A Covid-19 miatt bevezetett korlátozások nagy részét egyelőre elfelejthetjük, azonban a veszélyhelyzet, illetve a törlesztési moratórium még mindig érvényben vannak, utóbbi egészen szeptember végéig biztosan vonatkozik minden adósra - aki tovább szeretné törleszteni a hitelét, annak külön jeleznie kell ezt a hitelező bank felé. A Bank360 elemzői utánajártak, mennyien vannak még moratóriumban, illetve, hogy hogyan látják a hitelintézetek az adósok törlesztési hajlandóságát.
A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásait kívánta enyhíteni a kormány a 2020 márciusában bevezetett törlesztési moratóriummal - azóta túl vagyunk három hullámon, az általános moratórium viszont még mindig érvényben van, a jelenlegi szabályozás szerint szeptember 30-ig. Utána még bizonytalan a folytatás, a Magyar Bankszövetség egy olyan megoldást javasol, mely alapján azoknak lenne lehetősége a moratóriumban maradni, akik továbbra is rászorulnak a segítségre, a többieknek viszont újra kellene kezdeni a törlesztést.
Mit látnak a bankok?
"Több nagybank a Bank360-hoz eljuttatott válaszai alapján elmondható, hogy a moratóriumban lévő adósok aránya lassan, de biztosan csökken" – közölte Vrazsovits Rita, a Bank360 elemzője. A KSH adatai szerint 2020 márciusa és júniusa között a lakáshitel-állomány 45 százaléka volt érintett a törlesztési moratóriumban, 2020 őszi sajtóhírek szerint pedig a teljes hitelállomány 53 százaléka vett részt a programban.
A Takarékbanknál a lakáscélú hiteleknél 2020. december 31-én az állomány 50 százaléka, a fogyasztási hiteleknél 44 százaléka volt moratóriumban. 2021. május 31-én viszont lakáscélú hitelek esetén csupán az állomány 41 százaléka, a fogyasztási hiteleknek pedig csak a 38 százaléka volt a moratóriumban – a lakáscélú hiteleknél tehát 9 százalékponttal, a fogyasztási hiteleknél pedig 6 százalékponttal csökkent a moratóriumban résztvevő adósok aránya 5 hónap alatt.
Az MKB Banknál 2020 végén a jelzáloghitel állomány 49 százaléka volt moratóriumban, a személyi kölcsönöknél ugyanez az arány közel 40 százalék volt.
Az OTP Banknál a teljes lakossági hitelállomány 44 százaléka, vállalati állományának 18 százaléka volt moratóriumban 2021. március végén. Az ügyfelek jellemzően 2020 áprilisában az első moratórium indulásakor, valamint az első fizetési moratórium 2020. decemberi lezárásával kapcsolatos tájékoztatást követően, a 2021. januári és februári időszakban léptek ki a moratóriumból nagyobb tömegben – közölték a Bank360 megkeresésére.
A Sberbanktól azt közölték: a pénzintézetnél a moratóriumban lévő ügyfelek aránya lassú ütemben, folyamatosan csökken, jelenleg a lakossági ügyfelek 41 százaléka van moratóriumban.
Ennél többen is tudnának törleszteni - az adósok egy része azonban nem akar
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kommunikációjában az elmúlt hetekben kiemelt figyelmet kapott a törlesztési moratórium: a jegybank a hiteltörlesztés folytatására buzdítja a lakosságot, és a moratórium hátrányaira is határozottabban hívja fel a figyelmet, mint egy évvel ezelőtt, különös tekintettel a futamidő kitolódására és a megnövekedett teljes visszafizetendő összegre.
A Bank360 elemzői szerint ez annak tudható be, hogy sokkal többen lehetnek a moratóriumban, mint ahány adósnak erre szüksége lenne; a Magyar Bankszövetség közlése szerint a moratóriumban lévő ügyfelek négyötödére igaz, hogy tudna törleszteni, mégsem teszi, és mindössze 20 százalék az, akinek valóban szüksége van a felfüggesztésre ahhoz, hogy egyenesben tudjon maradni anyagilag.
Beszédes adat emellett az is, hogy egy, a jegybank által készített tavaszi felmérés szerint mindössze az adósok egyharmada van tisztában azzal, hogy a törlesztési moratórium mit jelent a hiteleire nézve, a többiek csak részben, vagy egyáltalán nem értik a folyamatot. Részben ennek is tulajdonítható, hogy a moratóriumban lévő adósok negyede addig szeretne moratóriumban maradni, amíg csak lehet.
Most kényelmes, de később sokba kerül majd
A törlesztési moratórium sok adós számára jelentett mentőövet a járvány kitörésekor, ennek azonban utólag meg kell fizetni az árát - ezt az intézkedés bevezetése óta hangsúlyozzák a gazdasági szakértők, köztük a Bank360 elemzői is. A moratórium idején összegyűlt kamatot ugyanis meg kell fizetni, a futamidő megnyújtásával, egyenlő részletekben.
Fix havi törlesztőrészlet mellett ez azt jelenti, hogy a futamidő nemcsak a moratóriumban töltött idővel nyúlik meg, hanem annál hosszabb lesz - ennek megfelelően a teljes visszafizetendő összeg is emelkedni fog. A fix kamatozású hiteleknél a törlesztőrészlet miatt nem kell aggódni, a változó kamatozású hiteleknél azonban akár a törlesztőrészlet is változhat, az aktuális kamatforduló napján számított ügyleti kamatnak megfelelően – igaz, ez független a moratórium hatásától.
Arról, hogy az adósokra nézve pontosan milyen költségeket hoz magával a moratórium, ebből az elemzésből tájékozódhat.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.