Egy friss felmérés szerint az áremelkedések miatt a dohányosok jelentős része teljesen felhagyna e szokásával, vagy alternatívát keresne.
A januári és az áprilisi jövedékiadó-emelés 200-250 forinttal drágította meg egy doboz cigaretta árát, ami úgy tűnik, már sok a magyar dohányosok egy jelentős részének – derül ki a Pulzus Kutató a Napi.hu megbízásából készült felméréséből.
Az adóemelésre egyébként egy európai uniós irányelv miatt volt szükség, a 2021 eleji szintet már 2017-ben el kellett volna érnie a magyar kormánynak. A szabály szerint a cigaretta jövedéki adójának legalább 90 eurónak kell lennie ezer szálanként, és el kell érnie a súlyozott átlagár 60 százalékát; vagy minimum 115 euró/1000 szálra kell rúgnia, és akkor nem számít az árhoz viszonyított aránya.
Manapság 1700-1800 forintba kerül egy doboz cigi, ami azt jelenti, hogy ha valaki naponta ennyit szív, akkor havonta 51-55 ezer forintot költ csak erre. Ez pedig, úgy tűnik, több a kelleténél: a Pulzus kérdésére 23 százaléknyian válaszolták, hogy inkább leszoknak. Persze ez vélhetően sokaknak nem fog sikerülni, mégis jól jelzi, hogy ez a szint már túl magas.
A válaszolók tizede áttérne a saját töltésű cigire, amivel valóban lehet spórolni. További csaknem egytizednyien elektromos cigarettára vagy hevített dohánytermékre térnének át – utóbbi mondjuk nem sokkal olcsóbb a hagyományosnál. 22 mondta, hogy kerül, amibe kerül, megveszi a hagyományos, gyári cigarettáját. 37 százaléknyian már korábban áttértek valami másra.
Ha a korcsoportok szerinti bontást nézzük, az derül ki, hogy a 60 évesnél idősebbekre hat leginkább az áremelés. Közülük minden ötödik válaszadó mondta, hogy áttér a finomra vágott dohányra, és maga fogja tölteni a cigijeit, ami messze meghaladja a 18-39 évesek 8 és a 40-59 évesek 3 százalékos mutatóját. S körükben mindössze 5 százalék nyilatkozta, hogy nem változtat dohányzásiA kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.