Oroszi Beatrix epidemiológus és Röst Gergely matematikus által készített felmérés szerint nem volt ideális a járványügyi helyzetértékelés Magyarországon, ezt a legfontosabb javítani a közeljövőben.
Ahhoz, hogy a további járványhullámokat, vagy legalább az országos lezárásokat megelőzhessük, fejleszteni kell a készültséget, a járványügyi rendszereinket, és ezen belül is az észlelés, előrejelzés rendszerét – állapította meg egy friss tanulmány, amelyet Oroszi Beatrix epidemiológus és Röst Gergely matematikus írt. A jelentést a Portfólió ismertette.
A tanulmány szerint a terjedés megelőzésére eddig használt korlátozó intézkedések, mint a távolságtartás a közeli kontaktusok számának csökkentése érdekében, az egyéni védekezés (maszkhasználat, kézhigiéné), valamint az esetek járványügyi felderítése és felügyelete mellett további rendelkezésekre lenne szükség: megfelelő tesztelési kapacitásra, képzett járványügyi szakemberekre, valamint hatékony és precíz kontaktuskutatásra, amely az új fertőzöttek detektálását és lehető leggyorsabb elkülönítését teszi lehetővé. A szerzők szerint a betegek időben történő elkülönítésével, a tünetmentes fertőzöttek karanténba helyezésével csökkenthető a fertőzés átadási lehetőségének időtartama.
Ha túl későn történik a betegek elkülönítése és a tünetmentes fertőzöttek karanténba helyezése, akkor annak járványügyi eredménye minimális lesz, miközben a társadalomra és gazdaságra rótt teher megnő, mivel feleslegesen vonják ki az embereket a munkából, tanulásból"
– olvasható a tanulmányban, amely egy későbbi járványkezelés szempontjából is fontos üzenet, ezért a szerzők egy 15 pontból álló javaslatcsomagot készítettek, hogy hogyan lehetne megelőzni egy következő hullámot, ezáltal a lezárásokat, és az ezzel járó gazdasági visszaesést.
A kutatók szerint mindenekelőtt szükséges az újonnan felbukkanó vírusvariánsok surveillance (járványügyi helyzetértékelés) rendszerének felállítása, valamint, hogy a Covid-19 esetek felderítése ne csak diagnosztikus célból történjen, hanem a járványügyi helyzetértékelésre, járványmegelőzésre, a járvány megfékezésére és a járványgócok felszámolására is használják. A kutatók szintén lényegesnek tartják a jelenleg alkalmazott védőoltások hétköznapi körülmények közötti hatásosságának monitorozását.
A tanulmány rámutat, hogy fejleszteni kell a kommunikációt, el kell érni a lakosság kevésbé tájékozott speciális rétegeit, hogy átadják a számukra hasznos járványügyi ismereteket. A kutatók szerint többek között növelni kell a lakosság és az egészségügyi dolgozók ellenállási képességét, ki kell alakítani a többszintű járványügyi helyzetértékelést, kis információ tartalmú, gyors, általános adatszolgáltatási kötelezettséggel, minőségi adatszolgáltatásával, illetve használni kell új technológiákon alapuló módszereket (pl. okostelefonok által támogatott kontaktuskutatás, járványügyi vizsgálat stb.) a világjárványok előrejelzésére, megelőzésére és megfékezésére.
Álláspontjuk szerint javítani kell az egészségügyi informatikai rendszerek hasznosságát, minőségét és terhelhetőségét is, és fenn kell tartani a magas színvonalú tudományos-kutatói háttéret, akkor is, amikor éppen nincs járvány.
A kutatók összességében megállapítják, hogy pandémia egyik fontos tanulsága, hogy arányos, célzott és eredményes intézkedéseket csak a gyorsan változó járványügyi helyzet pontos ismeretének a birtokában lehet hozni.
A kutatásban megfogalmazott ajánlásokra érdemes figyelni, hisz a tanulmány szerzői is tagja voltak annak a munkacsoportnak, amely napi jelentéseket készített a járvány első hullámában a kormánynak és az illetékes hatóságoknak. Ez a jelentés a szerdai kormányülések fontos háttéranyaga lett. Ez később több fórumon is bemutatták, ilyen volt például a legsúlyosabb járványhelyzet idején a kórházigazgatók tájékoztatása, amelynek egyik anyagát szintén ez a munkacsoport készítette.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.