Megszavazta a parlamenti többség a 2021-es költségvetést. A képviselők több ponton is átírták a büdzsét a végső szavazás előtt. A kiadások és a bevételek is 92 milliárd forinttal magasabbak az eredetileg tervezetthez képest, a nagyobb tételek ezek:

• A gazdaságvédelmi alap tartalékából elvesznek 52 milliárd forintot, hogy azt a Magyar Falu Programba tegyék át.
• A kisadózók tételes adójának átalakításából 40 milliárd forint többletbevételt várnak.
• Az "egyéb vegyes kiadások" nevű, nem részletezett sort 46,4-ről 7,8 milliárdosra csökkentik.
• A módosítások nagy nyertese az állami média, amely így 77 helyett 97 milliárd forintot kap.
• A csecsemőgondozási díj megnövelése 14,2 milliárd forint többletkiadást jelent.
• A Miniszterelnöki Kabinetiroda kiemelt társadalmi kapcsolatokra elkölthet 11 milliárd forintot, alapítványok támogatására 2,7 helyett 4,9 milliárdot.
• Ötmilliárd forintot eloszthat Gulyás Gergely budapesti kerületi fenntartású utak fejlesztésére.
• Adósságszolgálatra 33,9 helyett 29,9 milliárdot szánnak.
• Az ügyészség 38,8 helyett 42,9 milliárd forint személyi juttatást fizethet ki.
• A felsőoktatás működési kiadásaira 319 helyett 322 milliárd forintot adnak, a felsőoktatás speciális feladatai nevű sort 2,8 milliárd forinttal növelték.
• Az önkormányzatok szociális feladataira 2 milliárddal több jut, a felhalmozási célú kiegészítő támogatásokra 5 milliárddal.
• Az egyházak közfeladatellátásához kapcsolódó támogatások keretét 3 milliárd forinttal növelték meg.
• A gyógyító-megelőző ellátás intézeteire 2,9 milliárd forinttal kevesebbet költenek az eredetileg tervezettnél.
• Az Emberi Erőforrások Minisztériumának ifjúsági programjaira 3,2 helyett 5,8 milliárd forint jut.

MTI / Bruzák Noémi

Varga Mihály állítása, hogy szinte minden területen több pénzből gazdálkodhatnak jövőre, teljesen igaz – de ez önmagában nem jelent túl sokat most, egy válságos évhez viszonyítva nem nehéz növekedést elérni. A részletekből kiderül, hogy a honvédelem az igazi nyertes, az egészségügy és az oktatás nem jár annyira jól.

A legfontosabb kérdés, amely csak első ránézésre tűnik rosszindulatúnak, az:

komolyan lehet ezt venni?

A kormány és a parlament 2012-ben próbálta ki először azt a rendszert, majd 2015-ben állt át végleg, hogy nem november-decemberben, hanem még a nyári szünet előtt elkészítik a költségvetést. Amikor nyolc éve kitalálták ezt, azonnal jött a kritika: sokkal nehezebb úgy jól megtervezni egy büdzsét, hogy nem két hónapra, hanem fél évre előre kell látni, milyen lesz a gazdaság helyzete az év elején. Azóta azt láthattuk, hogy gazdasági békeidőben a kormány nagyjából jól jelezte előre a gazdaság fő irányait (egyedül a forintárfolyamot nem sikerült még csak megközelítőleg jól sem eltalálni sokszor).

De a korábbi években törvénymódosításokkal, újabban csak a Magyar Közlönyben meglepetésszerűen megjelenő kormányrendeletekkel már-már napi szinten írják át a büdzsét. Emellett a Gazdaságvédelmi Alapból annyi pénzt osztanak el év közben a gazdaság megvédéséhez nem kötődő célokra, és az ősszel elfogadott adótörvények is akkora változásokat hoznak, hogy precízebb azt mondani:

amit a nyáron megszavaznak, az inkább csak egy erős vázlata a végleges költségvetésnek.

Azt pedig magyarázni sem kell, mennyire különleges helyzetet teremtett a járvány. A 2020-as és a 2021-es GDP-változásról szóló, leginkább pesszimista és a legoptimistább előrejelzések között nagyjából 10 százalékpontos eltérés van, azt pedig lehetetlen előrejelezni, hogy lesz-e második hulláma a járványnak, és ha igen, akkor az milyen gazdasági hatással jár. Vagyis most a szokásosnál is óvatosabban érdemes bánni a júliusban megszavazott számokkal. Sőt, az is nehezíti a tisztán látást, hogy egymásnak ellentmondó számok kerültek be a költségvetés tervezetébe és a mellékleteibe.

MTI / Koszticsák Szilárd

Az nem kérdés, hogy 2021 egyik legfontosabb feladata az idei válság után következő talpra állás lesz. A kormány ahol csak tud, büszkélkedik is azzal, hogy milyen hatalmas összeget fordítanak a helyzet kezelésére. De kicsit mélyebben a számok mögé nézve kiderül: nem annyira nagy a válságkezelő keret, mint amilyennek első ránézésre tűnik.

A Járvány Elleni Védekezési Alap körülbelül 3000 milliárd forintos lesz, a Gazdaságvédelmi Alap pedig 1345-ről 2555 milliárd forintra nő. Valójában azonban ezek nagy része korábban is meglévő kiadások átnevezése. A járvány elleni alap kiadásainak nagy részét az idei béremelések 2021-es hatása teszi ki, emellett 120 milliárd forint jár nagyértékű gyógyszerfinanszírozás címén. Az összevont orvosi szakellátás kerete csökken is, amit csak úgy lehet magyarázni, hogy több tételt máshova soroltak át. A gazdaságvédelemre elkönyvelt ezermilliárdok között pedig ott van Paks II. tőkeemelése vagy épp az idegen nyelvi stratégia.

Válságos időszakban nem csoda, hogy a kormány a 2020-as bevételi előirányzatait módosította, így aztán ehhez képest már növekvő bevételekkel számolnak 2021-re. Általános forgalmi adóból az idei 4612 helyett 5014 milliárd forint érkezhet, személyi jövedelemadóból 2488 után 2683 milliárd, társasági adóból pedig 449 után 539 milliárd. Mindhárom szám magasabb egy kevéssel, mint az eredetileg, még a járvány előtt 2020-ra betervezett összeg, vagyis ezen is látszik, a kormány úgy számol, hogy visszapattan gyorsan a gazdaság. De máshonnan is bevonnak pénzt a válságkezelésbe, állandósítják az idén bevezetett kiskereskedelmi különadót.

Az pedig egyértelmű, hogy az év legnagyobb vesztesei az önkormányzatok lesznek – nem véletlen, hogy Karácsony Gergely főpolgármester és ellenzéki politikusok a szavazás előtt közösen tiltakoztak az új büdzsé megszorításai ellen.

Máté Péter

Az a rendszer fennmarad, hogy szolidaritási hozzájárulás címén 135 gazdagabb településnek nem utalnak át minden támogatást, ehelyett ezt a pénzt a szegényebb önkormányzatoknak küldik, csakhogy négyszer annyi pénzt vesznek el, mint eddig, Budapest számára ez azt jelenti, hogy elveszik a 60 százalékos kedvezményt. A gépjárműadó teljes összege is az államé lesz, míg eddig 40 százalék az önkormányzatokhoz került. A költségvetést megalapozó, szintén ma elfogadott törvény pedig arról is rendelkezik: már 2020-ban eltörlik a vállalkozások kötelezettségét, hogy decemberben fizessék be a helyi iparűzési adó 90 százalékát, az önkormányzatok pedig a kormány eredeti tervével ellentétben nem vehetnek fel hitelt, hogy a különbözetet finanszírozzák.