Csalódást keltő számok érkeztek a magyar kiskereskedelemről. Az egy évvel korábbihoz viszonyítva – amikor épp komoly lezárások voltak – óriási növekedést mértek, de ennél fontosabb, hogy az idén márciusihoz képest visszaesett a forgalom. Úgy tűnik, hiába volt gyors az újranyitás, sokan nem mertek még költekezni.
Áprilisban 10,6 százalékkal nőtt a magyar kiskereskedelmi forgalom – tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ez hatalmas növekedésnek számít, de érdemes óvatosnak lenni a nagy szavakkal: ha nem a tavaly áprilishoz viszonyítjuk, hanem az idei márciushoz, akkor máris az látszik, hogy több mint 1 százalékkal csökkent a forgalom.
Arra, hogy éves összevetésben ekkora növekedést mértek, csak kis részben ad magyarázatot az, hogy április közepétől már fokozatosan elkezdte a kormány megszüntetni a korlátozásokat. Sokkal többet magyaráz az, hogy miután tavaly márciusban óriási felvásárlási roham volt a boltokban, majd boltzár, illetve több üzlet esetében korlátozott nyitva tartás jött, 12,7 százalékkal zuhant a forgalom, több mint kétszer akkorát, mint a 2008–2009-es válság mélypontján. Ehhez képest nem volt nehéz most nagy növekedést elérni.
A változás a leglátványosabb a nem élelmiszer-kiskereskedelemben volt, ott 21,3 százalékos növekedést tapasztaltak – a ruhaboltokban például 537 százalékos volt a növekedés, a használtcikk-üzletekben 214 százalékos, ami jól mutatja, nem elsősorban arról van szó, hogy idén valami gigantikus roham lett volna, hanem arról, hogy tavaly áprilisban szinte senki nem vásárolt az ilyen boltokban. Egy olyan termékcsoport van, ahol még csökkent is a forgalom tavaly áprilishoz képest: a bútorokat és műszaki cikkeket egyben számolja a KSH, ott 4,2 százalékos a csökkenés. Nem kell nagy bátorság azt feltételezni, hogy a műszaki cikkekért a tavaly tavaszi lezárások elején megindult roham ennek az oka.
Hatalmasat nőtt a benzinkutak forgalma is, 19,2 százalékos növekedést mértek, itt főleg az okozta a változást, hogy tavaly áprilisban nagyon sokan voltak home office-ban, idén pedig már elkezdtek az emberek visszatérni a munkahelyükre.
Az „élelmiszer jellegű vegyes üzletekben” – ez az elnevezés takar minden olyan boltot, ahol ételt is lehet kapni, összesen az ország boltjainak háromnegyede ide tartozik – 2,9 százalékkal nőtt a forgalom, az étel-, ital-, dohányáru-szaküzletekben 5,1 százalékos volt a növekedés.
Az év első négy hónapjában összesítve pontosan ugyanakkora volt a forgalom, mint 2020 január–áprilisában.
Virovácz Péter, az ING elemzője úgy kommentálta a számokat: csalódást keltő az adat.
2020 utolsó negyedéve óta a kiskereskedelem lejtmenetben van és egyre inkább lemarad a válság előtti trendpályától. Mindez a kedvező munkaerőpiaci adatok fényében egyre nehezebben értelmezhető”
– írta. Tavaly év vége óta eléggé visszafogottan vásároltak az emberek mindent, ami nem étel, ez az akkori elemzői vélemények szerint annak a jele volt, hogy sokan elhúzódó válságra számítottak a második hullám végén és a harmadik hullám alatt, a járványhelyzethez képest meglepő, hogy ez nem változott még áprilisban sem. (Igaz, abban a hónapban még mindennap a világ egyik legrosszabb halálozási adata érkezett Magyarországról, de már látszottak a jelei annak, hogy lecsengés és gyors nyitás jöhet.)
Az elemző szerint úgy tűnik, hiába nő a fogyasztói bizalom, egyelőre a szolgáltató szektorban várható az, hogy egyre többen kezdik el bátran költeni a pénzüket, nem a kiskereskedelemben. Ha a következő hónapokban növekedést mérnek a kiskereskedelmi adatokban is, annak a fő oka az üzemanyag-vásárlások megugrása lehet.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.