Gazdaság EUrologus 2020. december. 30. 13:50

Az ellenzékiek több Európát szeretnének az egészségügyben, a kormánypártiak nem

Egy felmérés szerint a magyarok 71 százaléka jó dolognak tartaná, ha az Európai Unió nagyobb szerepet vállalna az egészségügy fejlesztésében és működtetésében. Ez a terület ugyanis tagállami feladat, azonban elindult egy folyamat, amelynek eredményeként az EU hatásköre kibővülhet. A kormánypárti szavazók azonban inkább ellenzik ezt a tervet és elégedettek a hazai egészségügy állapotával.

A megkérdezettek több mint kétharmada, 71 százalék támogatja az Európai Egészségügyi Unió koncepciójának megvalósulását Magyarországon – ez derült ki a Publicus Intézet és az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének (S&D) közös kutatásából, amelyet szerdán mutattak be egy online konferencián.

A december első napjaiban 2500 fő megkérdezésével készült kutatás adatai szerint a magyarok 39 százaléka hallott már az Európai Egészségügyi Unió programjáról, amelynek célja, hogy felszámolják az egyenlőtlenségeket és szorosabb koordinációt hozzanak létre a tagállamok közegészségügyi rendszerei között. A koncepciót elsőként Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője tette az asztalra és vitatta meg hazai, illetve nemzetközi szakmai szervezetekkel, majd a vírushelyzet berobbanását követően elsőként az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója bővítette ki saját egészségügyi stratégiává. Az Európai Egészségügyi Unió átfogó programját végül az Európai Bizottság indította el és kezdte kibontani a koncepciót elsőként a járványkezelési és gyógyszer-stratégiai döntésekkel, de az Európai Tanács is támogatta legutóbbi konklúziójában.

Az S&D és a Publicus közös kutatása egyértelműsítette azt is, hogy az Európai Egészségügyi Unió megvalósulását elsősorban az ellenzéki szavazók támogatják, a Fidesz bázisának 56 százaléka inkább nem szeretné. Legtöbben az MSZP és a Momentum szavazói állnak pozitívan a koncepcióhoz (97–97 százalék), de magas a támogatottsága a DK (94 százalék) és a Jobbik (93 százalék) bázisán is. Legtöbb támogatót a 30 és 44 közötti korosztályban mértek (84 százalék), legkevesebben, de így is kétharmados többségben a 18 és 29 közötti korosztályban vannak az egészségügyi unió-pártiak (66 százalék).

A kutatás rámutatott arra is, hogy a választók jelentős többsége egyetért azzal, hogy Magyarországnak a jelenleginél jóval többet kellene fordítani az egészségügyi kiadásokra (88 százalék), de annak is elsöprő támogatottsága van (87 százalék), hogy legyenek minimális minőségi követelmények az egészségügyben, amelyeket minden tagállamban biztosítani kell a polgárok számára.

Annak már kevesebb támogatója volt, de még így is közel kétharmados többségben vannak azok (64 százalék), akik szerint az Európai Uniónak kellene meghatároznia, hogy a tagállamoknak mennyit kell minimálisan az egészségügyi szolgáltatásokra fordítaniuk. Szintén a kutatásból derült ki, hogy a magyar választóknak egyelőre mindössze 28 százaléka van tisztában azzal, hogy az Európai Egészségügyi Unió programját egy magyar EP-képviselő, Ujhelyi István kezdeményezte: igaz, ez a szám a DK és az MSZP bázisán is érthető módon már meghaladta a 60 százalékot.

A fideszesek szerint javult a helyzet az egészségügyben

A felmérés azt is vizsgálta, hogy mennyiben és miként változna a magyar emberek véleménye az Európai Unióról, ha megvalósulna az egészségügyi unió programja: erre összesen 61 százalék válaszolt pozitívan, 13 százalék negatívan, 23 százalék pedig semlegesen. A kutatás másik fontos tanulsága, hogy bár a megkérdezettek 49 százaléka azt mondta: nem jó, ha az EU egyre több dologba szól bele, ugyanakkor 63 százalékuk azzal már egyetértett, hogy jobb, ha egy területen (például az egészségügy) a hazai mellett van uniós szabályozás is.

A magyarországi állami egészségügy színvonalával kapcsolatban a megkérdezettek 61 százaléka nem volt elégedett, sőt, szerintük az elmúlt években inkább romlottak a körülmények. Ezzel a tendenciával egyedül a Fidesz-bázis megy szembe: a kormánypárti szavazók 82 százaléka elégedett az egészségügyben tapasztalt állapotokkal, sőt, úgy gondolják, hogy az elmúlt években javult az ellátás színvonala.

A kutatás rávilágított arra is, hogy a választók jelentős többsége (73 százalék) úgy gondolja: egyre többeknek kell magánellátást fizetnie, mert az államiban nem kapja meg a szükséges ellátást, a választók 80 százaléka pedig egyértelműen úgy véli, hogy a koronavírus-járvány megmutatta az egészségügyi rendszer gyenge pontjait.

Maradtunk sereghajtók

"Az egészséghez való jog alapvető emberi jog, ezért elfogadhatatlan, hogy jelentős különbségek legyenek az európai tagállamok egészségügyi ellátásában. A mostani kutatás eredménye újabb lendületet ad a munka folytatásában, bízom benne, hogy a magyar kormány is felismeri: nem elutasítani, hanem támogatni és továbbépíteni kell az Európai Egészségügyi Uniót, ez ugyanis minden magyar ember egyértelmű érdeke” – fogalmazott Ujhelyi István.

Pulai András, a Publicus Intézet vezetője a konferencián többek között azt emelte ki, hogy komoly pártpreferencia alapú törés tapasztalható a magyar egészségügy jelenlegi helyzetének megítélésében: a kormánypárti szavazók és az ellenzéki tábor ugyanis gyökeresen ellentétesen ítéli meg az állapotokat. Pulai szerint a valóság megítélésében a pártpreferencia nélküli, „bizonytalan” szavazók véleménye lehet leginkább irányadó, akik nagy többségben az ellenzéki oldal valóságérzékelésével értenek egyet, vagyis rossznak és egyre romlónak írják le a magyar egészségügy helyzetét.

Dr. Szelényi Zoltán, az Orosházi Kórház traumatológiai osztályának vezetője az online eseményen a kutatás kapcsán többek között arról beszélt, hogy a magyar egészségügy sajnálatos módon sereghajtó az Unióban, példaként említette az egészségben eltöltött évek alacsony számát is, amelyben szintén rosszul teljesítünk. Szelényi hangsúlyozta, hogy a lakosság egészségügyi állapotának javulása a GDP növekedését is magával hozza, vagyis az egészségügybe történő befektetés a gazdaságra is pozitív hatással van.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Hirdetés
BANK360 SZEMÉLYI KÖLCSÖN AJÁNLATOK
Személyi kölcsön kalkulátor
Hitel összege (Ft)
Futamidő ()
Minden hír a koronavírus-járványról
Itthon Windisch Judit - Dezső András 2021. április. 12. 17:05

Mennyire egyedülálló a magyar modell, amely rekordszámok mellett döntött az iskolák nyitásáról?

Az európai példák azt mutatják, hogy az iskolákat csak azután kezdték el vagy kezdik el kinyitni, hogy javulnak a járványügyi adatok. Kivétel ez alól Ausztria, ahol viszont egy intenzív teszteléssel kompenzálnak és nem is állnak rosszul. Noha itthon a környékbeli országokhoz képest magas a fertőzöttségi és halálozási adat, az is igaz, hogy szinte sehol sem álltak olyan jól oltásban, mint Magyarországon, ahol azonban a jól haladó oltások ellenére még messze a nyájimmunitás.