk bele, hogy az új szabály az ország mind a 854 636 hat és tizennégy év közöttijére érvényes lehet.
A főváros agglomerációját azonban nem lehet kihagyni, hiszen rengetegen járnak be Budapestre már általános iskolákba is, nem beszélve arról, hogy a 13–14 évesek közül sokan hatosztályos gimnáziumban tanulnak a fővárosban. A budapesti agglomerációban összesen 134 504 6–14 éves iskoláskorú lakik, ha mindegyiküknek lenne bérletük, akkor rajtuk havonta 464 038 800, évente pedig már 5 568 465 600 forintot bukna Budapest. Ha pedig összeadjuk az agglomerációban élők, illetve a Budapesten tömegközlekedést használó gyerekek számát, megkapjuk, hogy a főváros havi vesztesége közelíti az egymilliárd forintot (pontosan 941 580 900 ft), évente pedig ez a szám akár 11 298 970 800 forintra rúghat.
Ennek a becslésnek persze vannak hibái: nem tudjuk, hogy az ingyenes közösségi közlekedés csak Budapesten értendő-e (mi lesz például a helyközi bérletekkel, amik a Főváros közigazgatási határain kívüli utazásra jogosítanak fel, természetesen plusz összeg ellenében), azt sem, hogy az agglomerációban élők közül hányan járnak be és használnak BKK-bérletet ehhez, illetve nem kalkuláltunk a nyári szünettel sem, amikor rengeteg diák bérletének bevételétől amúgy is elesne a főváros.
Karácsony azonban csütörtöktől elmondhatja, hogy valóra váltotta egy korábbi kampányígéretét, méghozzá busásan: egy kampányeseményen, még megválasztása előtt jelentette ki, hogy ha főpolgármester lesz, ingyenessé teszi a 14 alattiaknak a tömegközlekedést. Hatalomra kerülése után már jócskán finomított ígéretén: „elkezdjük bevezetni, hogy megemeljük a hatéves korhatárt hétre és a következő költségvetési évben – mikor látjuk a lehetőségeket – megyünk tovább” – idézte szavait a Portfolio.
Karácsonynak volt még egy ígérete, amit valóra is váltott korábban a tömegközlekedéssel kapcsolatban: mint megválasztása előtt mondta, ingyenessé akarta tenni a közösségi közlekedést azoknak, akik regisztrált álláskeresőként vannak bejelentve. Regisztrált álláskereső az lehet, aki – miután valami ok folytán megszűnt a bevétele – elmegy valamelyik munkaügyi központba és ott álláskeresési járadékért folyamodik. Ez maximum kilencven napig jár, Karácsony ígérete szerint ez idő alatt ingyenes a tömegközlekedés is.
Ezt a főpolgármester 2019 decemberében vitte át a közgyűlésen, akkor azonban a kormánysajtó attól volt hangos, hogy a 14 éven aluliak ingyenes tömegközlekedését Karácsonyék még csak napirendre sem tűzték. A főpolgármester akkor azt mondta, hogy a 14 éven aluliak kedvezményéhez jogszabálymódosításra volna szükség, ezt pedig ő már akkor kezdeményezte is a kormánynál.
Frissítés: Cikkünk megjelenése után a Városháza jelezte: számításaik szerint az idei évre "nullszaldós", vagyis nem jelent bevételkiesést a 14 év alattiak ingyenes tömegközlekedése. Arról azonban nem közöltek részleteket, hogy hogyan jutottak erre a következtetésre.
Szeptember 2-tól lehet ingyenes a 14 alattiaknak a közösségi közlekedés
A Fővárosi Közgyűlés szeptember 1-én hagyhatja jóvá a főpolgármester kampányígéretét. Karácsony Gergely szerint járványügyi szempontból a közösségi közlekedés biztonságos, sőt: "sokkal biztonságosabb, mint az iskola, ahová a gyerekek a buszokkal és villamosokkal menni fognak".
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.