Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Szigorú, feszes költségvetéssel és a tartalékok elhasználásával próbálják a legtöbb városban megőrizni a pénzügyi működőképességet, de többen hitelfelvételre vagy értékpapírok eladására is rákényszerülnek. Van, ahol az iparűzési adó megfelezése miatt adott állami kompenzáció annyira elég, hogy egy kicsit kint legyen a vízből a város, máshova, például Budapestre és Győrbe nem jut ebből a keretből pénz. Körbenéztünk az ország legnagyobb városaiban és néhány kisebb településen, hogyan gazdálkodik a városvezetés a válság alatt.
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere már a fővárosi költségvetés készítésekor előrebocsátotta, hogy 2021 „pokoli nehéz” év lesz, a szolgáltatásokat sem lesznek képesek a korábbi színvonalon biztosítani, új fejlesztésekre, beruházásokra pedig legfeljebb támogatásból lesz lehetőség. Kiesik ugyanis 88 milliárd forint. Ehhez képest is súlyos mélyütés volt csütörtökön, amikor a kormány közzétette, mennyi pénzt kapnak az önkormányzatok az iparűzési adó megfelezése utáni kompenzációként, és kiderült:
Az ellenzéki vezetésű fővárosi önkormányzat idén 249,4 milliárd forint bevételre számít, ugyanakkor 390 milliárd forint kiadásra. A büdzsén tátongó lyukat a főváros az előző évi maradványok (vagyis a tartalékok) felhasználásával kívánja betömni (63 milliárd), meglévő hitelkeretek lehívásából (46 milliárd) és belföldi értékpapírok bevételeiből (38 milliárd). Egyelőre nem világos, mennyire tartható ez a költségvetés. Jó esély van rá, hogy nem az.
„Budapest gazdasági teljesítménye az országos átlag kétszerese, fejlettsége az uniós átlag 151 százaléka.” Ezzel indokolta a kormány, hogy a fővárosnak és a kerületeknek egy fillért sem ad a kieső adóbevételek pótlására. Azt is hozzátették, hogy az átlagosnál rosszabb pénzügyi helyzetben lévő önkormányzatok kapnak támogatást – ez az indoklás abban a pillanatban borul, amikor látjuk, hogy a legnagyobb, 2,925 milliárd forintos támogatást Debrecen kapta.
Ha egymás mellé tesszük az öt legnagyobb vidéki város költségvetéseit, azt látjuk: nagyrészt a tartalékok felélésével próbálják betömni a lyukakat.
- Debrecenben és Pécsett 11,3 milliárd forint hiányt kell a tavalyi maradványból finanszírozni,
- Szegeden 29 milliárdot,
- Győrben egy 9,2 milliárd forintos hiányt kell kezelni így, csakhogy erre nem is teljesen elég az az összeg, amit a tavalyi maradványból hoznak át, 850 millió forintért értékpapírokat is eladnak,
- Miskolc pedig a kivétel, ott a kiadásokon spórolnak akkorát, hogy azok csak 742 millió forinttal haladják meg a bevételeket.
Hullik a pénzeső Debrecenre, más nagyvárosokban szűkebb évre készülnek
A fideszes vezetésű Debrecenben már enélkül is kicsivel több pénzből tervezhettek idén, mint tavaly: 160,9-ről 162,6 milliárd forintra nőtt a mérlegfőösszeg. A helyi iparűzési adó miatt kieső bevételt 3,7 milliárd forintosra becslik, vagyis papíron nem elég az állami támogatás ennek a kompenzálására. Csakhogy enélkül is komoly állami pénzesőt vártak: azzal számolnak, hogy működésre és felhalmozásra összesen 26,1 milliárd forint támogatás érkezik az államkasszából, 3,95 milliárd forinttal adhat többet az állam, mint tavaly. Erre jön rá még az a 8,5 milliárd forint, amit szintén az államtól kaphat a város az Agóra Tudományos Élményközpont és Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Technikuma, Gimnáziuma és Kollégiuma ingatlanjaiért.
A Botka László ellenzéki politikus által vezetett Szegeden hétmilliárd forinttal kevesebb pénzből gazdálkodhat idén az önkormányzat, mint 2020-ban, a tavalyi 91 után idén 84 milliárd forintosra tervezték a költségvetést. A büdzsébe azt írták: 1,38 milliárd forint állami kompenzációt kap Szeged az iparűzési adó elvonásáért. Nem véletlen ez az összeg került be oda, ennyi pénzt kapott 13 fideszes vezetésű önkormányzat a karácsony előtti osztogatásban a kormánytól. Ehhez képest kellemes meglepetésnek számíthatott, hogy 1,95 milliárd jutott Szegednek. Az ottani költségvetésben a bevételek végösszegét négymilliárd forinttal magasabbra tervezik a 2020-asnál. Ennek a nagy részét az magyarázza, hogy úgy számolnak, 1,7 helyett 4,9 milliárd forint EU-támogatás fog érkezni az uniós projektekre. Az államkasszából érkező, „önkormányzati hivatal működésének támogatása” elnevezésű tétel pedig a tavalyi költségvetésben 0 forint volt, idén 2,6 milliárdosra tervezik.
A szintén ellenzéki miskolci költségvetés főösszege a tavalyi 40,1 után idén már csak 38 milliárd forint. A városvezetés a tavalyi 7,7 helyett 12,9 milliárd forintot remélt az államtól. Viszont mivel felhalmozási célra a tavalyi 4 milliárd forint helyett csak 8 milliót várnak, az önkormányzat saját bevételei pedig 3,8 milliárddal csökkenhetnek, összességében rosszabbul állnak, mint 2020-ban. Az iparűzési adó felének kieséséért 1,35 milliárd forint kompenzációt küld az állam. Tavaly ilyenkor nagyon büszke volt a városvezetés arra, hogy a korábbi évektől eltérően alig vettek fel hitelt, csupán 90 millió forintot. Most ezt elengedték, az idei büdzsében 1,4 milliárd forint hitellel számolnak.
Pécsett az ellenzéki városvezetés úgy számol, hogy 5,77 milliárd forinttól fosztja meg Pécset a járvány és a kormányzati elvonás, ennek a kompenzálását kérték a kormánytól. Ennek fényében máris kevésnek tűnik az a 2,05 milliárd forint, amit végül kapnak, bár az összes település közül még így is a második legnagyobb összeg ez.
Budapest mellett a fideszes vezetésű Győr sem kapott állami kompenzációt a kieső adóbevételért. A költségvetés fő számait elnézve így sem készülnek rossz évre: a tavalyi 53 helyett ezúttal már 67 milliárd forint kiadást terveztek. Ennek a fő magyarázata az: az államháztartáson belülről a tavalyi 4,1 milliárd forint felhalmozási célú támogatás után idén már 13,1 milliárdot várnak, a működési célú támogatás pedig 7,3-ről 10,4 milliárd forintra nő.
Járványköltségvetés
– mondja az ideiről is a székesfehérvári polgármester, Cser-Palkovics András a hvg.hu-nak. A város költségvetése idén 75 milliárd forint. Hitelfelvételre nem készülnek, „sőt a felelős, takarékos szemléletnek köszönhetően 2–3 milliárd forint közötti plusszal számolunk, azaz tartalékot is képeztünk”.
A fideszes polgármester a bevételkiesést 5–6 milliárd forint közé teszi, ami legnagyobb részben az iparűzési adóbevétel csökkenéséből adódik. „Itt mindenképpen számítunk a kormány által ígért segítségre” – jelentette ki Cser-Palkovics – ehhez képest Székesfehérvár ezúttal kimaradt a támogatásokból. Cser-Palkovics András a Facebookon azt írta, hogy „Székesfehérvár fejlesztési források formájában kap kompenzációt az államtól”, noha a kormány oldalán közzétett táblázatban ennek nincs nyoma. Kerestük a polgármestert, aki a hvg.hu-t arról tájékoztatta, hogy ezekről még tartanak az egyeztetések a kormánnyal.
Cser-Palkovics ugyanakkor megjegyzi azt is, hogy Székesfehérvár számára nem előnyös, hogy egyre több állami támogatás dől el az adóerőképesség alapján. „A szolidaritás fontos elv, ezt el is fogadjuk, de ez nem eredményezhet igazságtalan forráselvonást vagy forráselosztást. Különösen azért, mert az állam költségvetési bevételeinek jelentős része nyilvánvalóan éppen a magas adóerőképességű városokból származik. Ezek versenyképességének megőrzése tehát az államnak is érdeke”.
Mivel próbálkoznak a kisebb városokban?
A hódmezővásárhelyi polgármester meglepődve és megnyugodva vette tudomásul, hogy a kompenzációt „nem pártpolitikai alapon hajtják végre, illetve hogy egyáltalán visszakapjuk a tőlünk elvett forrásokat”. Hódmezővásárhely esetén 600 millió forint a helyi iparűzési adóbevétel-kiesés, ezt 100 százalékban megtéríti az állam. Márki-Zay Péter hangsúlyozza, hogy ez az összeg szerepelt a város februárban elfogadott költségvetésében, „annak teljesülése fontos a működésünk fenntartásához”. Csakhogy azt is hozzáteszi, hogy a most visszakapott pénzt tovább kell utalniuk a Belügyminisztériumnak a még Lázár János polgármestersége idején történt törvénytelen elszámolások büntetéseként.
Szombathely nem kap kompenzációt az iparűzési adó csökkentése miatt, noha korábban jelezte, 3,6 milliárd forintra tartana igényt. Nemény András szocialista polgármester a Facebookon azt írta: úgy biztosítják a város működőképességét, hogy újonnan létesült iparterületeket adnak el, útfelújításokról, rendezvényekről mondanak le. Úgy számolnak, hogy ebből 1 milliárd forint jöhet be. Ahhoz, hogy a büdzsé egyensúlyban legyen, 3 milliárdos működési megszorítás kellett. „Minden egyes intézménynél, minden egyes cégnél drasztikus költségcsökkentés lépett életbe” – mondja Horváth Attila, pénzügyekért felelős alpolgármester a hvg.hu-nak. „Nem tudok cégeket összevonni, racionalizálni, nem tudom jobbá tenni a működésemet, mert nem lehet” – teszi hozzá, a veszélyhelyzeti szabályokra utalva.
Gödöllőnek sem jár kompenzáció az elvett iparűzési adó helyett. Itt 450 millió forint a kieső hipa-bevétel, és ehhez jön még a parkolási díj felfüggesztése, az elvett gépjárműadó, összesen 1 milliárd forint. Gémesi György értetlenül áll a kormány döntése előtt.
Állítólag túl gazdagok vagyunk
– jegyzi meg. A több mint 3 milliárd forintos hiányt ott is az előző évi maradványból állják.
Érdet a többi vidéki nagyvároshoz képest is rosszabbul érintették a kormányzati elvonások, hiszen a városban nincs számottevő ipar, alacsony a helyi kisvállalkozások által megtermelt adóalap. A kormány 777 millió forinttal kompenzálja a kieső iparűzési adóbevételt. Csőzik László ellenzéki polgármester a hvg.hu-nak azt mondta, „az idei költségvetés nagyjából 15 százalékos hiánnyal számolt, éppen emiatt fordultunk 4 milliárd forintos támogatási kérelemmel a kormányhoz, hiszen sem 2020-ban, sem 2021-ben nem kaptunk működési támogatást”. Elárulta azt is, hogy az előző év végén az OTP-vel kötöttek egy megemelt keretű, a korábbi 600 millióról, 1,8 milliárdra növelt folyószámlahitel-szerződést, hogy a fizetőképességüket megőrizzék. Érd nagyjából 14 milliárd forintból működik, az elfogadott költségvetéséből azonban hiányzik 3 milliárd forint még mindig. Hozzáteszi:
A csütörtökön bejelentett 777 millió forintos kormányzati kompenzációnak annyiban örülünk, hogy ez elég lesz arra, hogy ne menjünk csődbe, és kidugjuk végre az orrunkat a vízből.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
