30 százalékkal nőtt a rizs ára négy nap alatt Nigériában – írja a Bloomberg, megállapítva, hogy ilyen gyors áremelkedésnek kizárólag a koronavírus okozta válság az oka. Azt viszont még nehéz megmondani, hogy az áremelkedést a vásárlási pánik okozta-e vagy pedig a hagyományos szállító láncok megszakadása.
A döntéshozók egyik legnagyobb problémája a lezárások és karanténok idején, hogy időben eljuttassák a megfelelő mennyiségű élelmiszert arra a helyre, ahol a legnagyobb szükség van rá. És persze a fizetőképes kereslet.
"A vírus nélkül az égvilágon semmilyen probléma nem lenne" – ezt nyilatkozta a Rabobank International mezőgazdasági részlegének feje a Bloombergnek. "Most viszont mindenki aggódik az ellátási lánc miatt" – állapította meg Stefan Vogel.
Ez okozza ugyanis a hiányt és a drágulást, nem pedig a valós helyzet. Az élelmiszerek előállításának és piacra jutásának ára ugyanis drámai mértékben csökkent az elmúlt hónapban. Miért? Elsősorban az olaj árának csökkenése miatt. De nemcsak erről van szó: a cukor ára azért csökkent, mert korábban bioüzemanyagként használták sok helyen, de a koronavírus sújtotta világban erre is jóval kevésbé van szükség.
A pánikvásárlások is áremelő hatásúak
A rizs ára három hónapja emelkedik a világpiacon annak ellenére, hogy a raktárak tele vannak. Csakhogy, amikor Kínában bevezették a karantént, akkor sokan bespájzoltak. Ugyanez történt Vietnámban, mely hagyományosan a világ harmadik legnagyobb rizsexportőre. Most viszont a kormány elrendelte, hogy csak azután kezdődhetnek meg az exportszállítások, ha a hazai piacot már ellátták.
Thaiföld, a világ második rizsexportőre folytatja a szállításokat, csak éppen hat éve nem látott árakon.
Búzából is export stop
Moszkva kezdte, Kazahsztán egyből csatlakozott. Oroszország a világ legnagyobb gabona exportőre, de most csak annyit szállít külföldre, amennyi a hazai piac ellátása után megmarad. Az eredmény? A chicagói gabonatőzsdén 8 százalékkal emelkedett a jegyzés ára.
Mindenki raktározik
A rizs és a búza árának emelkedése sok országban társadalmi feszültséget okozhat. Különösen ott, ahol az élelmiszerek nagyon jelentős tételt jelentenek a családi költségvetésben. Ráadásul épp akkor, amikor a családfő esetleg elveszítette az állását a koronavírus okozta tömeges cégleállások miatt.
Mindezzel tisztában vannak a döntéshozók is: Algériában, Törökországban és Tunéziában az állam megkezdte a központi élelmiszerraktárak feltöltését, de Egyiptomban és Szaúd-Arábiában is ugyanerre készülnek.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.