Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Sorra módosítják a településrendezési tervet és a helyi építési szabályzatot a Balatonnál, elsősorban az északi parton, hogy ne lehessen újabb lakóházakat és nyaralókat építeni a vízparton. A polgármestereken nagy a nyomás az engedélyekért, különösen, hogy sokan a karantén idején fedezték fel maguknak a Balatont. Elmentünk Paloznakra és Szigligetre, megnéztük, hogyan zajlik az "ellenállás".
Ha tíz évvel ezelőtt itt ültünk volna, minden járókelőnek megmondom a nevét. Most nem tudom, mert kisbuszokkal hozzák-viszik a melósokat
– mondja szomorúan Czeglédy Ákos, Paloznak polgármestere a falu egyik kocsmájának teraszán. A nyaralóból előbb paloznaki lakossá, majd polgármesterré lett magyar-történelem szakos tanár azzal hívta fel magára és a falura a figyelmet, hogy megálljt parancsolt az újabb építkezéseknek. „Az utóbbi három-négy évben nagyon megnőtt az érdeklődés a Balaton és Paloznak iránt, kicsit már átestünk a ló túloldalára” – jegyzi meg, hozzátéve, hogy míg korábban a faluban évente mindössze öt-hat ház épült, addig csak most negyven helyen építkeznek, noha az ingatlanárak az elmúlt egy-másfél évben húsz-huszonöt százalékkal mentek feljebb. Paloznaknak ötszázhetven állandó lakosa van, „nyáron háromezren is lakunk itt”. Egy, az országos átlagnál is jobban elöregedő faluról van szó, ahol viszont a diplomások aránya „bőven az országos átlag felett van”.
A gondok akkor kezdődtek, amikor már az áram- és a vízellátás is akadozott a településen, mert annyi nyaralót, lakóházat és gazdasági épületet húztak fel, hogy a közművek nem bírták a terhelést. A polgármester azt mondja, főként kisgyerekes családok vesznek itt házat, de jönnek idősebbek is, „ők a meglévő nyaralójukat alakítják át”. Az építési lázat a járvány csak tovább fokozta. „Külföldre nem lehetett menni, így mégiscsak a Balaton lett a magyar Riviéra.”
A képviselő-testület ezért úgy döntött, hogy – megvédve a település falusi jellegét – változtatási tilalmat rendel el. A szabályozást még februárban hozták, mára nyugodtak csak le a kedélyek. Ottjártunkkor a falu békés, „most a jó arcát mutatja, az emberek dolgoznak vagy a strandon vannak”. A rendelet életbe lépésekor azonban sokan támadták a polgármestert, amiért a képviselő-testület egyetértésével ugyan, de a vészhelyzetre való tekintettel saját hatáskörben döntött, egy jogi helyzetnek köszönhetően. Arról volt szó, hogy a 2018-ban életbe lépett területrendezési törvény szerint a kiemelt övezetek, köztük a balatoni üdülőkörzeti települések helyi építési szabályzatát (HÉSZ), rendezési tervét felül kell vizsgálni és 2021. december 31-ig összhangba kell hozni az új jogszabályokkal. És amíg az új HÉSZ-t el nem fogadják, egy másik jogszabály értelmében az érintett települések változtatási tilalmat léptethetnek életbe, amely maximum három évig maradhat érvényben. Ezt a lehetőséget használta ki Paloznak.
A változtatási tilalom az egész falura kiterjed, ami azt jelenti, hogy
- tilos telket kialakítani,
- új építményt létesíteni,
- meglévő épületet átalakítani, bővíteni, elbontani.
A megkezdett építkezésekre ez a szabály nem vonatkozik, „akinek van településképi bejelentése, vagy építési engedélye, tovább dolgozhat”. Ahogyan az állagmegóvás sem tilos. A lényeg, hogy nagyobb átalakítás, bővítés a következő három évben ne legyen.
Elejét akarjuk venni a további építkezéseknek
– jelenti ki a polgármester, aki attól tart, az új építkezők nem azért választanák Paloznakot, mert egy közösséghez szeretnének tartozni, „hanem egy életminőséget vesznek meg, kertes házzal”.
Szigliget is megtelt
Szigliget, a nyugalom szigete – csak így emlegették a 930 lakosú falut, ahol egy erősebb júliusi hétvégén ötezren is vannak. „Se az infrastruktúrát, se az úthálózatot nem erre tervezték” – csóválja a fejét Balassa Dániel polgármester. A vezetékek elöregedtek, a helyiek panaszkodnak, hogy nagy az átmenő forgalom a faluban. „Mindenki ide akar jönni, akinek van egy kis pénze, már ott tartunk, hogy kitehetjük a megtelt táblát.”
A faluban tucatnyi helyen építkeznek. Nem új lakóházak, nyaralók készülnek, ez ugyanis itt is tilos. Átépíteni, állagmegóvni lehet. „Ez a strandunk, itt a nádas, van egy kikötőnk még” – mutatja a térképen Balassa Dániel. Szigligeten kempingek, üdülők és nyaralók sem épülhettek a vízparton. A falu nyolc kilométeres partszakaszából mindössze száznyolcvan méter a strand, a többi nádas. Az önkormányzat nagyon komolyan veszi a természet védelmét, itt található az északi part legnagyobb összefüggő nádasa. Azért, hogy gátat szabjanak az újabb zöldterületek beépítésének és korlátozzák a külterületi építkezéseket, úgy döntöttek, hogy a strand és a kikötő lehet az egyetlen beépített vízparti rész.
Pedig igény az építkezésre itt is lenne.
Nyaralót építenének vagy üdültetnének
– mondja a polgármester, akinek vezetésével az eddiginél is szigorúbb településrendezési tervet fog elfogadni hamarosan a képviselőtestület. „Az eddigi beépítési lehetőségeket nem vehettük el, viszont a beépíthetőségi százalékokon helyenként változtattunk a település védelme érdekében.” Az augusztustól érvényes szabályozás rendelkezik a többi között
- az új építésű házak magasságáról,
- a telepíthető növények fajtájáról,
- a felhasználható építőanyagról.
Balassa Dániel elmondta, régi terv a település forgalom előli részleges lezárása, csak a helyiek és a nyaralótulajdonosok mehetnének be autóval a faluba. A többieknek a település határában kellene lerakniuk a kocsit. „A döntés előkészítést igényel, parkolók, beléptető kapuk kellenek, de hamarosan eljöhet az idő, hogy ezt is bevezetjük.”
A polgármester hangsúlyozza, mivel az önkormányzatok építkezést megakadályozni nem tudnak, építési engedélyt a kormányhivatal ad, egyetlen lehetőség maradt: szigorú településrendezési tervet kell készíteni. Erre Szigligeten is úgy volt esély, hogy a képviselők éltek a pillanatnyi jogi lehetőségekkel.
Mégis az egyik ingatlanos portálon nemrégiben az jelent meg, hogy 330 millió forintért árulnak egy partmenti telket, szálloda- vagy wellnessközpont építésének lehetőségéről szólt a hirdetés. „Ez a régi nádüzem” – mutatja a térképen a polgármester a területet. A rendezési tervben sokáig az szerepelt, hogy itt akár hotelt is lehet építeni, „végül kivettük”, csak ipari vagy kereskedelmi célú ingatlan engedélyezett.
A beépítési lázat és a polgármesterekre nehezedő nyomást Czeglédy Ákos és Balassa Dániel is a Balaton reneszánszával magyarázza. „A Balaton-felvidék, a Káli-medence nagyon népszerű” – mondják. Arra a kérdésre, hogy mégis egy polgármester mit mérlegel, amikor a helyi építési szabályzatról dönt, Balassa Dániel úgy válaszol,
egy szálloda vagy egy nyaraló felépítése nem létszükséglet.
Ő csak abban az esetben hajlandó a helyi szabályzattól eltérni, ha gyerekes családok szeretnének Szigligeten megtelepedni. Az önkormányzatnak van is egy-két telke, ezeket fiatal családoknak adnák, szigorú feltételekkel.
A paloznaki polgármester is azt mondja, az, hogy új nyaralók jelenjenek meg, nem szolgálja a falu érdekeit. Tizenöt éve még azt mérlegelte az önkormányzat egy telekvásárlónál, hogy annak építkezése teremt-e munkahelyet és hoz-e adóbevételt. Most már azt nézi, hogy zavarja-e a helyieket vagy a nyaralókat. „Hiába kínálna munkalehetőséget vagy termelne adóbevételt, a helyi építési szabályzatot csak ezért nem módosítanánk a befektető kedvére” – teszi hozzá Czeglédy Ákos.
Pedig az önkormányzatok nincsenek anyagilag eleresztve. „Sírhatnék, de a saját bevételek még pótolják az elvonásokat” – mondja csak röviden a paloznaki polgármester. Az állami támogatás itt a működés fenntartására sem elég, magasabbak az elvárások is, marad az idegenforgalmi adó, amelyhez már nem jár állami kiegészítés. Paloznakon a nyaralókat és a gazdasági épületeket megadóztatják, négyzetméterenként ezerkétszáz forint az ingatlanadó. Ezenkívül van még telekadó, háromszáz forint négyzetméterenként, illetve külterületi földadó. Gépjárműadó az államé, a helyi iparűzési adóbevétel pedig elenyésző.
Szigligeten az okoz fejfájást, hogyan tudnák ingatlanhoz juttatni a helyi fiatalokat. A beépítési láznak is köszönhetően ugyanis ma már egy panorámatelekért közművek nélkül húszmillió forintot is elkérnek. „Próbáljunk megőrizni a település arculatát, de ez nem egyszerű” – véli a polgármester, aki attól tart, ha szabadjára engedi az építkezést, Szigliget elveszti varázsát. De szerinte nem elég a helyiek érdekét figyelembe venni, a Balaton-felvidéket és „a természetet sem kellene háttérbe szorítani”.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
