Egy új kutatás arra figyelmeztet, hogy a gazdasági újraindítása során a döntéshozók nem hagyhatják figyelmen kívül az emberek jóllétét – ami nem is annyira pénzkérdés.
A koronavírus-járvány sújtotta országok vezetői arra koncentrálnak, hogy minél hamarabb helyreállítsák a gazdaságot. A világ egyik vezető üzleti tanácsadó cége, a McKinsey & Company új kutatása azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a felépülés valójában az életek megmentésén, a megélhetés biztosításán és a minőségi életszínvonal támogatásán fog múlni. Ezért azt hangsúlyozzák, hogy a vezetők nem hagyhatják figyelmen kívül a világjárvány egyik kritikus és alulértékelt következményét: az emberek boldogságát.
Európában 1980 óta nem volt olyan alacsonyan az emberek elégedettsége, mint most. Ennek nemcsak a munkahelyek bizonytalansága az oka, vagy az, hogy az emberek esetleg elveszítették egy hozzátartozójukat, hanem az is, hogy aggódnak az egészségük miatt, vagy hogy most sokkal kevesebb emberi kapcsolat.
A McKinsey munkatársai áprilisban megvizsgálták a koronavírus jóllétre gyakorolt hatását, és arra jutottak, hogy 3,5-szer olyan nagy volt a kár ezen a téren, mint a GDP-ben mérhető veszteség. Azért kell a szakemberek szerint a jóllétre is odafigyelni, ha már gazdaságról beszélünk, mert míg egyes tényezők gyorsan regenerálódnak a járvány miatti korlátozások feloldásával, addig mások hosszú távú, mély sérülést okoznak.
A heteken keresztül tartó csökkent fizikai aktivitás, az, hogy többet stresszelünk és idegesek vagyunk, jelentős hatással lesznek az egészségünkre, ami pedig végső soron a gazdaságra is ki fog hatni.
A McKinsey elemzése szerint, ha 20 százalékkal csökken a GDP, akkor áprilisban körülbelül 540 dollárral keresnek kevesebbet az európaiak. Ezzel szemben, ha (egy 0-tól10-ig terjedő skálán) 0,38 ponttal csökken az elégedettség, az számszerűsítve már 630-1900 dolláros veszteség: így 1,2-3,5-ször annyi, mint a GDP-ben mért kár.
A kutatók hozzátették azt is, hogy számos, a jóllét fokozására tett kezdeményezés, aminek következtében az emberek jobban érzik magukat és elégedettebbek a munkájukkal, meglepően olcsóak és egyszerűek.
Mint írták, az elmúlt néhány évben előtérbe került, hogy a társadalom (és így az ország) sikerességét nem csupán az ország GDP-jével kellene fémjelezni. A 2008-as pénzügyi válság után Franciaországban, Németországban és az Egyesült Királyságban is elindítottak az emberek jóllétét fokozó kezdeményezéseket. A szakemberen rámutattak arra is, hogy a döntéshozók, így a politikusok és az üzleti oldal vezetői is gyakran felülértékelik a pénz fontosságát és alulértékelik a nem pénzben mérhető tényezőket, így az egészséget, a munkával való elégedettséget és az emberi kapcsolatokat.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.