Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Szájer József lebukása miatt szóltak magyar kormánypártról a hírek Európa-szerte; a kormány a veszélyhelyzeti felhatalmazással élve megtiltotta az önkormányzatoknak az adóemelést; havi 134 ezer forintból élt egy átlagos magyar a válság előtt. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Amikor a múlt vasárnap Szájer József lelki terhekre hivatkozva lemondott az EP-képviselői mandátumáról, sokan találgattunk, mi lehet az ok, de arra, hogy egy ereszcsatornán kellett elmenekülnie a gyülekezési tilalmat megsértő buliról, a rendőrség szerint egy kábítószert is tartalmazó hátizsákkal, azért nem sokan tippeltek volna.
Elindultak a találgatások, hogy a lebukása nem szándékos nyomásgyakorlás-e a magyar kormányra, de túl sok a kérdőjel ahhoz, hogy erre érdemi választ lehessen adni. Mindez akár fel is gyorsíthatja a Fidesz kilépését az Európai Néppártból, ismét megerősödtek azok a feltételezések, hogy a Fidesz magától hagyja ott a Néppártot, nem várja meg, amíg kiszavazzák.
Az Európai Bíróság utasítsa el Magyarország keresetét az Európai Parlamenttel szemben – javasolja a testületnek Michal Bobek főtanácsnok. A kereset lényege az, hogy a kormány vitatja, a Sargentini-jelentést valóban kétharmados többséggel szavazták-e meg, és ez alapján nem tartja jogosnak azt sem, hogy eljárás indulhatott a jogállamisági normák súlyos megsértése miatt Magyarországgal szemben.
A magyar kormány egyébként is számos nagy jogi csatát indított és indít az Európai Bíróság előtt. Csakhogy, mint azt bemutattuk, ezek mind politikai természetűek, és kivétel nélkül mindegyikben elbukott vagy vesztésre áll a kormány.
A hét egyik legnagyobb meglepetését EU-s ügyekben Jaroslaw Gowin lengyel miniszterelnök-helyettes okozta, amikor csütörtökön arról beszélt, bizonyos feltételekkel kihátrálnak az uniós költségvetés blokkolása mögül. Kormánydöntés azonban még nem született erről, ráadásul Gowin az egyik kisebb koalíciós párt vezetőjeként kezdettől fogva ellenezte a vétót, tehát lengyel belpolitikai egyensúlyozáson is eldőlhet még a vétó ügye.
Rettenetes hetünk van, ha a koronavírus-járvány helyzetét nézzük. Soha nem volt még ennyi halálos áldozat, mint most, és az aktív esetszám is nő. A kormány jövő hétfőre ígér újabb járványügyi bejelentéseket.
Addig is egyetlen döntés már ismertté vált: a veszélyhelyzeti felhatalmazással élve a kormány megtiltotta, hogy az egyébként is pénzügyi teljesítőképességük határán lévő önkormányzatok adót emeljenek vagy új adókat vezessenek be. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke kérdésünkre azt mondta, ez nagyjából 2500 önkormányzatot érint, azon pedig nem is kell csodálkozni, hogy a döntés előtt a kormány nem egyeztetett az önkormányzati szövetségekkel. Kósa Lajos ugyan megmondta, hogy a kormány nem támogatja az iparűzési adó eltörlését, de mivel a cégek bevétele csökken a válság alatt, ez nem oldja meg a városok minden problémáját.
Tállai András mindenesetre azt nyilatkozta, hogy a kormány megvédi az embereket az önkormányzatok adóemelésétől, de az államtitkár azt is hozzátette, érthetetlen, miért akarnak egyáltalán adót emelni. Niedermüller Péter erzsébetvárosi polgármester ment a kritikusok közül a legtovább: ő azt állítja, hogy a rendelet alkotmányellenes, ezért hatályba lépteti azokat az adóemeléseket, amelyekről a kerület már döntött, és várja a Kúria, valamint az Alkotmánybíróság állásfoglalását.
A hét képe: építkezés az Orbán család hatvanpusztai birtokán.
Az egy évvel korábbihoz képest 4,6 százalékkal esett vissza a magyar gazdaság teljesítménye az idei harmadik negyedévben – számolt a Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaságunk jó ütemben pattant vissza, mielőtt ideért a járvány második hulláma, a második negyedévhez képest 11,4 százalékos volt a növekedés. A részletes számokból kiderült, hogy a gyárakban a tavaszi sokkot követően újraindult a munka, a szállítás, raktározás azonban visszazuhant, és a külföldi turisták hiányát is érzi nem csak a turizmus, hanem a kereskedelem is.
Azt is közzétette a KSH a héten, hogy a magyar boltok forgalma esik, az 1,9 százalékos csökkenés a legpesszimistább várakozásnál is rosszabb volt. Úgy tűnik, októberben csak ételt-italt és gyógyszereket vettek az emberek, minden mást szinte csak akkor, ha végképp muszáj volt. Az ipar helyzete azonban adhat némi okot a bizakodásra. Októberre már nem csak visszatért a válság előtti szintre, hanem meg is haladta azt, az egy évvel korábbihoz képest 2,7 százalékos a növekedés. Az első adatok szerint a járműgyártásban, illetve a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában volt olyan növekedés, ami a teljes magyar gazdaságot segítheti.
Hiába szóltak arról hírek, hogy a portugál és a spanyol kormány szeretett volna megfúrni valamilyen magyar mezőgazdasági üzleti lehetőséget Angolában, forrásaink szerint semmi komolyan vehető mezőgazdasági üzlet nem volt ott. Úgy tudjuk, valójában politikai okai voltak annak, hogy Orbán Viktor angolai útja elmaradt, csakhogy nem valamelyik déli országnak, hanem a német lobbinak köszönhetően. Nem volt nehéz dolguk: onnantól, hogy 2018-ban Magyarország fúrta meg az Afrikának EU-támogatást ígérő marrákesi nyilatkozattervet, idegengyűlölőnek, rasszistának lehetett beállítani az egyébként nyíltan bevándorlóellenes magyar kormányt.
Valóban létrejöhetett volna egy üzlet az angolai áramszolgáltatóval. Az Ende transzformátorokat és más kiegészítő berendezéseket szeretett volna vásárolni a CG Hungarytől, de ebből nem lett semmi. Ez pedig rávilágít arra is, mennyire kudarcos a magyar kormány déli nyitása, legalábbis Afrikában. Érdemben eddig egyetlen olyan üzlet sem köttetett, ami nemzetgazdasági szempontból komolyan vehető lenne, vagy ami igazolná a déli nyitás stratégiájának sikerét.
Havi 134 ezer forintból élt 2019-ben az átlagos magyar – áll a KSH Háztartások életszínvonala című kiadványában. Jövedelmi tizedekre bontva azt láthatjuk: a legszegényebb háztartásokban havi 41 ezer forintból éltek az emberek, míg a leggazdagabbakban havi 312 ezer forintból.
2019-ben 118 ezer fős csökkenés mellett, 1 millió 695 ezer főt érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata, a teljes népesség 17,7 százalékát. Az is kiderül a számokból, hogy a szinglik és a gyerektelen párok egy főre eső jövedelme magasabb volt a gyerekes háztartásokénál. A nagycsaládosok az egy főre eső jövedelem szempontjából továbbra is le vannak maradva.
A Lillafüredi Pisztrángtelep adja a magyar pisztrángtermelés 70 százalékát – a telep vezetője, Hoitsy György beszélt nekünk arról, milyen munka van emögött. „Ez kicsit rabszolgamunka” – mondta arról, hogy mióta 1982-ben ott kezdett dolgozni, másfélről hatvan tonnára növelte a telep éves termelését.
Hoitsy György azt is elmondta: egyre sűrűbben fordulnak elő aszályos évek, nagy átlagban pedig egyre jobban csökken a csapadék mennyisége. A forrásvíz felmelegedésétől ugyan egyelőre nem kell tartani, de például kánikula idején vissza kell fogni az etetést, ami miatt a hal növekedése is lelassul – akár hónapokkal.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
