Gazdaság Lengyel Miklós 2021. április. 06. 17:28

A németeken bukhat el a 750 milliárd eurós uniós mentőcsomag?

Egy újabb uniós pénzügyi terv kötött ki a német alkotmánybíróságon.

A 750 milliárd eurós válságkezelő alap ellenkezik az EU alaptörvényeivel – nyilatkozta a Politicónak az a német közgazdász professzor, aki a a német alkotmánybírósághoz fordult, hogy megakadályozza az ezt jóváhagyó törvény ratifikálását a Bundestagban.

Nem robbantottam bombát – mondja Bernd Lucke professzor, aki korábban euroszkeptikus képviselő volt az Európai Parlamentben. Kezdetben a CDU-hoz tartozott, de 2013-ban más szélsőjobboldali és euroszkeptikus politikusokkal együtt alapította meg az Alternative für Deutschland (AfD) pártot. Később onnan is kilépett, mert nem tudta elfogadni az AfD szélsőséges irányvonalát. Az Alternative für Deutschland jelenleg a Bundestag legerősebb ellenzéki pártja, de senki sem hajlandó velük koaliciót kötni. És ez volt az egyetlen párt, amely nem szavazta meg a válságkezelő alapot a szövetségi parlament alsóházában.

Nem ez az első eset, hogy Bernd Lucke a német alkotmánybírósághoz fordul uniós ügyekben: szövetségeseivel együtt bírálta az Európai Központi Bank 2015-ben elindított kötvényvásárlási programját. Tavaly a német alkotmánybíróság úgy döntött, hogy az EKB-nak ez a politikája ellentétes a német joggal. Mario Dragh programja a gyengélkedő tagállamoknak segített abban, hogy enyhítsék az államadósság növekedésének problémáját. Elsősorban Olaszországról volt szó, de más tagállamok is profitáltak belőle. Christine Lagarde, az EKB élén folytatja a programot, hogy enyhítsen a gazdasági válságon.

Az Európai Bizottság optimista. "Meg vagyunk győződve a válságkezelő alap jogi megalapozottságáról" – mondta egy szóvivő Brüsszelben, aki szerint "a cél továbbra is az, hogy a második negyedév végére végbemenjen a válságkezelő alap ratifikálása valamennyi uniós tagállamban." Az időzítés nem véletlen: ahhoz, hogy a pénzt elkezdjék folyósítani, jóvá kell hagyni a tagországok által benyújtott terveket, ezeknek az átfutása és a pályázatok kiírása nagyjából annyi idő alatt mehet végbe, hogy az első kifizetéseknek valamikor nyáron kell majd elindulnia a tagországi kasszák felé.

Csakhogy a döntés most a német alkotmánybíróság kezében van. A német kormány óvatosan optimista: "abban bízunk, hogy nagyon gyorsan döntenek majd, mert tisztában vannak a válságkezelő alap jelentőségével" – ezt már egy berlini szóvivő közölte.

Mit kifogásol az euroszkeptikus professzor? Azt, hogy az Európai Unió tagállamai közösen vállalnak felelősséget egy 750 milliárd eurós alapért. Ezzel létrejön egy közös kockázatvállalás. Az Európai Unió ily módon közös adósságot hoz létre, miközben az uniós szabályok előírják a tagállami költségvetések kiegyensúlyozottságának követelményét. Ez a híres 3%-os szabály, amely elvben előírja az eurozónában, hogy ennél magasabb nem lehet a költségvetés hiánya. A válság azonban felülírja ezt, érvelt Merkel kancellár a válságkezelő alap kapcsán arra utalva, hogy Olaszország csődbe juthat, ha nem kap nagy összegű pénzügyi támogatást viszonylag gyorsan.

"Szeretném megjegyezni, hogy Merkel kancellár mindig az eurókötvények ellen volt. Márpedig itt erről van szó" – nyilatkozta a közgazdász professzor a Politicónak. Angela Merkel szerint azonban nem eurókötvényekről van szó, hanem olyan egyszeri akcióról, amely lehetővé teszi annak a válságnak a kezelését, amely a legnagyobb Európában 1945 óta. A német kancellár pálfordulása volt az, ami megnyitotta az utat az egyszeri kötvénykibocsátás felé.

Bernd Lucke viszont azt mondja: "ha egyszer kinyitjuk az ajtót, akkor ezzel utat nyitunk a fiskális unió felé." A közgazdász professzor annak idején azért hagyta el Merkel pártját, mert nem értett egyet azzal, hogy az EU és ezen belül elsősorban Németország mentőövet dobott Görögországnak a nagy pénzügyi összeomlás idején tíz évvel ezelőtt. Lucke új pártot alapított Liberális-konzervatív Reformisták néven, de ennek semmiféle politikai támogatottsága sincs.

Mit javasol most a közgazdász professzor? Azt, hogy az uniós tagállamok egyenként vegyenek fel hiteleket a pénzpiacokon. Ez azzal járna, hogy a rossz helyzetben levő déli tagállamok jóval magasabb kamattal kapnának kölcsönöket, mint például Németország, amelynek viszont így nem kellene garanciákat vállalnia a kölcsönök visszafizetéséért.

"Ha a német alkotmánybíróság megakadályozza a válságkezelő alap ratifikálást, akkor az EU állam és kormányfői nagyon gyorsan összegyűlnek majd, és elfogadják az én javaslatomat" – mondta a brüsszeli Politicónak a politikai perifériára szorult közgazdász professzor, aki meg akarja akadályozni az EU 750 milliárd eurós válságkezelő alapjának elfogadását Németországban.

zöldhasú
Hirdetés