Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Összesen 1094,8 milliárd euró – ennyi pénzről dönthetnek ma az Európai Unió tagállamainak vezetői az uniós költségvetés vitájában. A magyarok számára az egyik legfőbb kérdés, hogy 2021 és 2027 között mennyi kohéziós pénz jut majd Magyarországnak: a britek kilépése miatt egészen biztos, hogy milliárdokkal kevesebb, mint hét éve, de lehet rajta korrigálni. Orbán Viktornak ráadásul a jogállamisági feltételek miatt is tartania kell. De miért verik az asztalt a hollandok és miért vitt magával öt inget a tárgyalásokra Andrej Babis? Gyorstalpaló az uniós költségvetésről.
Jobban, vagy rosszabbul jár Magyarország, mint hét éve?
Ahhoz, hogy erre válaszolni tudjunk, először annak kell kiderülnie, hogy pontosan mekkora lesz a költségvetés keretösszege és milyen arányban oszlanak meg a pénzek a három fő terület: a mezőgazdaság, a kohézió, valamint az egyéb prioritások (klímavédelem, digitalizáció, migráció) között. Az biztos, hogy a britek kilépése a hét évre 75 milliárd eurós hiányt teremtett, ezt pedig valamiből pótolni kell. Orbán Viktor "tisztességes költségvetésért" küzd, de azon nyilvánvalóan nem tud változtatni, hogy a kohéziós pénzekből a tagállamoknak a következő hét évben kevesebb pénz jut. A Bruxinfo becslései szerint
Magyarország közel 6 milliárd euróval kevesebb kohéziós pénzt kaphat, mint az előző hét évben.
Ezen viszont még lehet korrigálni. A legfrissebb költségvetési javaslat számos engedményt tett a kelet-közép-európai tagállamoknak. Charles Michel, az Európai Tanács elnökének javaslata a kedvükért 6 milliárd euróval megemelte a kohéziós pénzek jelentősen lecsökkentett keretét. Ezen belül is átcsoportosított a gazdagabb országoktól a szegényebbek javára, hogy igazságosabb legyen a rendszer.
A magyarok számára ez azt jelenti, hogy 600 millió euróval nőtt a felzárkóztatásra szánt pénz, ami így összesen körülbelül 17,8 milliárd euróra rúghat. Az Európai Tanács elnöke állítólag külön figyelt arra, hogy biztonsági tartaléka is legyen, amit a tárgyalás alatt vet majd be, ha valaki nagyon tiltakozik.
Pontosan mennyi pénzről van szó?
Az uniós költségvetés keretösszege – vagyis az, hogy mennyi pénz álljon rendelkezésre – a különböző javaslatok alapján az elmúlt időszakban folyamatosan változott. Az Európai Bizottság kicsivel több mint másfél éve 1135 milliárd eurós keretösszeget jelölt meg. Ez a 27 uniós tagállam összesített bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,114 százalékát jelenti.
Tavaly decemberben a finn soros EU-elnökség már szűkmarkúbb volt. Az általuk benyújtott tárgyalási dokumentum 1087 milliárd euróról szólt, mely a tagországok bruttó nemzeti jövedelmének 1,07 százaléka.
Ezt emelte meg minimálisan Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. A múlt pénteken benyújtott javaslatban, ami a tagállamok vezetői elé kerül, 1094,8 milliárd euró szerepel, ez a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmének 1,074 százalékát teszi ki. Vagyis, minden országnak többet kell befizetni.
Az Eurológus kiszámolta, hogy egy EU-s állampolgárra vetítve jelenlegi árfolyamon évente körülbelül 283 euró (96 ezer forint) juthat a kasszába 2021–2027 között. Ez az előző hétéves ciklusban 240 euró (81 ezer forint) volt.
Elég lesz annyi pénz Orbán Viktornak, ami a tervekben szerepel?
Valószínűtlen. Nem mondunk azzal semmi újdonságot, hogy a magyar miniszterelnöknek – mint bármely más tagállam vezetőjének – az az érdeke, hogy minél több pénz jusson Magyarországnak. Ezért nem is kell csodálkozni azon, hogy február elején tisztességtelennek, sportszerűtlennek és igazságtalannak nevezte a költségvetés tervezetét.
Ezt Orbán arra alapozta, hogy Michel javaslatában olyan módosítások vannak, amelyek a szegényebb országoktól a gazdagok irányába csoportosítana át pénzeket. A magyar miniszterelnök akkor nagyon ambiciózusnak nevezte a menetrendet, aminek teljesítése szerinte nem lehetetlen, de „csodát kell hozzá tenni”. Amúgy sem gondolja, hogy február 20-án mindenképpen le kell zárni a tárgyalásokat, hiszen a megállapodás minősége fontosabb, mint az időpontja.
„Mi tisztességes költségvetést akarunk. Ha ez megvan, azon belül a magyarok meg fogják találni a számításukat, vagyis a nekik kedvező számkombinációkat is” – mondta Orbán.
És mi van a demokrácia őreivel? Van mitől tartania a magyar kormányfőnek?
Van, de már nem sok mindentől. Az Európai Bizottság 2018-as javaslatában is szerepelt, hogy az uniós pénzek kifizetését kössék a jogállamisági feltételekhez. Ez nyilvánvalóan nem sok jót jelent Lengyelországnak és Magyarországnak, melyek ellen most is folyamatban van a jogállamiság megsértése miatt indított, hetes cikkely szerinti eljárás.
Charles Michel pénteken benyújtott javaslata viszont tartalmazott egy nagy meglepetést: ugyan szintén jogállamisághoz köti a kifizetéseket, de a korábbi tervekkel ellentétben nem a szankciók elutasítását, hanem elfogadását köti minősített többséghez.
Vagyis, ha az Európai Bizottság büntetést javasol, akkor a tagállamok legalább 65 százalékának el kell fogadnia azt. Ezzel szemben az előző tervek szerint a büntetést csak úgy lehetett volna megakadályozni, hogy a tagállamok minősített többsége elutasítja a javaslatot. Az új javaslat szerint tehát egy ellenálló kisebbség is megakadályozhatja a szankciókat.
Azt, hogy a büntetés szükségességét milyen mechanizmus alapján állapítja meg Brüsszel, a költségvetéssel párhuzamosan dolgozzák ki.
Tényleg két nap alatt kell ennyi pénzről dönteni?
Nem. A hét évre tervezett uniós költségvetést csütörtök délután kezdik tárgyalni az Európai Unió állam- és kormányfői, de a háttérben már évek óta zajlik a munka. Az Európai Bizottság 2018 májusában nyújtotta be kiinduló javaslatát, azóta folyamatosak a tárgyalások. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a mai tárgyalás előtt kétoldalú megbeszéléseket folytatott a 27 tagállami vezetővel, ez alapján kerül a végső javaslat az asztalra. A háttérmunka olyan régóta zajlik, hogy egy uniós nagykövet a Politico brüsszeli tudósítójának meg is jegyezte: már fejből tudna érvelni bármelyik kollégája helyett. Az állam- és kormányfők tehát most ezt a munkát veszik át a háttéremberektől, és megpróbálnak pontot tenni az ügy végére.
Mi jelenti a legnagyobb problémát?
Túl azon, hogy a tagállamok érthető módon mindig a saját érdekeiket nézik, a csütörtökön kezdődő tárgyalások a korábbiaknál is jobban megosztják őket, méghozzá Nagy-Britannia kilépése miatt. Az úgynevezett nettó befizető britek távozása az Európai Unióból azt is jelenti, hogy kevesebb elosztható pénz marad, hét évre számolva 75 milliárd eurós a hiány. Eközben az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság a klímaváltozásra és a migrációs ügyekre is szeretne többet költeni. Az Európai Bizottság ennek kezelésére javasolta, hogy egyrészt többet fizessenek a tagállamok, másrészt takarítsanak meg a közös agrárpolitikán és a kohéziós forrásokon. Egy ilyen elképzelést azonban nem lesz könnyű átvinni.
Kik fogják a leghangosabban verni az asztalt?
Tulajdonképpen mindenki. Az Európai Tanács zárt ajtói mögül sajnos ez nem fog kihallatszani, de mindenképpen érdemes odafigyelni az úgynevezett „négy fukar” tagállamra. Hollandia, Ausztria, Svédország és Dánia nettó befizetők (vagyis a hivatalos számok szerint több pénzt raknak be, mint amennyit visszakapnak), ők ragaszkodnak hozzá, hogy a költségvetés keretösszege ne legyen magasabb, mint a GNI 1 százaléka. Ez a részükről érthető is, a Bruxinfo számításai szerint a jelenlegi javaslat alapján Hollandia kiadása például 8,5 milliárd euróról 10,5 milliárd euróra nőne.
A Politico úgy tudja, hogy – Németországgal együtt – akkor egyeznének bele az 1,07 százalékos költségvetésbe, ha a britek miatt bevezetett visszatérítési rendszer megmaradna a Brexit után is.
Eközben a többi tagállam azzal érvel, hogy a most javasolt pénz sem lesz elég semmire, főleg, ha klímavédelemre és digitalizációra jóval többet akarnak költeni. A vita ráadásul nemcsak az összegről fog szólni, hanem arról is, ezt hogyan és mire osszák szét a költségvetésen belül.
Meddig fog ez az egész tartani?
Sokáig. A nemzeti delegációk tagjai már most azon viccelődnek, ki hány inget csomagolt a bőröndbe. A cseh miniszterelnök, Andrej Babis például öt váltás fehérneműt visz magával Brüsszelbe, sokan pedig a megszokott egy helyett rögtön két éjszakára foglaltak szállást.
A Politico hírlevelében az egyik diplomata viszont azt mondta, hogy ennyire nem kell túlgondolni. Szerinte pénteken már úgyis látszik majd, hogy közelednek-e az álláspontok, ha pedig nincs remény a megállapodásra, akkor Michel egészen biztosan berekeszti az ülést és újabb rendkívüli csúcsot hirdet. Az senkinek nem érdeke, hogy kialvatlan politikusok döntsenek ennyi pénzről.
És mi történik, ha mégis lesz megállapodás?
Egyrészt az nagy csoda lenne, másrészt még nem érne véget a folyamat. Az uniós költségvetést az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia, bár módosításokat a képviselők már nem javasolhatnak. Azt az EP mindenesetre leszögezte, hogy jelen formájában egészen biztosan nem mondanak igent Charles Michel javaslatára.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
Február végén már dönthetnek a következő EU-költségvetésről
