Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Megállapodtak az uniós tagországok vezetői az EU-költségvetésről, de az Európai Parlament közölte, hogy vétózhat, ha nem módosítják; a főszerkesztő menesztése után tömegével mondtak fel az Index újságírói; elkezdődött az új albérletszezon. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Néhány percen múlt, hogy nem 90 órás lett az EU-csúcs, de csak összehoztak az unió állam- és kormányfői egy megállapodást a 2021-2027 közötti költségvetésről, valamint a járvány utáni helyreállítási alapról. Az első tervhez képest 3 milliárd euróval nőttek a Magyarországra számára biztosított források – Orbán Viktor azonban nem csak ezzel büszkélkedik nagy sikerként, hanem azzal is, hogy a jogállamisági kritérium nem került be a szövegbe. Csakhogy az benne maradt, hogy a jogállami normák megsértésére hivatkozva lehet szankciókat bevezetni. A magyar miniszterelnök azt akarta, hogy csak egyhangú döntéssel lehessen büntetni, az eredeti terv arról szólt, hogy minősített többség kellene egy ilyen elutasításához – végül abban maradtak, hogy minősített többség a szankciók meghozatalához fog kelleni.
Magyarországon úgy tűnhetett, hogy a jogállamiság kérdése volt a legfontosabb, de valójában legalább ugyanennyire fontos vitás ügy volt az, hogy miként álljon össze az 1074 milliárd eurós hétéves költségvetést kiegészítő 750 milliárdos, az Európai Bizottság egyszeri kötvénykibocsátása által fedezett helyreállítási alap. Végül abban maradtak: 500 helyett csak 390 milliárd lesz a vissza nem térítendő támogatás, a többit kölcsön vagy hitelgarancia formájában vehetik igénybe a tagállamok.
És a végén még az is lehet, hogy ez a megállapodás sem a végleges. Az Európai Parlament ugyanis jelezte: elvárják, hogy maradjon a jogállamiság kontrollját segítő terv, amelyet korábban az Európai Bizottság javasolt. De azt sem tartják elfogadhatónak, hogy az egészségügyre, az oktatásra és a kutatásra szánt forrásokat csökkentették, és a 750 milliárd euró visszafizetésének feltételeiről is több konkrétumot akarnak. Vagyis úgy tűnik, újabb tárgyalásokra és komoly kompromisszumokra lesz szükség, hogy az EP ne vétózzon.
Távoznak az Index szerkesztőségének vezetői, és több mint nyolcvan újságíró is felmondott. A lap főszerkesztőjét, Dull Szabolcsot szerdán menesztették - a portált tulajdonló Magyar Fejlődésért Alapítvány kuratóriumi elnöke, Bodolai László azzal magyarázta a döntést: Dull Szabolcs nem tudta belátni, hogy egy cég működéséről van szó, a függetlenségjelző barométer sárga zónában tartása pedig üzletileg ártalmas. Dull továbbra is kitart korábbi álláspontja mellett, és indokoltnak tartja a barométer átállítását, ami azt jelezte, hogy a szerkesztőség veszélyben érezte magát egy külső hatástól.
A szerkesztőség nem fogadta el a döntést, csütörtökön azt kérték a cég vezetőitől, hogy hívják vissza a menesztett főszerkesztőt. Egy közleményt adtak ki arról, hogy az Index független működésének egyik feltétele sérült azzal, hogy a szerkesztőség összetételébe kívülről beavatkoztak. Úgy tudjuk, Bodolai közölte a szerkesztőséggel, ha ragaszkodnak ahhoz, hogy Dullt helyezze vissza a főszerkesztői székbe, akkor ő lemond. Ez vezetett a felmondásokhoz.
Csütörtök este kihirdették a felsőoktatási felvételi ponthatárokat, ami azt is jelenti, hogy elkezdődött az új albérletszezon. A koronavírus a lakásbérlés áraira is hatással van, nagyobb lett a kínálat, a bérlők jobb alkupozícióba kerültek. Budapesten sok belvárosi lakás bérleti díja a 100 ezer forintos lélektani határ alá esett, ami az elmúlt években elképzelhetetlen volt.
Szakértők szerint a forgalom ugyan élénk, de az egyetemisták érdeklődése a korábbi évekhez képest enyhébb. Sokan kivárnak, mert egyelőre nem tudni, hogyan indul újra az oktatás szeptemberben, ráadásul ha az airbnb-zés korlátozásának ígérete valóra válik, akkor újabb lakások kerülhetnek be a kínálatba, vagyis még olcsóbb lehet a bérlés.
A hét képe: a pusztaszabolcsi vasúti átjáró, amit le kellett zárni, mert egy méterrel félretervezték.
A kormány 50 milliárd forintos támogatási programot hirdetett a magyar egészségipar számára, igaz, egyelőre csak ennyit tudunk, még pályázat sincsen, a részletek homályosak. Ez hatalmas összeg – ennek fényében különösen érdekes, hogy a járvány alatt is sorra véreztek el a hazai gyártók, és az állam sem magyar termékeket vásárolt. A kórházak pedig évek óta kénytelenek a silány kínai eszközöket venni, mert azok olcsók.
Az is kiderült a héten, hogy óriásit csökkent a halálozások száma Magyarországon, miután elrendelték a kórházi ágyak egy részének kiürítését. Természetesen azt nem lehet állítani, hogy a két tény között ok-okozati kapcsolat van, úgyhogy maradnunk kell az egyszerű ténymegállapításnál, egy jó áprilisi és még jobb májusi halálozási adat után júniusról egy annyira jót kaptunk, amilyet évek óta soha.
Pénteken lejárt a szerződés, amelyet a BKV a Swietelsky Vasúttechnikával a 3-as metró alagútjának felújítására kötött, miközben a felújítás még nincs kész. A szerződést ezért hosszabbítani vagy módosítani kellene, amit a cég feltételekhez köt: 18 milliárd forint többletköltséget akar elszámolni. A főváros és a BKV álláspontja szerint a Swietelsky nem támasztotta alá megfelelően, pontosan mi alapján akar ekkora pluszköltséget elszámoltatni. A rekonstrukcióval kapcsolatos szerződések egy részét felfüggesztette a BKV, a folyamatban lévő munkákat ez nem befolyásolja.
A legnagyobb probléma az idő, a metrófelújítás ugyanis uniós támogatásból valósul meg, ezért 2023-ig be kell fejezni. Persze sokkal egyszerűbb lenne most a helyzet, ha annak idején, amikor elindult a beruházás, Tarlós István megkapja a kormánytól a megfelelő fedezetet, nem csak egy részét.
A korábban bemutatottnál kisebb szállodát tervez építeni a tatai Öreg-tó partjára az Avalon Center Kft. – mondta a hvg.hu-nak a cég ügyvezetője, Tóth Róbert. Eredetileg egy 120 szobás luxushotelről volt szó, amelyet egy, a Hellt is tulajdonló személyek másik cége húzna fel alig néhány méterre a tó partjától, 24 milliárd forintból.
A lakossági tiltakozás után átírják a terveket. Az új épület 5 ezer négyzetméterrel kisebb lesz, és kívülről zöldborítást kap – tudtuk meg. Az épület átlagosan 7,5 méter magas lesz, a legmagasabb pontja 18,5 méter. A tiltakozásokról az ügyvezető azt mondta: „lássuk már be, hogy ez egy magyar tulajdonú cég, amelyik szeretne fejleszteni, amit nem feltétlenül kell támadni”.
Áder János köztársasági elnöknek sikerült blokkolnia az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) tervét, amelyet a gyanú szerint Mészáros Lőrinc üzletére szabtak. A szaktárca által preferált megoldás a jelenlegi szereplők nyakába varrta volna az italospalackokra kiszabott betétdíjak újbóli bevezetésének mintegy 50 milliárd forintos költségét. Majd az állam koncesszióként osztotta volna ki az újrahasznosítás profittal kecsegtető lehetőségét a számára szimpatikus vállalkozóknak.
A kiszivárgott információk szerint az államfő által létrehozott alapítvány egyeztetéseket szervezett. Ezekre a megbeszélésekre éppúgy hivatalosak az ásványvíz- vagy sörgyártók, mint például az áruházláncok szakmai szervezeteinek képviselői, akik, miután szembesültek a tervekkel, egyöntetűen ellenezték azokat. És a minisztérium egyelőre visszakozott.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
