Gazdaság hvg.hu 2020. november. 16. 14:00

Gyenge orosz gazdaságot ütött meg a járvány, a vakcinában reménykedhetnek

A koronavírus abban is különbözik a korábbi évek nagyobb járványaitól, hogy ezúttal Nyugat- és Közép-Európában nem egzotikus, távoli országok híreiként olvashatunk az eseményekről, ezúttal mi vagyunk az egyik középpont. Cikksorozatunk első részében azt mutatjuk be, hogy Oroszország és Európa keleti határvidékének gazdaságára miként hatott a járvány.

Aki tudja, hogy az orosz állam mennyire szereti a nagyotmondást, az nem nagyon csodálkozhat, amikor újabb és újabb hírek érkeznek az orosz koronavírus-vakcináról. Vlagyimir Putyin augusztusban jelentette be, hogy a világon elsőként Oroszországban jegyeztek be oltóanyagot az új koronavírus ellen, a vakcina pedig „elég hatékonyan működik”. Annyira, hogy Putyin egyik lányát is beoltották állítólag.

Az orosz egészségügyi minisztérium szeptember elején közölte, hogy pár tucat önkéntesen tesztelték a fertőzés megelőzését szolgáló Gam-Kovid-Vak, egyszerűbb nevén Szputnyik V nevű vakcinát, az első tétel pedig elérhetővé vált a lakosság számára is. A vakcinából Magyarország is vásárolt, hogy teszteljen.

Az orosz egészségügyi minisztérium által közreadott kép a Nyikolaj Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet által kifejlesztett koronavírus elleni vakcinát tartalmazó fiolákról Moszkvában 2020. augusztus 11-én

Sokaknak azért vannak kétségeik, akár az egészségügy szakértői, akár a politikai kommunikációhoz értők közül. A magyar virológusok közül Rusvai Miklós úgy fogalmazott: a tudományos közösségeknek azért vannak fenntartásaik, mert az oroszok előbb semmilyen információt nem adtak ki a tesztekről, majd kiderült, hogy nagyon erősek a mellékhatások, Kemenesi Gábor pedig azt nevezte kockázatosnak, hogy kellően hosszú tesztfolyamat nélkül adnák ki a szert – persze ettől még akár működhet is a vakcina. Az orosz kormány sem viszi túlzásba az informálást, igaz, amikor a Pfizer és a BioNTech közölték, hogy egy 90 százalékban hatásos vakcinát dolgoztak ki, hirtelen sürgősnek találták, hogy szóljanak, a Szputnyik V még a 90 százalékosnál is hatékonyabb.

Oroszországban november 5-én lépte át az aktív esetek száma a 400 ezres határt, azóta pedig tovább növekszik, hétfőn pedig már 22 ezer új beteget regisztráltak. A járványnak 32 ezernél is több áldozata van. Legalábbis a hivatalos adatok szerint. Mert azt azért megszokhattuk az elmúlt években, hogy ha az orosz állami szervek állítanak valamit, attól még nem vehetjük biztosra, hogy az a teljes igazság. Az állami statisztikai hivatal például kiadott egy olyan adatsort is, amely szerint már szeptemberig 55 ezren haltak bele a koronavírusba – higgyen mindenki, amit akar.

Oroszországban azért is lehet nagy a baj, ha az egészségügyi adatokon túl nézünk, mert a gazdaság már gyenge volt, amikor megütötte a válság, így nem maradt túl sok mozgástér a károk enyhítésére.

Az első negyedév 1,2 százalékos GDP-növekedése után a második negyedévben 8,5 százalékot zuhant a gazdaság, és még ez is kedvezőbb volt, mint amire az elemzők számítottak.

Nem könnyíti a helyzetet az sem, hogy Oroszország és Szaúd-Arábia a lehető legrosszabb időzítéssel épp akkor kezdtek bele egy olajkitermelési versengésbe, így mélybe lökve az olajárat, amikor a világgazdaság leállt.

Amikor az első hullám végén úgy tűnt, hogy már javul a helyzet, a kormány elkészített egy tervet a gazdaság fokozatos újraindítására, amelyben régiónként határozták meg az újranyitás három lépcsőfokának feltételeit. Azt hihetnénk, hogy ezt aztán a második hullám érkezésével a fiókba is lehetett tenni, de nem ez történt. Az emelkedő esetszámok ellenére az ország 85 régiója közül (ebbe ők a Krímet és Szevasztopolt is beleszámolják) csak 5 tart az újranyitás első, kezdeti fázisában, 43 a másodikban, 37 már a harmadikban van.

Az orosz kormány egy 17 pontos válságkezelő csomaggal próbálkozik, úgy számolnak, hogy ennek a költsége a GDP 4,2 százaléka lesz idén. A többsége ennek a kis- és közepes vállalkozásoknak jutó adó- és járulékkedvezmény, az ottani dolgozók bértámogatása, és államilag támogatott hitellehetőség. A problémát az jelenti, hogy az intézkedések legnagyobb része csak néhány hónapra szól, és egyelőre nehéz megjósolni, mekkora mozgástere marad a gazdaságpolitikának, ha hosszabb ideig tart a járvány. A jegybank ehhez egy 0,25 százalékpontos alapkamat-csökkentéssel járult hozzá, a kkv-szektort egy 650 milliárdos hitelprogrammal segítik meg. A nagyobb cégek egy 50 milliárdos hitelprogramban bízhatnak – leginkább erre érdemes figyelniük azoknak, akik külföldiként szeretnének oroszországi befektetéssel próbálkozni.

A politikusokat a járvány abban azért nem akadályozta meg, hogy lefolytassák a népszavazást, amellyel Vlagyimir Putyin akár 2036-ig is hatalmon maradhat. Ez annyit biztosan jelent, hogy a következő évek nem az utódlási harcról fognak szólni, de azért ennyi stabilitás ellenére is a kockázatkereső befektetők figyelnek inkább Oroszországra.

Látszik a devizapiacon is, hogy baj van: a rubel az euróhoz képest november 3-án érte el a történelmi mélypontját. Hirtelen nagyot javíthatna persze Oroszország külföldi megítélésén az, ha az orosz vakcina hatékony volna a koronavírus ellen és hamar elkészülne – a hangzatos politikai szólamokat már jól ismerő befektetők azért inkább óvatosan kivárnak, amíg bizonyíték is lesz arra, hogy van valami az orosz ígéretek mögött.

Ami Európa keleti részének többi országát illeti: a magyar hírekbe természetesen a szörnyű ukrajnai járványhelyzet kerül be leginkább, és ez nem csak a földrajzi közelség miatt indokolt.

Az IMF Kelet-Európa és a Balkán országai számára eddig összesen 6,1 milliárd dollárnyi hitelkeretet biztosított a helyreállításra, ebből 5 milliárdot Ukrajna számára. Moldova egy 156 milliós keretet kapott a szervezettől, Grúzia 375, Örményország 175 milliósat. Az örményekre az elmúlt napokban a hegyi-karabahi háború miatt figyelt a világ – az, hogy a háborút lezáró megállapodás aláírása nélkül a miniszterelnökük szerint is összeomlott volna a hadsereg, mutatja, hogy az ország gazdaságilag is mennyire gyenge.

Az IMF most úgy számol: Kelet-Európában kisebb lehet idén a recesszió, mint a kontinens nyugati felén. De ennek önmagában nem kell túlságosan örülni ott sem, hiszen nyilvánvaló, hogy egy alacsonyabb bázisról már a kisebb visszaesés is nagyon komoly problémákat jelenthet. Az orosz GDP az előrejelzés szerint idén csak 4,1 százalékkal eshet vissza, jövőre pedig 2,8 százalékos lesz a növekedés, vagyis távol lesznek még 2021 végén is a válság előtti szinttől. Európa keleti részére az IMF idén 4,6 százalékos recessziót vár, jövőre pedig 3,9 százalékos növekedést.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Hirdetés
BANK360 SZEMÉLYI KÖLCSÖN AJÁNLATOK
Személyi kölcsön kalkulátor
Hitel összege (Ft)
Futamidő ()
Minden hír a koronavírus-járványról
EUrologus Szűcs Ágnes (EUrologus) 2021. április. 16. 17:00

Csak politikai akarat hiányzik, hogy az Európai Bizottság elindítsa a jogállamisági mechanizmust

Noha számos uniós jelentés bizonyítja, hogy Lengyelországban és Magyarországon sérül az igazságszolgáltatás függetlensége, és virágzik a korrupció, az uniós intézmények közti játszmák és a politikai kockázattól való félelem miatt az Európai Bizottság mégis halogatja, hogy fellépjen az uniós pénzügyek érdekében. Az EUrologus Jogálom című sorozatának 3. része.