Az egyik szakszervezeti vezető szerint itthon is 200 ezer forint fölött kellene lennie a minimálbérnek, ugyanakkor a gazdasági helyzet miatt nem tart reálisnak ekkora emelést.
November 14-e után kedződhetnek meg az érdemi tárgyalások a minimálbérről, döntés csak év végére születhet - írja a Napi.hu. A lap szerint nem taktikázás vagy időhúzás, hanem a járvány okozta válság és a jövőt illető bizonytalanságok miatt kezdődnek a szokásosnál később a tárgyalások a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán.
Egyik fél sem érezte úgy eddig, hgoy a kellő információk birtokában lenne az érdemi tárgyalások megkezdéséhez.
Annyi látszik most, hogy mindhárom fél (munkaadók, munkavállalók, kormány) fél-egy éves megállapodásban gondolkodik. A lapnak Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke elmondta, a munkáltatói szövetségek kutatást végeznek az általuk képviselt cégeknél arról, hogy a mostani helyzetben mik a terveik, hány emberrel számolnak, hogyan alakul az árbevételük, belefér-e a béremelés, és ha igen, milyen mértékű. Azt mondta, legfőképp azt kell mérlegelni, hogy mekkora a vállalkozások teherbíró-képessége.
Cél persze, hogy legyen érdemi emelés, de az nem, hogy indokolatlanul magas, központilag meghatározott bérekkel kényszerítsünk vállalkozásokat arra, hogy munkahelyeket szüntessenek meg, vagy kapacitásokat fogjanak vissza.
A lap szerint Palkovics László Innovációs és Technológiai miniszter személyesen szeretne részt venni a tárgyalásokon, a lehető legtöbbször. Ez azt jelenti, hogy a szokásosnál aktívabb lehet a kormányzati részvétel.
A három szakszervezeti konföderációnak sincs még egységes álláspontja. Kordás László Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke arról beszélt, a V4-es országok tárgyalásait is figyelembe véve 200 ezer forint fölött kellene lennie a mimimálbérnek (itthon most 161 ezer forint), azonban a gazdasági helyzet miatt nem számít arra, hogy kétszámjegyű emelés jönne jövőre.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.