Szerdán hat forinttal, pénteken újabb hét forinttal esik itthon a gázolaj ára, a benziné a héten csak két forintot csökken, de így is történelmi mélypontok közelébe került: a hét végén már 283 forintos bruttó ár körül lehet majd tankolni. Mindezt úgy, hogy közben az amerikai piacon korábban elképzelhetetlen mélységekbe zuhant az ár, így felmerülhet a kérdés: nálunk mi lehet a mélypont?

Az üzemanyagok magyarországi fogyasztói árában a legnagyobb állandó tétel a jövedéki adó, ami a benzin esetében literenként fix 125 forint, a gázolaj esetében fix 120,35 forint. A benzin jövedéki adója 5, a gázolajé 10 forinttal kevesebb lenne, ha a kőolaj (egész pontosan a Brent olajtípus) átlagára hordónként 50 dollár fölött lenne, de nagyon nincs ott, és nem is várható, hogy a közeljövőben oda drágulna. A nyersanyag árához kötötten változó jövedéki adót a Fidesz 2016-ban vezette be, korábban a jövedéki adó mértéke nem változott, a nyersanyag árától függetlenül 120 és 110,25 forint volt.

MTI / Makszim

A jövedéki adóhoz jön még a pár forintos kőolaj-készletezési díj. A világbajnok, 27 százalékos forgalmi adó (áfa) a teljes nettó árra rakódik rá, vagyis

az állam az üzemanyagok árában megfizetett jövedéki adót is adóztatja:

még ha magát az üzemanyagot a benzinkút ingyen is adná, a benzin literjéért akkor is közel 160, a gázolajért pedig több mint 152 forint adót kellene kicsengetni.

Zárójelben érdemes megjegyezni, hogy a koronavírus-járványra hivatkozva a kormány különadót vetett ki a kiskereskedelmi tevékenységekre – beleértve az üzemanyag-kiskereskedelmet. A különadót a cégeknek a 2019-es, kiskereskedelmi tevékenységből származó árbevételük alapján kell megfizetni – vagyis gyakorlatilag amíg a veszélyhelyzet tart, és a különadót fizetni kell, addig az adóztatott adóra rárakódik a különadó. Feltéve persze, hogy a cégek továbbterhelik a különadót a fogyasztókra az árakban. Ezt jó eséllyel könnyedén megtehetik, hiszen

a nyersanyag ára történelmi mélypontokon jár, szóval a fogyasztói árban van mozgástér.

A cégeknek azért nem az adóztatott adó különadóját kell fizetniük, a különadót ugyanis a nettó (adó nélkül számított) árbevétel alapján kell fizetni.

Nulla alatti olajár? A koronavírus elintézte

Soha nem látott keresletcsökkenést okozott az olajiparban a járvány és a piacokért folyó harc, ami alapjaiban rázza meg az ágazatot. Kérdés, segít-e bármilyen termeléskorlátozás. Negatív kamatokról már hallott a világ, de nulla alatti olajárról csak a napokban.

Az üzemanyag összetett termék

De persze a benzinkút az adóktól függetlenül sem adhatja ingyen az üzemanyagot. A láncon visszafelé haladva az üzemanyagot a kútra el kell szállítani egy nagykereskedőtől (aki vagy azonos a kút tulajdonosával, vagy nem), de előtte persze a kész üzemanyagnak el kell jutnia a nagykereskedőhöz, de csak miután előállították, hiszen az üzemanyag feldolgozott termék, amit nyersolajból finomítanak. Ehhez természetesen a nyersolajat el kell juttatni a finomítóba, de csak miután valahol kitermelték.

MTI / Szigetváry Zsolt

A sok szállításnak, feldolgozásnak, kitermelésnek költsége van, és akkor arról még nem beszéltünk, hogy a lánc szereplői ideális esetben némi hasznot is szeretnének elérni a munkájukkal, a profitjuk pedig lépésről lépésre beépül az árba.

Magyarország esetében fontos tényező, hogy az országban érdemi kőolajtermelés nincs, vagyis importra szorul. Így a forint árfolyama meghatározó, minél kevesebbet ér a forint ahhoz a pénzhez (rubel, euró, dollár stb.) képest, amiben fizetni kell, az importőrnek annál több forintot kell kiadnia, vagyis annál magasabb lesz a hazai ár. Márpedig a forint árfolyama év eleje óta közel 10 százalékot romlott a dollárhoz képest, és nincs kizárva, hogy még tovább fog csökkenni az értéke.

Egyszóval hiába nagyon olcsó a nyersolaj, az üzemanyagok magyarországi fogyasztói ára sok tételből tevődik össze, és van egy alsó korlátja. A mostani bizonytalan gazdasági helyzetben lehetetlen megmondani, pontosan meddig csökkenhet még az üzemanyagok fogyasztói ára, de vélhetően már nem sokáig. Már az április elejei 290-es benzinár tízéves rekordot jelentett, és nincsenek már messze a 2009-es válságban látott mélypontok.

Ezt is megéltük: negatív olajár

Közben a nyersolaj olcsó, sőt nagyon olcsó. Az USA olajpiaca gyakorlatilag összeomlott, április 20–21-én az amerikai WTI rövid határidős (májusi, április 21-én lejáró jegyzésű) ára negatív tartományokban járt, ami még sosem fordult elő. Lényegében voltak pillanatok, amikor kereskedők, kitermelők nemhogy pénzt kértek a májusi szállítási idejű olajért, de készek voltak azért fizetni, hogy valaki egyáltalán átvegye.

A negatív ár anomáliának tekinthető, a júniusi szállítási idejű WTI ára nem ment negatív tartományba, ahogy a többi olajfajtáé sem. A májusi WTI negatív áru jegyzését részben az okozta, hogy a túltermelés befogadására alkalmas tárolók gyakorlatilag megteltek (elsősorban a cushingi tározó, amely 70-80 százalékos telítettségen áll). Felmerült, hogy az amerikai kormány a stratégiai tartalékok feltöltésével segítené a hazai termelőket, illetve Donald Trump elnök belengette, hogy megtiltaná a szaúdi olaj importját.

Ennek ellenére elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a negatív WTI-ár újra előfordulhat, például egy hónap múlva, a júniusi jegyzés zárulása előtt. Illetve az olajárak általában eshetnek még, a világgazdasági környezet ugyanis a járvány miatt kiszámíthatatlan.

Nem látszik, az olaj mitől drágulna jelentősen

Egyelőre ugyanis nem látszik, hogy a fejlett országok gazdaságai mikor és milyen ütemben kezdenek újraindulni, vagyis mikor és milyen ütemben kezd nőni a kőolajkereslet. Aminek ráadásul az elmúlt hónapok masszív túltermelése közben felgyűlt tartalékokból is fel kell szívnia.

Hosszas huzakodás után – amelynek alapja az volt, hogy a szaúdi királyság az oroszok kiszorítására a kereslethez képest túl sokat termelt – a Szaúd-Arábia vezette OPEC és Oroszország április közepén megállapodtak a kitermelés visszafogásáról, összesen napi 9,7 millió hordóval csökkentik a kínálatot május elsejétől. Ez azonban aligha lesz elegendő ahhoz, hogy a túlkínálat érdemben csökkenjen, és az olajárak feljebb kússzanak.

A következő OPEC–Oroszország találkozó június 10-én lesz, vagyis ekkor dönthetnek legközelebb további kínálatcsökkentésről. A jelenlegi alacsony árszint mind Oroszország, mind Szaúd-Arábia költségvetését megviseli, azonban mindkét országnak komoly – de nem végtelen – tartalékai vannak egy válság átvészelésére. Az alacsony árak rövid távon sokkal jobban fenyegetik az amerikai kitermelőket, akik ezen az árszinten tömegével fognak csődbe menni, mind a szaúdi, mind az orosz mezőkön sokkal alacsonyabb költségek mellett lehet kitermelni, mint az USA-ban, ráadásul az amerikai termelőknek nagyon sok a hitelük az elmúlt évek fejlesztései, és a termelés felfuttatása miatt.