Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Csak úgy tudunk spórolni idén a húsvéti nagybevásárlással, ha kevesebbet veszünk: az inflációt meghaladó élelmiszer-drágulás jelentősen érezteti a hatását az ünnepi ételeknél. Azoknak, akik még nem szembesültek az árakkal, kiszámoltuk, mire számítsanak.
Ne rohanjon annyira, ennél szebbet úgysem talál
– kiáltott utánunk egy hentes egy fővárosi vásárcsarnokban. A húsvét előtt megszokott tömegekhez képest alig voltak a piacon, szóval egyértelmű volt az üzenet, utána viszont az is kiderült, hogy a sonkája nemcsak szép, de olcsó is. Olcsóbb a csarnokbeli konkurenciánál, és olcsóbb annál is, amit tavaly lehetett tapasztalni.
A látszat azonban csal: a legtöbb helyen a húsvéti sonkáért többet kell idén fizetni a tavalyinál – pedig már a 2020-as árazást is komoly emelkedés előzte meg. A feldolgozott – a magyar piacon jellemzően sertésből vagy baromfiból készülő – húsáruk rendre a KSH inflációs statisztikáinak élén jártak az elmúlt időszakban.
Ábránkon két ilyen árukategóriát választottunk ki: látszik, hogy amíg a gépsonkánál az afrikai sertéspestis és a járvány miatt fokozódó kiskereskedelmi kereslet miatt már 2020 áprilisára megugrottak az árak, a szárazárunál az inflációt jócskán meghaladó emelkedés az azóta eltelt időszakra gyűrűzött be. A drágulást jelzi a NielsenIQ kiskereskedelmi indexe is. A piackutató szerint tavaly a legnagyobb forgalmú termékkategóriának számító feldolgozott húsokból mennyiségben 1 százalékkal fogyott több, mint 2019-ben, ez értékben azonban 13 százalékos növekedést jelentett a kereskedők számára. Összességében tavaly a magyarok 349 milliárd forintot költöttek ezekre a termékekre, amelyek közé a piackutató besorolja a friss termékeket és a szárazárukat is. Ennek a kategóriának a 17 százalékát adja a sonka. Utóbbinak a mennyiségi részaránya nem változott tavaly, ám árban itt is 13 százalékos volt a növekedés.
Jóllehet az ASP hatása azóta visszaszorult, ám az árnyomás azóta sem csökkent – erről Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke is beszélt egy múlt heti sajtóbeszélgetésen. A szakember a drágító tényezők között kiemelte a takarmánygabonák jelentős, 50-70 százalékos áremelkedését az elmúlt fél évben, illetve azt, hogy az alapanyag, vagyis az élősertés árának jelentős hullámzását (2019-ben másfélszeresére drágult, tavaly 30 százalékkal csökkent) idén megint 25 százalékos drágulás követte. Ráadásul ennek a folyamatnak még nem látják a végét. A lista pedig folytatható: a forint árfolyamának jelentős esése miatt többe kerül a jellemzően importból vásárolt csomagolóanyag (a sonkák kétharmadát előrecsomagoltan vesszük), a járvány miatti fokozott higiéniai előírások teljesítése pedig szintén hozzájárul az áremelkedéshez.
Ez pedig röviden annyit jelent: idén a sonkáért a legtöbb helyen többet kell fizetni, mint egy évvel ezelőtt. Az árat persze nehéz egységesíteni, hiszen számtalan húsárut választanak a magyar fogyasztók húsvéti sonkának a boltokban a gyorsérlelt, főtt termékektől a hagyományos sózással-füstöléssel készült minőségi darabokig. Az mindenesetre sokatmondó, hogy a Nielsen felmérése szerint a megvásárolt sonkák több mint hatvan százaléka márkázott, vagyis a magyarok megbíznak az ismert gyártókban – még akkor is, ha ezért mélyebben kell a zsebükbe nyúlni.
És hogy miért is lehetett olcsóbb az a sonka, amelyet kínáltak nekünk a piacon? A magyarázat a hosszú érlelés - hívja fel a figyelmet közelményében a Pápai Hús. A sertésárak ugyanis olyan hirtelen pattantak fel, hogy az alapanyagok drágulása inkább a gyorsérlelésű termékeknél éreztette a hatását - vagyis paradox módon előfordulhat, hogy olcsóbban jutunk hozzá egy parasztsonkához, mint egy gyorsabban érlelt kötözötthöz.
A drágulásnál van egy másik szempont is: a járvány bezárásra kényszerítette a vendéglátóipart, ami forgalomcsökkenést hozott a gyártók számára, ám költségeik nem csökkentek. Ugyanez a probléma jelenik meg a csokoládégyártóknál is, ahol a húsvét ugyanúgy főszezonnak tekinthető, mint a karácsony. A Magyar Édességgyártók Szövetsége úgy számol, hogy az éves csokoládéfogyasztásunk nagyjából huszadát ekkor tudjuk le nyulak és tojások formájában, ami 900-1000 tonnát jelent normális körülmények között. Tavaly ez 820 tonnára esett vissza, és idén optimista becsléssel is csak kis növekedésre, 850 tonnás, valamivel 3 milliárd forint fölötti forgalomra számítanak.
Nem ennyire borús a kép a tojástermelőknél, ám a takarmányok árának és az egyéb költségeknek a növekedése itt is érezteti a hatását – igaz, a drágulás itt nem olyan kiugró, mint a hústermékek esetében.
Azt nehéz meghatározni, hogy mekkora fogyasztással, ennek megfelelően milyen értékű vásárlással kell számolni idén – némi spórolás abból eredhet természetesen, hogy a járvány harmadik hulláma miatt sok helyen elmarad a nagy családi ünneplés. Mindenesetre próbáltunk egy képzeletbeli kosarat összeállítani, amelyben a KSH néhány évvel ezelőtti felmérésének eredménye alapján fejenként 60 deka sonka (az éves fogyasztás valamivel több mint egynyolcada), a Tojásszövetség friss elemzése alapján 10-15 tojás (az éves fogyasztás 4-7 százaléka), illetve a Magyar Édességgyártók Szövetségének ugyancsak friss számításait alapul véve egy főre vetítve durván 9 deka csokoládé jut. Hangsúlyozottan átlagokról és megvásárolt mennyiségekről van szó – a tojás az ilyenkor népszerű süteményekbe (és persze, ha nincs éppen karantén, a locsolók kezébe) kerülhet, ha pedig a sonka mennyiségét sokallnánk, elég az unásig evett maradékokra gondolni.
Ha tehát egy négyfős családra gondolunk, 2,4 kiló sonka, 60 tojás és négy csokinyuszi kerül képzeletbeli kosarunkba. A sonkánál egy ismert hazai márka füstölt, kötözött lapockájának kiskereskedelmi árait néztük, a termék jellemzően 2390-2990 forintos kilónkénti áron kapható a nagy áruházláncoknál – két masszív darab, tehát 2,4 kiló így 5736-7176 forintból jön ki tehát. A tojásnál az Agrárgazdasági Kutatóintézet heti felmérését néztük, ez alapján az M méretű tojás tízes csomagolásának átlagára 452 forint, hatvan darabot tehát ilyen csomagolásban 2712 forintért kapunk meg. A csokoládényulaknál elképesztően változatos a felhozatal, egy 8-10 dekás, márkás darabért mindenesetre 320-700 forint közötti árral kell számolnunk, vagyis ha négyet vásárolunk, az 1280-2800 forintból jön ki. Tehát csak ez a három tétel egy négytagú család kasszájából 9728-12688 forintot vesz ki, és akkor még nem számoltunk italokkal, ajándékokkal vagy éppen a sonkához kerülő tormával.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
