Gazdaság Gyükeri Mercédesz 2020. október. 12. 06:30

Frans Timmermans: Van okunk arra, hogy különösen óvatosak legyünk Magyarország esetében

Gyükeri Mercédesz
Szerzőnk Gyükeri Mercédesz

A klímaváltozás esetében a céllal mindenki egyetért, csak a megvalósítás módjaival kapcsolatban folyik vita, a jogállamiság viszont alapvető kérdéseket vet fel, amire az EU még nem kész választ adni – mondta el a hvg.hu-nak Frans Timmermans, az Európai Bizottság zöld átmenetért felelős alelnöke. A holland politikus szerint akármilyen ambiciózusnak tűnnek a brüsszeli tervek, azok végrehajthatók, és ha valaki túlzott áldozatvállalásnak tartja a vállalásokat, annak arra kell gondolnia, milyen áldozatokat vagyunk már most kénytelenek elviselni az extrém időjárástól az erdőtüzekig.

hvg.hu: Elég komoly viták folytak egy évvel ezelőtt arról a javaslatról, hogy 2030-ra 50 százalékkal csökkentse az Európai Unió az üvegházhatású gázok kibocsátását, ehhez képest az Európai Bizottság nemrég bemutatott új terve 55 százalékos csökkentést tartalmaz. Az Európai Parlamentben néhány nappal ezelőtt a képviselők már 60 százalékról beszéltek. El lehet fogadtatni ezeket a még ambiciózusabb célokat a tagországokkal? Egyáltalán reális egy ilyen cél?

Frans Timmermans: Nagyon alapos hatásvizsgálat előzte meg a javaslat benyújtását. Arra jutottunk, hogy nem lesz könnyű, de végrehajtható, sőt, van egy előnye is a gyorsaságnak: minél később lépünk, annál nehezebb lesz a feladat. Tény, hogy több tagország még nem látja világosan, ez számára mit jelentene, de azt látom, erősödik az egyetértés azzal kapcsolatban, hogy ezt meg kell lépnünk, ha azt szeretnénk, hogy a kontinens karbonsemleges legyen 2050-re.

hvg.hu: Azért akadnak olyan tagországok – köztük Magyarország és Lengyelország –, amelyek egy reális tervet kérnek számon a Bizottságon és azt, hogy a rájuk háruló áldozat vállalható legyen.

F. T.: Azt hiszem, hogy a hatásvizsgálat erre jutott. Azoknak a tagországoknak pedig, amelyek szerint áldozatvállalásról van szó, felhívnám a figyelmét azokra az áldozatokra, amelyeket akkor kénytelenek elviselni, ha nem csinálunk semmit. Már most, 1 százalékos átlaghőmérséklet-növekedés mellett szélsőséges időjárással, kiszámíthatatlan évszakokkal, szárazsággal, viharokkal, erdőtüzekkel szembesülünk – a semmittevés ára sokkal magasabb, mint a cselekvésé.

hvg.hu: Tóth Edina fideszes EP-képviselő a parlamenti vitában azzal érvelt, hogy nem a családoknak kell áldozatot hozniuk, hanem a nagy szennyezőknek. Mit gondol erről az érvelésről?

F. T.: Persze, az egész ötlet abból indul ki, hogy tegyük az ipart kevésbé függővé a fosszilis energiától. De ha elolvassa a hatásvizsgálatunkat, abból kiviláglik, hogy az ipari termelés átalakítása nehéz ugyan, de könnyebb, mint a háztartásoké vagy a közlekedésé. Ezért fontosnak tartjuk, hogy segítséget nyújtsunk a háztartásoknak. Senkit nem hagyhatunk hátra, vagy igazságos ez az átmenet, vagy nincs átmenet.

hvg.hu: Hogyan segítik a háztartásokat?

F. T.: Ezen a héten mutatjuk be az első terveket egy épületkorszerűsítési programmal kapcsolatban. Azt szeretnénk, hogy a háztartási energiafogyasztás hatékonyabbá, fenntarthatóbbá váljon: napelemek, hőszivattyúk, megújuló energián alapuló távfűtés, szigetelés stb. Ezt európai szinten fogjuk kezelni, és a polgárok egyből felismerhetik, milyen haszonnal is jár a számukra. Másodszor kiemelten kell foglalkoznunk az elektromobilitással a tömegközlekedésben. Most tárgyaltam Budapest főpolgámesterével arról, hogyan lehet karbonsemlegessé tenni a közösségi közlekedést – ez egy hatalmas lehetőség. És foglalkoznunk kell az autótöltési infrastruktúra kiépítésével, vagy azzal, hogy az autóipar alacsonyabb árszinten tudja forgalmazni az e-járműveket, hogy több ember számára legyen elérhető.

hvg.hu: Ezekhez a célokhoz támogatásokat is rendelnek?

F. T.: Természetesen: megdupláztuk a fosszilis energiáról való átállást segítő Méltányos Átállást Támogató Alapot, és az is fontos, hogy a korábbiaknál jóval nagyobb, a helyreállítási alappal együtt 1800 milliárd eurós keret áll rendelkezésre az EU-ban a következő hét évre – de ennek az elköltéséhez tervekre van szükség. És nem olyan tervekre, hogy legyen több út meg híd, hanem azt kell kitalálni, hogyan tudjuk átalakítani a gazdaságot egy fenntarthatóbbra.

hvg.hu: Találkozik jó tervekkel? Lát jó példákat az egyes országokban?

F. T.: A pénteki Budapesti Klímacsúcson hallgattam az innovációs és technológiai minisztert, és ő is említett jó példákat a lakóingatlanokkal vagy a hidrogén felhasználásával, vagy az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású technológiákra való áttéréssel kapcsolatban.

hvg.hu: Magyarországon az átmenet fontos eleme az atomenergia használata. Mit gondol erről a Bizottság?

F. T.: A Bizottság technológiailag semleges, vagyis a tagországokra bízzuk, milyen módon halad a dekarbonizáció felé. A nukleáris energia ebből a szempontból jó, hiszen nincs kibocsátás, ám nem fenntartható, hiszen komoly az alapanyag-szükséglete és hulladékot termel, arról nem is beszélve, hogy egy reaktor felépítése rettenetesen drága. De persze mi nem szólunk bele, ha a tagország úgy ítéli, ez hozzásegíti a kibocsátás csökkentéséhez. Viszont tudni kell, hogy ugyanígy segítheti az átállást a napenergia, a szélenergia, ezeknek a beruházási költsége ráadásul elképesztően nagyot esett az elmúlt évtizedben.

hvg.hu: Mit gondol a magyar dekarbonizációs tervekről?

F. T.: A napenergia egyre fontosabb szerepet tölt be, és a magyar hatóságok meglepődnének, ha látnák, a magyarok mennyire kedvelik. Az új generációs biomassza is nagy lehetőségeket tartogat, és ahogy említettem korábban, a hidrogén felhasználása. De a szélenergiára is felhívnám a magyar hatóságok figyelmét, még úgy is, hogy Magyarországnak nincs tengere.

hvg.hu: Magyarországon utoljára több mint tíz éve adtak engedélyt szélturbina telepítésére, szóval ott van mit behozni. De visszatérnék inkább a támogatásokra. A következő hétéves költségvetésről szóló tárgyalásokon a tagországok vezetői vállalták, hogy a rendelkezésre álló források 30 százalékát dekarbonizációra fordítják. Hogyan lehet ezt ellenőrizni? Létezik egyfajta mechanizmus erre?

F. T.: Sőt, a helyreállítási alapnál 37 százalék ez az arány. A támogatások elosztásának az alapja a tagországok által benyújtott terv, mi ezt ellenőrizzük, ebből meg tudjuk állapítani, teljesítik-e ezt az előírást. Nyilván figyelmesnek kell lennünk, de azt hozzátenném, hogy annyi lehetőség kínálkozik ezen a téren. Azt el kell ismernem, hogy a magánszektor jócskán előttünk jár. Ők levonták a következtetéseket: tudják, miért éri meg az új gazdaságba fektetni.

hvg.hu: Oké, a fejlesztési tervben megígérik az országok. De mi van, ha nem teljesítik? Jön az OLAF?

F. T.: Ha a pénzt nem a programnak megfelelően használják fel, nemcsak az OLAF, de a Bizottság is felléphet – ezt eddig is megtettük, ezután is meg fogjuk tenni. Ha pedig megnézi az OLAF jelentéseit, látja, van okunk arra, hogy óvatosak legyünk – különösen Magyarország esetében.

hvg.hu: 2020 komoly változást hozott az energiafelhasználásban: a koronavírus-járvány miatt több nagy energiaigényű szektor teljesítménye került mélypontra. Ilyen például a közlekedés. Ez szükségessé teszi a stratégia módosítását? Mit gondol arról, hogy már nem térünk vissza ugyanoda, ahonnan kiindultunk?

F. T.: Amikor a Bizottság bemutatta a zöld átmenetről szóló javaslatát, a gazdaság még pörgött, vita is volt arról, hogy most azonnal bele kell fognunk a változtatásba, vagy várhatunk pár évet. Aztán jött a pandémia, és ráébredtünk: nem várhatunk, hiszen a gazdaság helyreállítását már úgy kell véghez vinnünk, hogy az egy fenntarthatóbb irány kialakítását is jelentse. Tény, hogy amíg több szektor esetében már az elmúlt években is csökkent a kibocsátás, a közlekedésben nőtt, ezért van tennivaló, a szabályok szigorításával, vagy azzal, hogy tegyük modulárissá a rendszert: például csökkentsük az autóhasználatot, ha rendelkezésre áll a vasút is. Újra kell strukturálni a légi közlekedési ipart, fejleszteni kell a közlekedési infrastruktúrát, különösen a vasút esetében – hogy reális alternatívája legyen a vonat a repülésnek is. Ugyanakkor a személyszállítással ellentétben az áruszállításra a jövőben is ugyanolyan szükség lesz, ezért itt a fenntarthatóságra kell törekedni, például az elektromos kamionok fejlesztésével.

hvg.hu: Mire gondol, amikor a légi közlekedés újrastrukturálásáról beszél?

F. T.: Természetesen a személyszállításra. Az utasok igényei változhatnak a járvány után, én nem hiszem azt, hogy teljesen visszatér a régi helyzet. Ennek pedig súlyos következményei lehetnek egy olyan iparágban, amelyik az alacsony marzsok miatt már így is nehéz helyzetben van.

Látjuk, ahogy a tagországok a nemzeti légitársaságoknál már elkezdték ezt az átalakítási folyamatot, amely megmutatkozhat az árképzésben, a rövid távú járatok korlátozásában, és így tovább. De közben lehetővé kell tennünk, hogy meglegyenek az alternatív közlekedési eszközök.

hvg.hu: Vagyis nem a szabályozói irány, hanem a fejlesztés kerül előtérbe?

F. T.: Igen, és nem csak a mi részünkről. Látunk már komoly fejlesztéseket, az Airbus például elkészítette hidrogénhajtású gépek prototípusát.

hvg.hu: Nem szívesen nyilatkozik az előző Európai Bizottságban betöltött szerepéről, pedig Magyarországon ez elég ismert: korábban a jogállamiságért felelt, számtalan bírálatot megfogalmazott a kormánnyal szemben, amelyik aztán plakátokon is számonkérte ezt. Az Ursula von der Leyen vezette testületben sem tűnik könnyebbnek a feladata, hiszen a karbonsemlegességről szóló uniós program is komoly viták tárgya. Melyik feladatot tartja nehezebbnek?

F. T.: Mindent összevetve a jogállamiságot. Ez ugyanis gyakran fordul át egy ideológiai konfrontációba a demokrácia természetével kapcsolatban. És azt gondolom, az Európai Unió még nem érett meg erre a konfrontációra. Szükség lesz arra, hogy definiáljunk, a mi olvasatunkban mit jelent a demokrácia, hogy különbséget tudjunk tenni a jog uralma, vagyis a jogállamiság és a jogon keresztül gyakorolt uralom, vagyis a saját igényre szabott törvények alapján történő kormányzás között. A hozzám hasonló korúak még pontosan emlékezhetnek azokra az időkre, amikor ez világosan elkülönült Európa két felében: én szerencsére a kontinensnek azon a felén éltem, ahol a jogállamiság uralkodott, de a magyarok sajnos a másik felén. Merthogy a kommunista rezsimek éppen ezzel éltek: minden, amit tettek, követte a törvényeket. De ha nincs független igazságszolgáltatás, ha nincs független média, akkor nincs jogállamiság sem. Ez ennyire egyszerű. És erről mindenképpen beszélnünk kell uniós szinten is, mert előbb-utóbb nagyon komoly kihívást fog jelenteni. Kérdésére visszatérve tehát, az jóval nehezebb volt, hiszen a Zöld Megállapodás céljaival, irányával minden tagország egyetért, nem az alapelvekről folyik a vita, csak a megvalósítás módjairól.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Hirdetés
BANK360 SZEMÉLYI KÖLCSÖN AJÁNLATOK
Személyi kölcsön kalkulátor
Hitel összege (Ft)
Futamidő ()
Minden hír a koronavírus-járványról
hvg360 Nagy Gábor 2021. február. 28. 16:00

Homályba burkolódzó újságírók csoportja dönt a Golden Globe-díjakról

A nevetségességből hosszú és nehéz út vezetett a Hollywoodi Külföldi Tudósítók Szervezetének ahhoz, hogy őket, és az általuk filmes és tévés produkcióknak kiosztott Golden Globe-díjat is komolyan vegyék. Ezért nem hiányzott nekik, hogy a mai online gálára időzítve a pénzügyeiket firtatta egy tényfeltáró riport. Arra is emlékeztettek, hogy még a 87 tag névsora sem ismert, azt viszont tudni, hogy egyedüli magyarként köztük van Návai Anikó.