Attól, hogy esnek a bérleti díjak, még megmaradtak az albérleti piac régi problémái. A jogi szabályozás túl bonyolult, mégis kimaradt belőle a bérlő és a bérbeadó sok joga és kötelessége, az pedig a válság idején jól látszik, hogy nemcsak az albérlők, hanem a lakást kiadók oldalán is nagy a bizonytalanság. A Habitat for Humanity összefoglalta az albérletpiac mostani helyzetét, és több javaslattal is előállt.
Hiába csökkennek az albérletárak ideiglenesen ezekben a hetekben a járvány okozta gazdasági válság alatt, az albérletpiac szabályozatlansága most is súlyos kockázatokat hordoz, és a megfizethetőség problémája sem csökken – hangzott el a Habitat for Humanity online sajtótájékoztatóján. A lakhatással foglalkozó szervezet Feketelakás 3.0 néven állított össze egy javaslatcsomagot az igazságosabb és átláthatóbb bérlakáspiacért.
Több százezer magyar él úgy, hogy a havi bevételeik több, mint 40 százalékát elviszik a lakással kapcsolatos költségek, és jogilag is bizonytalan a helyzetük
– mondta el Gosztonyi Ákos, a szervezet szakpolitikai munkatársa.
A javaslat szerzői külön hangsúlyozták: a bizonytalanság nem szűnt meg most sem, hogy az albérletárak esnek, csak most az is kiderül, hogy nemcsak a bérlők, hanem a lakást kiadók számára sincs hosszú távú kiszámíthatóság.
Ahogy rázúdulnak a piacra az egykori AirBnb-lakások, nő a kínálat, a jövedelemcsökkenés miatt viszont esik a kereslet. Logikus, hogy ez az árak csökkenését eredményezi rövid távon, de hosszabb távon a bérleti piac szűkülését hozhatja magával, és az ingatlanspekulációt is felpörgetheti. Ráadásul aki elvesztette a munkáját, az sokra nem megy azzal, hogy mások albérleti díja csökken.
De túl egyszerű volna a helyzet, ha csak az albérleti díj lenne a probléma. A Habitat for Humanity úgy látja: a jogi biztonság hiányát megszenvedik a bérlők és a lakáskiadók is.
A mostani szabályozás jogi ismeretek nélkül nehezen érthető, mégsem írja körül elég részletesen a bérlő és a bérbeadó kötelezettségeit és jogait
– fogalmaz a jelentés.
Szabó Natasa, a javaslatcsomag társszerzője arról beszélt: a bérbeadott lakások regisztrációjára, valamint kötelező kaucióvédelmi rendszerre volna szükség. Ez utóbbi azt jelentené, hogy a kauciót egy állami alapban kellene letétbe tenni, ahonnan visszaadják akkor, ha lejár a szerződés és nincs vita a két fél között. A bérbeadókat pedig adókedvezménnyel segítenék – a hosszú távra, valamint a kisgyerekes családok számára lakást kiadóknak kellene ezt kínálni a tervek szerint.
Ugyan több országban felvetik a gondolatot, hogy törvényben szabályozzák az albérletek árát, a Habitat nem ebben gondolkozik. A megfizethetőségre szerintük a megoldás az lehet, ha a kínálati oldalon avatkoznak be. A szerzők nevében Büttl Ferenc mutatott be erre példákat: az Airbnb korlátozása, a bérlakások építése és felújítása, vagy épp az üresen álló, illetve nem lakhatási céllal hasznosított lakások adóztatása lehetne megoldás.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.