Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
17 milliárd forintot tett félre az Erste kockázati költségként az első félévben, így majdnem nullára csökkent a bank eredménye. De úgy számolnak: már javul a helyzet, és az év hátralévő részében nem lesznek már jelentős kockázati költségek.
„Kaptunk egy gólt, talán lesz még egy, de ezt a meccset meg fogjuk nyerni” – mondta Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója a bank online sajtótájékoztatóján. Az Erste négy év szünet után most először számolt kockázati költséggel, 17 milliárd forintot tesz ki ez a tétel.
Az adózott eredmény 27 millió forintra csökkent, ennek az összegnek a kivételével minden eredményt kockázati költségként könyveltek el az első negyedévben.
Az Erste működési bevételei szinte változatlanok maradtak, egy ezrelékkel csökkentek, míg a működési kiadások 8 százalékkal nőttek.
A lakossági új hitelállomány a tavaly ilyenkori 91 milliárdról 139 milliárd forintra nőtt, ebből 48 milliárd forintot jelentett a babaváró hitel. Az új vállalati hitelállomány 96-ról 82 milliárd forintra csökkent.
Az Ersténél úgy számolnak, hogy az év hátralévő részében nem lesznek jelentős kockázati költségek.
Harmati László, a bank lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese arról beszélt: a jelzáloghiteleknél az új hitelezés most már nem éri el a 2019-es szintet. Eddig ugyan 7 százalékos a növekedés 2019 első feléhez képest, de ez egy jó első negyedévből, egy gyengébb április–májusból, és egy kimondottan rossz, 23 százalékos esést mutató júniusból áll össze, vagyis a tendencia rossz. A friss adatok kisebb emelkedést már mutatnak, de elmarad a tavalyitól az adat.
Az Erste azt is megnézte, hogy a náluk vezetett bankkártyákkal mire költöttek az emberek. Ez alapján
- az éttermekben és a ruhaboltokban egy nagy visszaesés után már többet is költöttek június végén, mint a járvány előtt,
- az utazásra és a szórakozásra költött összeg már növekszik, de még nem érte el a március eleji szintet,
- a barkácstermékekre pedig egy nagy növekedés után már sokkal kevesebbet költenek, mint a tavasszal.
A hitelszerződések 60 százalékánál azt kérték az ügyfelek, hogy menjen tovább a törlesztés, nem akartak élni a hitelmoratórium lehetőségével. A jelzáloghiteleseknek közel a kétharmada tovább törleszt, a személyi kölcsönnél szinte pontosan fele-fele az arány (52 százalék kérte a moratóriumot), a babaváró hiteleseknek viszont az 57 százaléka moratóriumban van.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
