Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A járvány kitörése óta több mint 260 ezer dolgozó munkaidejét csökkentették a magyar cégek, amivel ez volt a leggyakoribb eszköz a válság hatásainak mérséklésére. A kirúgásokkal és kényszerszabadságolásokkal együtt az érintettek száma 500 ezer fölött van.
A koronavírus-járvány miatt nagyon sok vállalkozás került nehéz helyzetbe, csak néhány olyan ágazat volt, amelyik elmondhatta magáról, hogy viszonylag könnyedén megúszta az elmúlt hónapokat. Sok cég forgalma, bevétele bezuhant, ezért nem tudták, nem tudják fizetni az alkalmazottaik bérét, illetve szükségük sincs annyi dolgozóra, mint korábban. Hiszen ha a szálloda zárva, nincs szükség portásra sem, ha pedig az üzlet bezárt vagy csökkentett időben van nyitva, akkor annyi eladóra.
A KSH adatai szerint a júniusi csúcson 450 ezer dolgozót érintett hátrányosan a járvány és a válság, beleértve a munkaidő-csökkentetteket, az új regisztrált álláskeresőket, a nem regisztrált elbocsátottakat, a kényszerszabadságra küldötteket. Itt meg kell jegyezni, hogy a 450 ezres csúcs csak azt jelenti, hogy az egy időben érintettek számában ez volt a maximum. Az összes érintett száma ennél egész biztosan jóval nagyobb, és szinte biztosan több, mint félmillió.
A mutatók (beleértve a munkaidő-csökkentésben érintettek számát) a nyár közepétől októberig javultak. Az aktuális, november eleji adatok egyelőre nem ismertek, a járványügyi, gazdasági és szabályozói környezet azonban nem sok bizakodásra ad okot. A járvány második hulláma tombol (sokkal durvábban, mint tavasszal), a kormány korlátozó intézkedéseket vezetett be (jóval enyhébbeket, mint tavasszal).
Az állami bérkiegészítési támogatásba, azaz a Kurzarbeit-programba viszont augusztus vége óta nem lehet jelentkezni, az utolsó befogadott jelentkezők év végéig kaphatnak támogatást. Ez sok olyan vállalkozásnak jelenthet problémát, amely felélte a tartalékait, illetve nyilván sok tulajdonosból és vállalatvezetőből kiveszett már az az optimizmus, ami a tavaszi (enyhébb lefutású) járványhullám idején még meglehetett. Legutóbbi, részletes gazdasági előrejelzést tartalmazó inflációs jelentésében már az optimista állásponthoz az utolsó utáni pillanatig ragaszkodó jegybank is arra figyelmeztetett, hogy a fenti tényezők miatt 2020 végén, 2021 elején komoly elbocsátási hullám indulhat be.
A munkaidő-csökkentett állások harmadára nem kértek támogatást
A helyzetet a munkáltatók többféle eszközzel próbálták kezelni. Az egyik gyakran alkalmazott alternatíva a munkaidő-csökkentés volt - írja kísérleti jellegű munkaerőpiaci jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A munkaidő csökkentésével párhuzamosan nyilván a dolgozók fizetése is csökkent, bár a kormány külföldi mintára bérkiegészítési támogatást indított: augusztus végéig országosan 205 ezer munkavállalónak kértek munkahelyvédelmi bértámogatást a csökkentett munkaidőben való foglalkoztatás miatt.
Míg 2019-ben havi átlagban 7,2 ezer álláshelynél jelentették a munkáltatók a munkaidő csökkentését, addig a járvány hazai megjelenését követően ugrásszerűen megemelkedett az erre irányuló bejelentések gyakorisága. A rövidített munkaidővel érintett munkavállalók száma a 25. héten (június közepén) tetőzött, ekkor 261,1 ezer fő volt, ami a 40. hétre (október elejére) 138 ezer fővel, 123 ezerre mérséklődött.
A KSH részletesebb adatokat sajnos csak a 40. hétre közölt, nem pedig a tetőzés idejére. Azt itt is érdemes szem előtt tartani, hogy a közölt számok csak azokra vonatkoznak, akik akkor éppen csökkentett munkaidőben dolgoztak. Vagyis a 261 ezres csúcs nem azt jelenti, hogy a járvány kitörése óta összesen maximum ennyi dolgozót érintett munkaidő-csökkentés. Egész biztosan vannak például olyan munkavállalók, akiknek a munkaideje csökkentve volt mondjuk a 20. héten, de a 25. héten (a csúcsponton) már nem. Ahogy nyilván olyanok is vannak, akik munkaideje a 25. héten még nem volt csökkentve, de mondjuk a 35-en már igen.
Az érintettek összlétszáma így egész biztosan jóval meghaladja a 261 ezres csúcsszámot, nem kizárt, hogy a 300 ezret is.
És ahogy a KSH is emlékeztet rá, mindössze 205 ezer munkavállaló munkaidő-csökkentésére kértek bértámogatást a vállalkozások a hazai Kurzarbeit-programban. Ebből az látszik, hogy még a munkaidő-csökkentett munkahelyek nagyságrendileg harmadára nem kértek támogatást a cégek. Ez nyilván nem független attól, hogy a program nehézkesen és túlbürokratizáltan indult (ezen később javítottak), és túl szűkösre szabták (ezen később valamelyest javítottak).
Mindez persze nem jelenti, hogy ne lennének olyan munkahelyek, amelyek megőrzéséhez hozzájárult a Kurzarbeit-program - de a valóság az, hogy pontosan lehetetlen megmondani, mennyiéhez és milyen mértékben.
A statisztikából az is kiolvasható, hogy a 40. hét végén (vagyis már csúcsponton jóval túl) a rövidített munkaidőbe kényszerülők több mint 61 százalékának – 76 ezer főnek – legalább felére csökkent a heti munkaideje. A legtöbb érintett (94 ezer fő) korábban teljes munkaidőben dolgozott. Közülük közel 42 ezer embernek a veszélyhelyzet előtti heti 40 óráról 20 órára mérsékelték a szerződés szerinti munkaidejét, ezenkívül a leggyakrabban 25, 75 és 20 százalékos óracsökkenést alkalmaztak. Nemcsak esetükben, hanem a korábban heti 20, illetve 30 órában dolgozó foglalkoztatottaknál is előfordult ennek a megoldásnak az alkalmazása.
A vendéglátóipart érte a legnagyobb pofon
A különböző szektorokat vizsgálja jelentős különbségeket látni, ami persze nem meglepő, hiszen például a nemzetközi turizmus leállása vagy a vendéglátóipar működésének korlátozása jelentősen befolyásolja az adatokat. A foglalkoztatottak számához viszonyítva a csökkentett munkaidőbe kényszerülők létszáma:
- a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás esetén az országos átlag közel négyszerese,
- a feldolgozóiparban több mint másfélszerese,
- a kereskedelemben az átlagos 1,4-szerese volt.
A mutató értéke az adminisztratív szolgáltatás, az ingatlanügyletek és a pénzügyi szolgáltatás esetén még némileg magasabb volt az országos átlagnál, a többi nemzetgazdasági ágban elmaradt attól, a legalacsonyabb pedig az energiaiparban és a közigazgatásban volt, ahol a járványnak alig mérhető hatása volt csak. A KSH szerint fontos megjegyezni, hogy a munkaidő változtatása a járvány következményeitől függetlenül is megtörténhet, például saját kérésre, mert valakinek úgy alakultak az életkörülményei.
A feldolgozóiparon belül a járműgyártásban csökkentették a legtöbb dolgozó munkaidejét, száz foglalkoztatottra vetített számuk is itt volt kiemelkedő. A mutató értéke júniusban még csaknem minden feldolgozóipari ágazatcsoportban jelentősen meghaladta az országosan jellemző létszámot, mivel ezeken a területeken – a tömegtermelés miatt – az átlagosnál nagyobb arányban van szükség fizikai foglalkozásúakra, valamint a járvány miatt kialakult kényszerű leállások, gyárbezárások miatt a termelési folyamatokat is átszervezték. Október elejére a járműgyártásban és a textiliparban maradt magas (8 feletti) az arányszám. Ez alól a vegyipar, a kőolaj-feldolgozás és a gyógyszergyártás a megfigyelt időszakban mindvégig kivétel volt.
A KSH adataiból az is kiderül, hogy a járvány miatt rövidített munkaidőbe kerülők aránya Fejér megyében volt a legmagasabb, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legalacsonyabb.
A mutatószám nagyságára a megyék foglalkoztatási szerkezet és nemzetgazdasági ágak szerinti összetétele hatott. Pest és Vas megyében az érintettek minimum 70 százalékának legalább felére csökkent a heti munkaideje, ezzel szemben ugyanez az arányszám Fejér és Nógrád megye esetén 40 százalék alatt maradt.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
