Nyáron egy olyan saját mutatót dolgozott ki az MNB, amiből kijött, hogy Európa legjobb járványkezelése a magyar. Azóta visszacsúsztunk, de a dobogós helyet még mindig tartjuk.
Minden rekordot megdönt a kórházban ápolt és a lélegeztetőgépen lévő magyar koronavírusos betegek száma, 1750-en meghaltak, az aktív esetszám pedig úgy ugrott meg a egy hónappal korábbi 21 ezerről már 50 ezer fölé, hogy eközben utoljára szeptember 9-én sikerült annyit tesztelni, amennyi az Egészségügyi Világszervezet szerint minimálisan elfogadható. Az átlagos olvasó ebből talán azt a következtetést vonhatná le, hogy valami mintha nem lenne rendben – még jó, hogy a Magyar Nemzeti Bank kiadta a saját elemzését. Azzal a megnyugtató címmel:
Magyarország a dobogón az európai járványkezelésben
A dobogó ebben az esetben azt jelenti, hogy a harmadik legjobb hely a mienk. Ennél jobban csak Németország és Málta áll.
Sok mindennel szokták mérni a világban a járványkezelés sikerességét, az MNB azonban nem egy már meglévő technikát választott, hanem elkészítette a saját Járványkezelési Versenyképességi Mutatóját. Ezzel pedig júliusban Európa első helyére kerültünk, és most is harmadikok vagyunk,
mert ugyan a 100 ezer lakosra jutó betegek és elhunytak száma most már növekszik, de a munkanélküségi ráta alacsony és a mienk Európa leghosszabb hitelmoratóriuma.
Ráadásul a Pénzügyminisztérium olyan államháztartási hiányt vár, ami az európai középmezőnyre jó, és a GDP is csak 5,8 százalékkal esett vissza az első félévben. De a legfontosabb a hitelmoratórium: csupán az, hogy azt meghosszabbították, öt helyezéssel küldte előbbre az országot a listán.
Persze nem csak a gazdaság számít. A jelentés szerint az egészségügyi válságkezelés sikerességét nézve „Magyarország még mindig az európai élmezőnyön belül helyezkedik el”. Ezt úgy hozták ki, hogy a 100 ezer főre jutó betegek és elhunytak számát a járvány kezdetétől számítják, így aztán azt, hogy a második hullámban Európa egyik legrosszabb helyzete a mienk, ellensúlyozza, hogy az első hullámot viszonylag könnyen megúsztuk.
„A második hullám új kihívások elé állította a nemzetgazdaságokat” – figyelmeztet a jelentés. Mint írják, „elsősorban az esetszámok emelkedése és a válság elhúzódása újabb intézkedések bevezetését teheti szükségessé. A lehetőség azonban továbbra is adott, hogy Magyarország relatív versenyképességi pozíciója erősödjön az Európai Unión belül a járványhelyzet elmúltát követően”.
Mi is elkészítettük a saját grafikonunkat, ez annyira szép képet már nem mutat:
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.