A négycsillagos tábornok az Új Selyemúton jár: Budapest mellett Athént, Belgrádot és Szkopjét keresi fel. Pekingnek az az elképzelése, hogy a jövőben a kínai áruk a pireusi kikötőből a Belgrád–Budapest vasútvonalon jussanak el Európa szívébe. Ez persze még odébb van, hiszen Pireusz és Belgrád között nyoma sincs áruszállításra igazán alkalmas vasútvonalnak.

Peking pragmatikus katonai együttműködésre törekszik – ezt hangsúlyozta a hadügyminisztérium szóvivője, amikor a hadügyminiszter európai körútjának céljáról beszélt. Zsen Kuocsiang főezredes elmondta, hogy stabil katonai kapcsolatokat szeretnének kifejleszteni a négy európai állam hadseregével – írja a Global Times, amely általában hűen tükrözi a pekingi vezetés véleményét.

Mindez azért pikáns, mert Magyarország és Görögország a NATO tagja, miközben Tony Blinken amerikai külügyminiszter nemrég Brüsszelben arra figyelmeztette a tagállamok külügyminisztereit, hogy Kínát az USA stratégiai ellenfélnek tekinti.

A Dél-kínai tengeren jelenleg is folyik egy amerikai hadgyakorlat, melyen európai hadihajók is részt vesznek: brit, francia, német egységekről van szó. A Global Times szerint nem véletlen, hogy épp ebben a feszült időszakban kerül sor a kínai hadügyminiszter európai látogatására.

A hadügyminiszter inkább diplomata

Mao elnök idejében a hadügyminiszter kulcsembere volt a pekingi vezetésnek. Peng Töhuaj marsall például megpróbálta megbuktatni az államfőt a Nagy Ugrás katasztrofális kudarcát látva. Akciója nem sikerült, de a hadügyminiszter továbbra is megkerülhetetlen ember maradt: Lin Piao marsall Mao elnök kinevezett utóda volt. Ám nem helyeselte a szövetséget az Egyesült Államokkal, ezért megbukott, és a Szovjetunióba próbált menekülni, de repülőgépét lelőtték.

Mao halála után a hadügyminiszter elveszítette a hadsereg irányítását. A Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt főtitkára a Védelmi Tanács elnöke, és ő irányítja a fegyveres erőket.

A hadügyminiszter olyan katona-diplomata, aki a kapcsolatot tartja a külföldi katonai vezetőkkel.

"Folyamatos a kapcsolat a négy európai állam hadseregével" – nyilatkozta a Global Timesnak Cuj Hongcsian, aki az európai osztályt vezeti a nemzetközi kapcsolatok intézetében Pekingben. Azt hangsúlyozta, hogy óriási potenciál van a katonai együttműködésben, azon belül pedig a modern technológia hadiipari alkalmazásában. Így például a mesterséges intelligencia fejlesztésében vagy a drónok előállításában. A kiberbiztonsági kérdésekben is van mód az együttműködésre – mondta a kínai szakértő. Aki ezek után közölte: a jövőben akár közös hadgyakorlatok is lehetnek.