Gyükeri Mercédesz
Szerzőnk Gyükeri Mercédesz

Csak úgy tudunk spórolni idén a húsvéti nagybevásárlással, ha kevesebbet veszünk: az inflációt meghaladó élelmiszer-drágulás jelentősen érezteti a hatását az ünnepi ételeknél. Azoknak, akik még nem szembesültek az árakkal, kiszámoltuk, mire számítsanak.

Ne rohanjon annyira, ennél szebbet úgysem talál

– kiáltott utánunk egy hentes egy fővárosi vásárcsarnokban. A húsvét előtt megszokott tömegekhez képest alig voltak a piacon, szóval egyértelmű volt az üzenet, utána viszont az is kiderült, hogy a sonkája nemcsak szép, de olcsó is. Olcsóbb a csarnokbeli konkurenciánál, és olcsóbb annál is, amit tavaly lehetett tapasztalni.

A látszat azonban csal: a legtöbb helyen a húsvéti sonkáért többet kell idén fizetni a tavalyinál – pedig már a 2020-as árazást is komoly emelkedés előzte meg. A feldolgozott – a magyar piacon jellemzően sertésből vagy baromfiból készülő – húsáruk rendre a KSH inflációs statisztikáinak élén jártak az elmúlt időszakban.

Ábránkon két ilyen árukategóriát választottunk ki: látszik, hogy amíg a gépsonkánál az afrikai sertéspestis és a járvány miatt fokozódó kiskereskedelmi kereslet miatt már 2020 áprilisára megugrottak az árak, a szárazárunál az inflációt jócskán meghaladó emelkedés az azóta eltelt időszakra gyűrűzött be. A drágulást jelzi a NielsenIQ kiskereskedelmi indexe is. A piackutató szerint tavaly a legnagyobb forgalmú termékkategóriának számító feldolgozott húsokból mennyiségben 1 százalékkal fogyott több, mint 2019-ben, ez értékben azonban 13 százalékos növekedést jelentett a kereskedők számára. Összességében tavaly a magyarok 349 milliárd forintot költöttek ezekre a termékekre, amelyek közé a piackutató besorolja a friss termékeket és a szárazárukat is. Ennek a kategóriának a 17 százalékát adja a sonka. Utóbbinak a mennyiségi részaránya nem változott tavaly, ám árban itt is 13 százalékos volt a növekedés.

Jóllehet az ASP hatása azóta visszaszorult, ám az árnyomás azóta sem csökkent – erről Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke is beszélt egy múlt heti sajtóbeszélgetésen. A szakember a drágító tényezők között kiemelte a takarmánygabonák jelentős, 50-70 százalékos áremelkedését az elmúlt fél évben, illetve azt, hogy az alapanyag, vagyis az élősertés árának jelentős hullámzását (2019-ben másfélszeresére drágult, tavaly 30 százalékkal csökkent) idén megint 25 százalékos drágulás követte. Ráadásul ennek a folyamatnak még nem látják a végét. A lista pedig folytatható: a forint árfolyamának jelentős esése miatt többe kerül a jellemzően importból vásárolt csomagolóanyag (a sonkák kétharmadát előrecsomagoltan vesszük), a járvány miatti fokozott higiéniai előírások teljesítése pedig szintén hozzájárul az áremelkedéshez.

Ez pedig röviden annyit jelent: idén a sonkáért a legtöbb helyen többet kell fizetni, mint egy évvel ezelőtt. Az árat persze nehéz egységesíteni, hiszen számtalan húsárut választanak a magyar fogyasztók húsvéti sonkának a boltokban a gyorsérlelt, főtt termékektől a hagyományos sózással-füstöléssel készült minőségi darabokig. Az mindenesetre sokatmondó, hogy a Nielsen felmérése szerint a megvásárolt sonkák több mint hatvan százaléka márkázott, vagyis a magyarok megbíznak az ismert gyártókban – még akkor is, ha ezért mélyebben kell a zsebükbe nyúlni.

És hogy miért is lehetett olcsóbb az a sonka, amelyet kínáltak nekünk a piacon? A magyarázat a hosszú érlelés - hívja fel a figyelmet közelményében a Pápai Hús. A sertésárak ugyanis olyan hirtelen pattantak fel, hogy az alapanyagok drágulása inkább a gyorsérlelésű termékeknél éreztette a hatását - vagyis paradox módon előfordulhat, hogy olcsóbban jutunk hozzá egy parasztsonkához, mint egy gyorsabban érlelt kötözötthöz.

A drágulásnál van egy másik szempont is: a járvány bezárásra kényszerítette a vendéglátóipart, ami forgalomcsökkenést hozott a gyártók számára, ám költségeik nem csökkentek. Ugyanez a probléma jelenik meg a csokoládégyártóknál is, ahol a húsvét ugyanúgy főszezonnak tekinthető, mint a karácsony. A Magyar Édességgyártók Szövetsége úgy számol, hogy az éves csokoládéfogyasztásunk nagyjából huszadát ekkor tudjuk le nyulak és tojások formájában, ami 900-1000 tonnát jelent normális körülmények között. Tavaly ez 820 tonnára esett vissza, és idén optimista becsléssel is csak kis növekedésre, 850 tonnás, valamivel 3 milliárd forint fölötti forgalomra számítanak.

Nem ennyire borús a kép a tojástermelőknél, ám a takarmányok árának és az egyéb költségeknek a növekedése itt is érezteti a hatását – igaz, a drágulás itt nem olyan kiugró, mint a hústermékek esetében.

Azt nehéz meghatározni, hogy mekkora fogyasztással, ennek megfelelően milyen értékű vásárlással kell számolni idén – némi spórolás abból eredhet természetesen, hogy a járvány harmadik hulláma miatt sok helyen elmarad a nagy családi ünneplés. Mindenesetre próbáltunk egy képzeletbeli kosarat összeállítani, amelyben a KSH néhány évvel ezelőtti felmérésének eredménye alapján fejenként 60 deka sonka (az éves fogyasztás valamivel több mint egynyolcada), a Tojásszövetség friss elemzése alapján 10-15 tojás (az éves fogyasztás 4-7 százaléka), illetve a Magyar Édességgyártók Szövetségének ugyancsak friss számításait alapul véve egy főre vetítve durván 9 deka csokoládé jut. Hangsúlyozottan átlagokról és megvásárolt mennyiségekről van szó – a tojás az ilyenkor népszerű süteményekbe (és persze, ha nincs éppen karantén, a locsolók kezébe) kerülhet, ha pedig a sonka mennyiségét sokallnánk, elég az unásig evett maradékokra gondolni.

Ha tehát egy négyfős családra gondolunk, 2,4 kiló sonka, 60 tojás és négy csokinyuszi kerül képzeletbeli kosarunkba. A sonkánál egy ismert hazai márka füstölt, kötözött lapockájának kiskereskedelmi árait néztük, a termék jellemzően 2390-2990 forintos kilónkénti áron kapható a nagy áruházláncoknál – két masszív darab, tehát 2,4 kiló így 5736-7176 forintból jön ki tehát. A tojásnál az Agrárgazdasági Kutatóintézet heti felmérését néztük, ez alapján az M méretű tojás tízes csomagolásának átlagára 452 forint, hatvan darabot tehát ilyen csomagolásban 2712 forintért kapunk meg. A csokoládényulaknál elképesztően változatos a felhozatal, egy 8-10 dekás, márkás darabért mindenesetre 320-700 forint közötti árral kell számolnunk, vagyis ha négyet vásárolunk, az 1280-2800 forintból jön ki. Tehát csak ez a három tétel egy négytagú család kasszájából 9728-12688 forintot vesz ki, és akkor még nem számoltunk italokkal, ajándékokkal vagy éppen a sonkához kerülő tormával.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Hirdetés
BANK360 SZEMÉLYI KÖLCSÖN AJÁNLATOK
Személyi kölcsön kalkulátor
Hitel összege (Ft)
Futamidő ()
Minden hír a koronavírus-járványról