Mától „Nemzeti Helyreállítási Alapnak” nevezik a költségvetésben azt az alcímet, amelynek neve eddig az európai uniós alapra utalt.
A miniszterelnök július 23-i rádióinterjújában jelentette be: „a gazdaságvédelmi alapon belül létrehozzuk a magyar helyreállítási alapot, és ugyanazokat a programokat, amiket Brüsszellel részben jóváhagyattunk, elindítjuk a magyar költségvetésből. Aztán megérkezik a pénz, amikor megérkezik.”
Ezt öntötte jogi formába a csütörtök este megjelent kormányhatározat az érintett költségvetési sor átnevezéséről. Most már valóban lehet kifizetéseket végrehajtani a hazai költségvetés terhére akkor is, ha nem ismert, mikor és mennyit lehet majd ebből az uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RFF) terhére elszámolni. A kormányhatározat mindenesetre azt is rögzíti: amint az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa elfogadja a magyar tervet, azonnal át kell térni az abból történő elszámolásra.
Az július második felében derült ki: az Európai Bizottság egyelőre nem hagyja jóvá a következő uniós költségvetéshez csatolt, a koronavírus-járvány utáni gyorsabb helyreállítást segítő támogatások kereteit meghatározó magyar tervet. Ennek okairól a felek eltérően nyilatkoztak: a bizottság vezetői a korrupcióellenes reformok elfogadását említették, a magyar kormány tagjai viszont azt, hogy Brüsszelben a gyermekvédelmiként emlegetett homofóbtörvény miatt állították le a jóváhagyási folyamatot. Az elfogadásnak egyelőre nincs dátuma, az legkorábban ősszel várható.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.