Autóalkatrész-beszállítók, szórakoztató elektronika, egészségügyi termékek – szinte alig van olyan iparág, amit ne állított volna kihívás elé a koronavírus-járvány. Várhatóan 2023-ra állhat vissza a nemzetközi kereskedelem a 2019-es szintre.
Maradandó hatást gyakorol a nemzetközi kereskedelemre a koronavírus-járvány. A Boston Consulting Group (BCG) elemzése szerint a legvalószínűbb, hogy a nemzetközi kereskedelemi forgalom volumene 2020-ban akár 20 százalékkal is csökkenhet a tavalyi szinthez képest és csupán 2023-ra állhat vissza a 2019-es szintre.
A járvány alatt komoly ellátási zavarok merültek fel számos cégnél, az autóalkatrész-beszállítástól kezdve a szórakoztató elektronikán át az egészségügyi termékekig. Leginkább azok a vállalatok kerültek nehéz helyzetbe, amelyek a „just-in-time” (raktározás nélküli) készletgazdálkodástól függenek és beszállítóik távoli, alacsony költségekkel működő országokba lettek kiszervezve.
A világjárvány nemcsak sok nemzet gazdaságát destabilizálta, hanem a geopolitikai feszültségeket is növelte, valamint felgyorsította az eltolódást a helyi gyártás és az államilag irányított kereskedelem felé. Ezért több mint valószínű, hogy a járványhelyzet konszolidálódását követően az „új valóságban” a nemzetközi kereskedelem terén – csakúgy mint a fogyasztási szokások és az utazási preferenciák esetében is – nagymértékű változás várható, és a világkereskedelem térképe is radikálisan átalakulhat.
Az elemzés arra is rámutat, hogy az Egyesült Államok és Kína fokozatosan feszültebbé váló kereskedelmi kapcsolata a járvány következtében tovább romlik, az amerikai és kínai technológiai szektor valószínű különválása pedig még jobban ellehetetleníti a két állam közötti jó kapcsolatot. A járvány világszerte már mostanra számos kormányt és vámuniót arra késztetett, hogy korlátozza és fokozottan ellenőrizze a külkereskedelmet, különösen az egészségügyi és mezőgazdasági termékek esetében. A BCG szerint arra is számíthatunk, hogy a kormányok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek majd a hazai gyártás megsegítésére, hogy csökkentsék az ellátási láncokat érő sokkhatást.
A várható legnagyobb változások:
- Az Egyesült Államok és Kína közötti kétirányú kereskedelem 2023-ra körülbelül 128 milliárd dollárral, vagyis kb. 15 százalékkal csökken a 2019-es szinthez képest. Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelem továbbra is növekedni fog, ám jelentősen lassabban a 2015 és 2019 közötti 135 milliárd dolláros tempóhoz képest.
- Az EU-val folytatott kínai kereskedelemben is visszaesésre számíthatunk, itt közel 25 százalékkal – mintegy 30 milliárd dollárral kisebb forgalom várható. Az EU Indiával és Dél-Amerikával folytatott kereskedelmének mértéke ellaposodik.
- Kereskedelmi szempontból a járvány legnagyobb nyertese a délkelet-ázsiai régió lehet a BCG szerint. Mind az EU-val, mind az Egyesült Államokkal több mint 20 milliárd dolláros forgalomnövekedés várható, illetve Kínával mintegy 41 milliárd dolláros kereskedelmi fellendülésre lehet számítani.
A fentiek tükrében, ahelyett, hogy a cégek a krízis előtti status quo-hoz való visszatérésre törekednének, inkább arra kellene koncentrálniuk, hogy ellenállóbbá tegyék gyártási és ellátási láncaikat. Különösen igaz ez az olyan iparágakra, mint az egészségügy, a gyógyszeripar, vagy éppen az elektronikai ipar, melyek kiváltképp kitettek a geopolitikai és makrogazdasági nyomásnak. Ehhez a BCG szerint két kulcstényező szükséges:
- regionális, „multilokális” beszerzés és előállítás – a gyártást közelebb kell hozni a vásárlókhoz;
- nagyobb mennyiségű vésztartalékot kell a készletekből felhalmozni.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.